Menetirány. Több mint 5,7 millió román állampolgár döntött úgy, hogy inkább külföldön boldogul (képünk illusztráció)
Fotó: Beliczay László
Csaknem hatmillió román állampolgár külföldre vándorolt, és csupán minden hatodik távozó után érkezett egy letelepedő; az évtized végéig 600 ezer új, magasan képzett munkavállalóra lenne szüksége Romániának, ahol közben alulfinanszírozott az oktatás, szinte ismeretlen a szakmai (át)képzés fogalma, és ahol hamarosan megháromszorozódik a nyugdíjasok száma – sorjázza a gazdasági fejlődésnek alaposan keresztbe tevő legfőbb problémákat egy belföldi és nemzetközi adatokat összesítő elemzés.
2024. március 02., 09:092024. március 02., 09:09
A CES Bucharest nevű gazdaság- és társadalomkutató intézet jelentése egyrészt kitér a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) adataira, melyek szerint Románia globális szinten a 17. helyen áll az elvándoroltak száma tekintetében. A Hotnews hírportál által idézett jelentés szerint
A bukaresti belügyminisztérium hivatalos adatai szerint a legtöbb emigrált Olaszországot, Spanyolországot, Nagy-Britanniát vagy Németországot választotta új „hazájának”, a mindennapi betevőt főleg a mezőgazdaságban, eladói munkakörökben, építkezéseken, az egészségügyben vagy az IT-ágazatban keresik meg. Az elvándoroltak leginkább a jobb kereset, egészségügy, oktatás, mentalitás és klímakörülmények miatt hagyták el Romániát.
Az elemzésben kiemelik az oktatás kulcsszerepét, hiszen ez közvetetten hozzájárul a termelékenység növeléséhez, a gazdasági fejlődéshez, az innováció felismeréséhez és népszerűsítéséhez. Utóbbi azért is fontos, mert kutatások bizonyítják: jobban fizető állások megteremtését vonja maga után. Például Belgiumban az oktatás „részesedését” 14 százalékosra teszik a gazdaságban: az aktív lakosság folyamatos oktatása, szakképzése párban jár a gazdasági és technológiai fejlődéssel, ez pedig „egy egészséges és versenyképes gazdaság alapját jelenti”.
A Hotnews által idézett jelentés szerint mindez azt eredményezi, hogy egyre csökken az egyetemisták és mesterizők száma – 2020 és 2022 között csaknem 22 ezer fiatal „tűnt el” a felsőoktatásból az Országos Statisztikai Hivatal (INS) adatai szerint.
De a magán felnőtt- és alkalmazottképzés terén sem áll jól az ország: a Világbank adatai arról tanúskodnak, hogy a 25 és 64 év közötti lakosság csupán egyetlen százaléka vett részt valamilyen szaktanfolyamon, miközben az európai átlag 9,1 százalék. De a cégek sem tolonganak e tekintetben: csupán 21 százalékuk fektet be munkavállalóik kompetenciáinak piac által megkívánt fejlesztésébe.
Egyre kevesebb az egyetemista Romániában (képünk illusztráció)
Fotó: Haáz Vince
Pedig nagy szükség lenne a továbbtanulásra, a szak- és átképzésekre. Ugyanis a munkaerőpiacot vizsgáló intézet (INCSMPS) kutatása szerint 2030-ig drasztikusan megnő az igény magasan képzett alkalmazottakra:
Ráadásul az új igényekkel párhuzamosan jelentősen csökken az alacsonyan képzett vagy szakképzetlen munkások iránti kereslet: 2030-ig 400 ezerrel kevesebb ilyen dolgozóra lehet szükség. Éppen ezért utóbbiaknak „újraprofilálniuk” kell magukat munkahelyen belüli továbbképzésekkel vagy egyéb szakmai tanfolyamok, iskolák elvégzésével. Például olyan népszerű piaci elvárásoknak megfelelően, mint a digitalizáció, automatizálás, fenntarthatóság vagy humánerőforrás-menedzsment.
Miközben a fiatalok elvándorolnak, az itt maradt aktív népesség nagy része pedig egyre nehezebben felel meg a modern munkakerőpiaci elvárásoknak, a lakosság egyre csak öregedik: 2012 és 2022 között 40,8-ról 42,3-ra nőtt az átlagéletkor. A munkaerőpiacot vizsgáló intézet kutatása szerint ha 10 százalékkal megnő a 60 év felettiek aránya az aktív lakosság körében, az évente 5,5 százalékkal visszafogja az egy főre jutó GDP növekedését.
Ugyanis ebben az időszakban érik el a korhatárt az úgynevezett dekrétumgeneráció tagjai, akik Nicolae Ceaușescu abortuszellenes rendelete nyomán születtek. Eközben az előrejelzések szerint a 20 és 34 év közötti fiatalok aránya tovább fog csökkenni: 2035-re 3,5 százalékkal a 2020-as adatokhoz képest – olvasható a CES Bucharest Hotnews által idézett jelentésében.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egyre több ázsiai vendégmunkást foglalkoztató romániai munkáltató szembesül egy kényes és gyakran nem egyértelmű jogi problémával: mi történik abban az esetben, ha egy nem uniós állampolgár illegálisan elhagyja Romániát?
A koalíciós pártok szerdai ülésükön úgy döntöttek, hogy a második reformcsomagot a költségvetés-kiigazítás után, augusztus folyamán fogadják el – nyilatkozták az Agerpresnek politikai források.
A Hidroelectrica, Románia legnagyobb villamosenergia-termelője, amely egyben legalább 600 000 háztartási ügyfél számára áramot is szolgáltat, az idei év első hat hónapjában kevesebb energiát termelt, mint amennyit értékesített.
Ilie Bolojan kormányfő kedden kijelentette, hogy a fejlesztési minisztériumnak az Anghel Saligny közművesítési programra elkülönített költségvetése gyakorlatilag kimerült. A PSD ragaszkodik a beruházások folytatásához.
A kormány tervezetet készít elő az állami intézmények közötti áthelyezések és kiküldetések leállítására, amely a költségvetési hiány lefaragását célzó második intézkedéscsomag része.
Sürgősen rendezni kell a különleges nyugdíjak kérdését – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök keddi sajtótájékoztatóján, amelynek egyik fő témája a bírák és ügyészek nyugdíjazásának reformja a speciális juttatásoktól a nyugdíjkorhatárig.
Egyre határozottabb megerősítést nyer, hogy Románia még messze van attól, hogy az idénre is átnyúlt tavalyi választási szuperévben óriásira duzzadt költségvetési hiány csökkentésének útjára lépjen.
A vonatjegyek árának növelését javasolja augusztus 1-től a közlekedési minisztérium. A szaktárca rendelettervezete szerint az intézkedést az áfakulcs 19 százalékról 21 százalékra emelése indokolja.
Ilie Bolojan miniszterelnök kedden pontban délre tervezett sajtótájékoztatón tervezi ismertetni a különleges nyugdíjak reformintézkedéseit, ám néhány részletet már hétfőn elárult a G4media.ro portálnak adott interjúban.
Az idei első negyedévben 9148 lej volt a romániai háztartások havi átlagjövedelme, 13,7 százalékkal nagyobb mint 2024 ugyanezen időszakában; a kiadások az összeg 83,8 százalékát kitevő 7667 lejt vittek el – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!