Körülbelül 20 milliárd eurót kapott Románia 2007-es csatlakozása óta az Európai Uniótól – az összeg ennél jóval több is lehetne, az ország ugyanis meglehetősen gyengén teljesített az uniós alapok lehívási rátáját tekintve – számolt be a Hotnews.ro hírportál a pénzügyminisztérium adataira hivatkozva.
2016. január 04., 17:442016. január 04., 17:44
Mint kiderült: 2007 és 2015 november vége között az EU összesen 31,94 milliárd eurót folyósított Romániának a 2007–2013-as költségvetési ciklus keretében, míg Bukarest 12,12 milliárd euróval járult hozzá a közös költségvetéshez. Ez 19,82 milliárd eurós pozitív mérleget jelent Románia számára, az összeghez pedig további 988 millió euró is hozzáadódik, ennyit ugyanis az Unió már kifizetett a 2014–2020-as költségvetési időszak keretében.
Az összeg ugyanakkor változhat, Bukarestnek ugyanis a továbbiakban még el kell számolnia bizonyos támogatásokkal: például a 2015 végéig be nem fejezett projektekre adott finanszírozást vissza kell fizetni. Románia viszont még ez év június végéig meggyőzheti az Európai Bizottságot arról, hogy bizonyos meg nem valósított beruházásokat ütemezzenek át, azaz támogassák ezeket a 2014–2020-as ciklusban biztosított uniós alapokból. Az így módosított projekteket legkésőbb 2017 márciusáig kell majd befejezni.
Nagyobb finanszírozásban reménykednek
A tavaly decemberi adatok szerint az országnak a strukturális és kohéziós alapok tekintetében sikerült a legkevesebb pénzt lehívnia az elmúlt kilenc évben. Az Európai Unió az érintett hét program keretében összesen 19,2 milliárd lejt biztosított Románia számára, de ennek mindössze 58 százalékát, 10,9 milliárd lejt sikerült felhasználni.
Aura Raducu európai ügyekért felelős miniszter ugyanakkor nemrég arról számolt be, hogy a lehívási ráta akár 70 százalékra, azaz 12 milliárd euróra is emelkedhet az Európai Bizottsággal történő végső elszámolás nyomán. A tárcavezető egyrészt utólag kifizetendő támogatásokra gondolt, illetve olyan projektekre, amelyeket az állam közpénzből vagy nemzetközi hitelből finanszírozott, utólag azonban elszámolhat ezek egy részével Brüsszelben.
A Hotnews.ro beszámolója szerint a regionális operatív program keretében a lehívási ráta 63 százalékos volt, vagyis Romániának 2,5 milliárd eurót sikerült elköltenie. A program keretében többek között helyi érdekeltségű utakat javítottak meg, iskolákat újítottak fel, tömbházakat hőszigeteltek, így a projektek legfőbb kedvezményezettei a helyi önkormányzatok voltak.
Hasonló mértékű, 61 százalékos volt a közlekedési operatív program lehívási rátája, ez 2,6 milliárd eurót jelent. A legfőbb kedvezményezett a Romániai Közút- és Autópálya-kezelő Társaság (CNADNR) volt, amelynek a finanszírozásból elsősorban autópályákat kellett volna építenie. A gazdasági versenyképesség növelését célzó program keretében 1,5 milliárd eurót sikerült felhasználni, ez 59 százalékos lehívási rátát jelent. A projekt támogatásaiból egyetemeket, kutatóintézeteket és magáncégeket fejlesztettek.
Jól teljesített a mezőgazdaság
A környezetvédelmi program legfőbb kedvezményezettei a helyi önkormányzatok hatáskörébe tartozó közműszolgáltatók, valamint a környezetvédelmi ügynökség volt. A lehívott 2,3 milliárd euróból (54 százalék) többek között csatorna- és ivóvízhálózatot építettek ki. A legkisebb, 48 százalékos lehívási rátája a humánerőforrás-fejlesztést célzó programnak volt: az elköltött 1,7 milliárd euróból szakmai felkészítő programokat, munkaerőelhelyező-tanácsadást tartottak, valamint a roma közösség felzárkóztatását célzó akciókat szerveztek.
Jobban teljesített az ország a mezőgazdaság terén: a vidékfejlesztési program keretében az EU 8,1 milliárd eurót biztosított, ebből pedig 6,83 milliárd eurót sikerült elkölteni, ez 84 százalékos lehívási rátát jelent.
Egybehangzó bukaresti sajtóértesülések szerint pénzügyi tranzakciós illeték is szerepel a költségvetési hiány csökkentését célzó, a közös kormányzásra készülő pártok által figyelembe vett intézkedések között.
Az év első négy hónapjában 17 253 vállalkozás szűnt meg Romániában, 6,81 százalékkal több, mint 2024 ugyanezen időszakában – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) vasárnap közzétett adataiból.
Magyarország hamarosan visszanyerheti a ragadós száj- és körömfájással kapcsolatos mentességi státuszát az Európai Unión belül – jelentette be Nagy István agrárminiszter.
A gépjárműpark villamosítása terén elért uniós eredmények interaktív bemutatását célozza az Európai Autógyártók Szövetségének új internetes platformja, mely többek között azt is összesíti, mennyibe kerül a villanyautók töltése egy-egy tagállamban.
A pénzügyminisztérium adatai szerint tavaly 12,4 milliárd lej, azaz 2,4 milliárd eurónak megfelelő összegű pótlékot fizettek ki a közszférában – irányította rá a figyelmet pénteken a Hotnews.ro hírportál.
Az idei első negyedévben az euróövezetben 0,2 százalékkal nőtt, az EU-ben pedig stagnált a foglalkoztatási ráta, negyedéves összevetésben pedig a tagállamok közül Romániában csökkent a legnagyobb mértékben ez a mutató.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) olyan adóreform-csomagot javasol Románia számára, amely az adóterheket a munka adóztatásáról (beleértve a társadalombiztosítási járulékokat is) a fogyasztásra és kisebb mértékben a tőkére kivetett adókra helyezi át.
A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek.
Románia legnagyobb villamosenergia-termelő társasága messze a legolcsóbb áramot kínálja a lakosságnak a villanyszámla-ársapka júliusi eltörlése után, viszont hiába irányít mindenkit a Hidroelectricához még az energiaügyi miniszter is.
Az Európai Bizottság szerdán közzétett országspecifikus ajánlásában arra kérte az Európai Unió Tanácsát, állapítsa meg, hogy Románia nem tett hatékony intézkedéseket a költségvetési hiány csökkentésére.
szóljon hozzá!