Erdélyi, illetve partiumi viszonylatban Kolozsváron a legdrágábbak a régi építésű tömbházakban található lakások, amelyek négyzetméterenkénti ára 932 euróra rúg. Ezzel szemben Sepsiszentgyörgyön lehet a legolcsóbban ingatlant vásárolni: négyzetméterenként már 430 euróért beszerezhető egy régi építésű lakrész – derült ki a Darian tanácsadó és elemző cég legfrissebb felméréséből.
2015. augusztus 06., 19:502015. augusztus 06., 19:50
2015. augusztus 06., 19:532015. augusztus 06., 19:53
Az összeállítás szerint országos szinten az említett kategóriába tartozó lakások átlagosan négyzetméterenként 674 euróba kerültek 2015 első negyedévében, míg az új építésű ingatlanokért 779 eurót kértek a tulajdonosok. A Darian szakértői szerint a hazai ingatlanpiac kezd magához térni: egyrészt számos, az elmúlt években „hibernáló” projektet újrakezdtek, ugyanakkor új befektetők is megjelentek az ágazatban. A felmérés készítői a piac további növekedésére számítanak.
Más megyebeliek tartják fenn a kolozsvári piacot
Bónis Endre, a kolozsvári Reform ingatlanközvetítő iroda vezetője lapunknak elmondta: a kincses város annak köszönhetően piacvezető az árak tekintetében, hogy a környező – Maros, Bihar, Szilágy megyei – kisvárosok gazdag polgárai is itt ruháznak be. A szakember szerint a környék vagyonosai számára azért kifizetődő Kolozsváron lakást vásárolni, mert itt bérbe tudják adni. „Számos ügyfél érkezik például Nagybányáról, aki otthon hiába vásárolna olcsóbb ingatlant, nem tudna belőle hasznot termelni” – magyarázta Bónis Endre. Rámutatott: gyakorlatilag ezek a befektetők tartják fenn a megyeszékhely ingatlanpiacát. Bónis úgy véli: ebből a kolozsváriak is profitálhatnak, hiszen az árak tekintetében országos szinten is második helyen álló kolozsvári lakások eladásából újabb és olcsóbb ingatlanokba tudnak befektetni. „A kincses város konjunktúrája egyszerűen kedvező befektetői szempontból, ennek ellenére a külföldi beruházókra nem jellemző, hogy itt vásároljanak ingatlanokat – holott erre anyagi lehetőségük lenne. Ők inkább a bérlést választják” – fejtette ki a szakember.
Sepsiszentgyörgyön a minőségre figyelnek
Árnyaltabb képet festenek ugyanakkor a sepsiszentgyörgyi ingatlanpiac helyzetéről az ügynökök és építők. Megtudtuk, noha a székelyföldi megyeszékhelyen a legolcsóbbak a lakások a statisztika szerint, van kereslet az új építésű házak iránt, sőt a városban luxuslakások is épülnek, amelyek bármelyik nagyvárosban megállnák a helyüket. Kiss Attila építkezési vállalkozó lapunknak elmondta: a lakóparkok iránt valóban nincs nagy kereslet, a sepsiszentgyörgyiek inkább saját ízlésük és igényeik szerint építtetik meg otthonukat.
„A lakópark-rendszerben épülő kulcsrakész házat csak akkor vásárolják meg, ha az megfelel az elvárásoknak, minőségben és szerkezetileg is igényes a kivitelezés. A könnyűszerkezetű faházak például egyáltalán nem kelendőek, de ha a befektető odafigyel a minőségre, a részletekre, a designra, akkor biztosan talál vevőt az ingatlanra” – magyarázta a szakember. Hangsúlyozta: azok a befektetők nem mennek Sepsiszentgyörgyre, akik olcsón akarnak építkezni, majd nagy nyereséggel próbálják továbbadni a silány minőségű terméket. Kiss Attila azt is elmondta: Kovászna megyében a panellakások olcsók, és telket is kedvező áron lehet vásárolni, de az igényesen kivitelezett ingatlan semmivel sem kerül kevesebbe, mint az ország bármelyik nagyvárosában. A vállalkozó meglátása szerint Sepsiszentgyörgyön, mint bárhol máshol az országban, van egy réteg, amely luxuslakásokat építtet, a másik kategóriába tartozó emberek pedig bankkölcsönből valósítják meg az otthonukat, ők megelégszenek a gyengébb minőséggel, áthidaló megoldásokat keresnek.
