Ködbe vész a saját lakás? 2019-ben a romániai 18–34 éves korosztály 40,9 százaléka a szülőkkel élt
Az Első otthon programból alakuló Új otthonról szóló sürgősségi kormányrendelet visszavonását és széleskörű konzultációt kérnek a fiatalok, miután úgy értékelik, a kormányprogram a módosítások nyomán elveszíti szociális jellegét, és még több fiatal ragad a „mamahotelben”.
2020. július 21., 17:232020. július 21., 17:23
Nem tetszik a fiataloknak az, ahogyan a nemzeti liberális párti (PNL) kormány módosítani készül az Első otthon programot. A Romániai Fiatalok Tanácsa (CTR) közleményt adott ki, amelyben megfogalmazták,
ezért az Orban-kabinetnek a végső döntés meghozatala előtt konzultálnia kell valamennyi társadalmi kategóriával, amelyek mostanáig a kedvezményes kamatozású jelzáloghitel-program haszonélvezői voltak.
Addig is azt kérik, hogy a kormány vonja vissza a sürgősségi kormányrendeletet mindaddig, amíg nem sikerült azt a fiatalokra nézve megnyugtató módon rendezni.
A közlemény írói egyebek mellett azzal érvelnek, hogy a koronavírus-járvány negatívan érintette a fiatalok bevételeit is, holott a pandémia előtt sem álltak valami fényesen. Kijelentésük alátámasztására egy, az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat által kiadott adatsort idéznek, amely szerint 2019-ben a romániai 18–34 éves korosztály 40,9 százaléka a szülőkkel élt.
„Románia kormánya nem csupán figyelmen kívül hagyja a valóságot, hanem gyökeresen megváltoztatta egy olyan program filozófiáját, aminek az volt a célja, hogy a fiatalok lakásvásárlási hitelhez jussanak. A program szociális jellegét megszüntették, maga Florin Cîțu pénzügyminiszter jelentette ki, hogy kevesebb fiatal fog hitelhez jutni. Elfogadhatatlannak tartjuk ezt a hozzáállást” – szögezi le a fiatalok érdekképviselete.
Florin Cîțu pénzügyminiszter a napokban az Első otthonról Új otthonra keresztelt program kapcsán valóban úgy nyilatkozott, hogy sok fiatal nem fogja tudni megengedni magának az új előleget.
A 140 000 euróra felemelt felső határ miatt hirtelen és drasztikusan megdrágulhatnak a lakások
Fotó: Jakab Mónika
Annak értékét ugyanis az eddig igen kedvezményesnek számító 5 százalékról 15 százalékra készül emelni a kormány. Ez amúgy megegyezik vagy hasonló a bankok által a saját jelzáloghitel-konstrukcióiknál alkalmazott előleggel, így a kormányprogram már semmivel sem lesz különb és kedvezményesebb.
Szakemberek szerint ez érv lehet amellett, hogy kockázatosabbnak minősülő személyeknek is adjanak kölcsönt, ám emiatt nőne az eladósodottság kockázata. Mint ahogy a 140 000 euróra felemelt felső határ azt a veszélyt hordozza magában, hogy hirtelen és drasztikusan megdrágulhatnak a lakások.
Amint arról korábban írtunk, az Orban-kormány nagyjából két héttel ezelőtt tárgyalt annak a lehetőségéről, hogy 140 000 euróig emelje azt a határt, ameddig elmehet egy hiteligénylő, ha az Első otthon program keretében, az állami garanciának köszönhetően kedvezményes feltételek mellett szeretne lakásvásárlási célra jelzáloghitelt igényelni. Igaz, Ionel Dancă, a miniszterelnöki kancellária vezetője akkor még arról beszélt, hogy a tervek szerint az állam a hitel 80 százalékát garantálná. Az önrész pedig változatlanul 5 százalék maradhat.
Közölte egyúttal: a módosításokat tartalmazó sürgősségi kormányrendeletre első olvasatban rábólintott a kormány. „Miután meglesz a törvényhozási tanács jóváhagyása, a következő kormányülésen elfogadják a végső változatot” – mondta Ionel Dancă.
A gazdasági elemzők a bejelentést követően már jelezték, hogy aggodalommal tekintenek a tervezett módosításokra, amelyektől semmi jót nem várnak az ország gazdasági és pénzügyi helyzetére nézve
Kordában tartotta a romániai lakásárakat az Első otthon programban rögzített 65–70 000 eurós küszöbérték – vallják a gazdasági elemzők, akik szerint az érték 140 000 euróig történő feltornászása drasztikus drágulásokat eredményezhet már rövidtávon.
Dan Bucșa, az UniCredit Bank London Közép- és Kelet-Európáért felelős vezető közgazdásza például „abszolút biztos” abban, hogy a garancia megemelése a lakásárak növekedéséhez fog vezetni. Meglátása szerint a régió többi országától eltérően Romániában az Első otthon program 65 000 eurós plafonja kordában tartotta az árakat, de ha nő a határérték, az árak 95 000 euró irányába fognak elmozdulni.
Az ország újraiparosítása, valamint a kis- és középvállalkozások támogatása a két fő pillére a román gazdaság egészséges fejlődésének – jelentette ki Marcel Ciolacu miniszterelnök szombaton Aradon, miután helyi üzletemberekkel találkozott.
Az európai gazdasági válság Romániában is érezteti a hatását, de nem fog recesszióba lépni az ország – jelentette ki szombaton Marcel Ciolacu miniszterelnök. Elemzők nemrég arra figyelmeztettek, hogy jövőre nem zárható ki a recesszió.
Magasabb fizetéseket ígért a négy évvel ezelőtti választási kampányban a két leghosszabb ideig kormányzó politikai alakulat, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) is. Vajon a politikusok betartották a szavukat?
Az idei év első kilenc hónapjában 5119 cég és egyéni vállalkozó (PFA) jelentett fizetésképtelenséget, 11,82 százalékkal több, mint 2023 azonos időszakában, amikor 4578 esetet regisztráltak.
Kolozs megyében 40–45 százalékkal magasabbak a fizetések az északnyugati régió többi megyéjéhez képest – derül ki a Beszterce-Naszód megyei regionális statisztikai igazgatóság pénteken közzétett elemzéséből.
Hosszas huzavonát követően végre épülhet Románia eddigi legdrágább autópálya-szakasza. Két török cégnek ítélték oda az észak-erdélyi autópálya utolsó két szakaszának megépítését.
Szubjektív alapon történt a nyári aszály okozta károk felmérése, így egyes gazdák joggal érezhetik úgy, hogy nem egyformán részesülnek a kártérítésből – jelentette ki Nagy Zsolt falugazdász, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének alelnöke.
Az Európai Unióban (EU) az adó- és járulékbevételek átlagban a bruttó hazai termék (GDP) 40 százalékát tették ki tavaly, míg egy évvel korábban a GDP 40,7 százalékára rúgtak.
A szezonálisan kiigazított adatok szerint 2024 szeptemberében az augusztusi szinten, 5,5 százalékon maradt a munkanélküliségi ráta Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A mezőgazdasági minisztérium úgy döntött, hogy elhalasztja azt a vitatott rendelettervezetet, amely több tízezer Romániában feldolgozott élelmiszertermék esetében legfeljebb 20 százalékban korlátozta volna a kereskedelmi haszonkulcsot.
szóljon hozzá!