A minőségre való odafigyelést erősítette meg Czimbalmos Kozma Csaba városgondnok is, aki elmondta: Sepsiszentgyörgyön két kisebb lakópark épült kulcsrakész házakkal – az egyik projekt sikeres volt, már régen belakták, a másikba, a város szélén lévő lakrészekbe azonban még nem költözött be senki. A városmenedzser kifejtette, az elmúlt évtizedekben nem épült magántőkéből más lakópark a városban, nem is érdeklődtek az önkormányzatnál ingatlanfejlesztők, befektetők. A szakember valószínűnek tartja, hogy előre felmérték a terepet, rájöttek, hogy nincs kereslet, ezért nem is próbálkoztak. Korábban Kész János, a SIC – Imobprest ingatlanközvetítő iroda ügyvezetője lapunknak úgy fogalmazott: nem érti, hogy az elmúlt húsz évben miért nem épültek Sepsiszentgyörgyön magántőkéből társasházak, tömbházak, szerinte ugyanis, ha egy befektető most hozzálátna az építkezéshez, másfél éven belül értékesíteni tudna valamennyi lakrészt, és az új építésű ingatlanért jobb árat el lehetne kérni.
Nagyváradon stabilak az ingatlanárak
Marcian Ursan nagyváradi ingatlanügynök arról számolt be lapunknak, hogy a partiumi megyeszékhelyen az elmúlt időszakban nem mentek végbe komolyabb piaci mozgások, az árak stabilak voltak. A szakember rámutatott: továbbra is a kisebb, egy–két szobás ingatlanok iránt nagy a kereslet, szerinte ez azzal magyarázható, hogy egyrészt magasabb a nagy lakrészek fenntartási költsége, de bérbe adni is nehezebb. „A 30 ezer euró alatti kétszobás, jó fekvésű, felszerelt lakásokra lassan már nagyobb a kereslet, mint a kínálat, a többség ugyanis ezen ár felett szeretné értékesíteni a lakást” – magyarázta. Hozzátette: az eladásra kínált ingatlanok árát az egyetemi tanév megkezdése előtti albérletdömping nem fogja módosítani, de reményei szerint augusztus 15-étől a tavalyi tendenciához hasonlóan fellendül a piac.
A Darian összeállítása szerint egyébként Nagyváradon a régi építésű ingatlanok átlagosan négyzetméterenként 699 euróba kerülnek, míg az új lakások ennél 2 százalékkal drágábbak, 834 euróba kerülnek. A lakóházak értéke nagyjából egy százalékot esett vissza – négyzetméterenkénti 678 euróról 671-re. A Darian felmérése arra is rámutatott, hogy az ország 15 olyan nagyvárosában, amely 125 ezernél több lakossal rendelkezik az árak a négyzetméterenkénti 932 euró (Kolozsvár) és 567 euró (Arad) között mozogtak, ez átlagosan 763 eurót jelent. Az érték nagyjából megegyezik a 2014 utolsó negyedévében mért adatokkal, ugyanakkor 41 százalékkal kevesebb a gazdasági válság 2008-as kitörése előtti időszakhoz képest. A kisebb, 125 ezernél kevesebb lakosú településeken az idei első negyedévben átlagosan négyzetméterenként 570 euróért kínálták a régi építésű ingatlanokat, a megelőző három hónaphoz képest pedig ugyancsak nem történt számottevő változás.
Enyhén drágultak az új lakások
Az új építésű lakások ára a gazdasági krízis kitörése előtti időszakhoz képest 33 százalékkal esett vissza, az elmúlt hat hónapban pedig mind a nagyvárosokban, mint a kisebb településeken enyhén drágultak az ebbe a kategóriába tartozó ingatlanok. A vizsgált 15 nagyvárosban átlagosan 909 eurót kell fizetni négyzetméterenként egy lakrész után, míg a 125 ezernél kevesebb lakossal rendelkező helyiségekben 760 euró az átlagérték. A Darian felméréséből kiderült: országos szinten egyre népszerűbbek az új építésű tömbházakban található lakások, amelyeket a városok külső negyedeiben húznak fel, ezért kevesebbe kerülnek, ráadásul a parkolási feltételek is kedvezőbben ezekben a zónákban.
A házak tekintetében az első negyedévben enyhén, 0,4 százalékkal estek vissza az eladások, ezek az ingatlanok ugyanakkor országos szinten négyzetméterenként átlagosan 573 euróba kerülnek. Erdélyben ugyancsak Kolozsváron a legdrágábbak a házak, amelyeket négyzetméterenként 870 euróért árulnak. Az összeállításból az is kiderült, hogy továbbra is rendkívül kelendőek a mezőgazdasági területek annak ellenére, hogy áruk 50 százalékkal emelkedett 2012-höz képest – ez volt a legnagyobb mértékű drágulás a piacon. A területek ára országos szinten hektáronként 1800 és 4500 euró között mozog.
Az idei első negyedévben a munkaképes korú – 15 és 64 év közötti – lakosság foglalkoztatási rátája 62,7 százalékos volt, 0,3 százalékponttal alacsonyabb, mint az előző év azonos időszakában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A magánszemélyek június 19-étől igényelhetnek állami támogatást a Környezetvédelmi Alap (AFM) honlapján új gépkocsi vásárlására a 2025-ös roncsautóprogram keretében. Az AFM közzétett egy magyarázó videót az eljárásról.
Az idei első negyedévben a múlt év azonoson időszakához képest 20,6 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában, miközben a nyugdíjasok átlagos száma 4,9 millióra csökkent – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Áprilisban márciushoz képest 44 lejjel, azaz 0,8 százalékkal 5647 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Igen nehéz helyzetbe kerülhet a romániai juhágazat, ha az Európai Bizottság módosítja az élőállat-exportra vonatkozó szabályokat, amellyel gyakorlatilag lehetetlenné tennék a juhoknak a muszlim államokba történő tengeri szállítását.
A romániai bankrendszer hat legnagyobb bankja – kivéve a CEC Bankot, amely csak éves és féléves alapon számol be pénzügyi eredményeiről – 2025 első negyedévében 3,1 milliárd lejes nettó nyereséget ért el.
A 15 és 29 év közötti romániai fiatalok 14,7 százaléka súlyos anyagi és szociális nélkülözésben élt 2024-ben; az európai uniós átlag 5,8 százalék volt – derül ki az Eurostat csütörtökön közzétett adataiból.
Májusban az áprilisi 4,9 százalékról 5,45 százalékra nőtt az éves infláció Romániában, a legjelentősebb mértékű, 7,09 százalékos árnövekedést a szolgáltatási szektorban regisztrálták – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A Cotroceni-palota előtt tüntetnek csütörtökön az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség tagjai, „méltányos adóreformot” követelve, amelyben „a terhek igazságosan oszlanak meg a tőke és a munka között”.
Az eheti harmadik egyeztetés is kudarcba fulladt a Nicușor Dan államfő által kormányzásra felkért pártok között a költségvetési hiány lefaragását célzó intézkedésekről, sőt egyre jobban elfajulóban a vita.
szóljon hozzá!