Elmennek százak és jönnek... alig néhányan – Fájó adatok a gazdaság „dübörgését” elcsendesítő gondokról

Menetirány. Több mint 5,7 millió román állampolgár döntött úgy, hogy inkább külföldön boldogul (képünk illusztráció) •  Fotó: Beliczay László

Menetirány. Több mint 5,7 millió román állampolgár döntött úgy, hogy inkább külföldön boldogul (képünk illusztráció)

Fotó: Beliczay László

Csaknem hatmillió román állampolgár külföldre vándorolt, és csupán minden hatodik távozó után érkezett egy letelepedő; az évtized végéig 600 ezer új, magasan képzett munkavállalóra lenne szüksége Romániának, ahol közben alulfinanszírozott az oktatás, szinte ismeretlen a szakmai (át)képzés fogalma, és ahol hamarosan megháromszorozódik a nyugdíjasok száma – sorjázza a gazdasági fejlődésnek alaposan keresztbe tevő legfőbb problémákat egy belföldi és nemzetközi adatokat összesítő elemzés.

Páva Adorján

2024. március 02., 09:092024. március 02., 09:09

A CES Bucharest nevű gazdaság- és társadalomkutató intézet jelentése egyrészt kitér a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) adataira, melyek szerint Románia globális szinten a 17. helyen áll az elvándoroltak száma tekintetében. A Hotnews hírportál által idézett jelentés szerint

több mint 5,7 millió román állampolgár döntött úgy, hogy inkább külföldön boldogul, a határokon túl telepedik le. Eközben érkeztek is az országba, de a távozottak és az érkezők aránya 6 az 1-hez.

A bukaresti belügyminisztérium hivatalos adatai szerint a legtöbb emigrált Olaszországot, Spanyolországot, Nagy-Britanniát vagy Németországot választotta új „hazájának”, a mindennapi betevőt főleg a mezőgazdaságban, eladói munkakörökben, építkezéseken, az egészségügyben vagy az IT-ágazatban keresik meg. Az elvándoroltak leginkább a jobb kereset, egészségügy, oktatás, mentalitás és klímakörülmények miatt hagyták el Romániát.

Az elemzésben kiemelik az oktatás kulcsszerepét, hiszen ez közvetetten hozzájárul a termelékenység növeléséhez, a gazdasági fejlődéshez, az innováció felismeréséhez és népszerűsítéséhez. Utóbbi azért is fontos, mert kutatások bizonyítják: jobban fizető állások megteremtését vonja maga után. Például Belgiumban az oktatás „részesedését” 14 százalékosra teszik a gazdaságban: az aktív lakosság folyamatos oktatása, szakképzése párban jár a gazdasági és technológiai fejlődéssel, ez pedig „egy egészséges és versenyképes gazdaság alapját jelenti”.

Eközben Romániában az egyik legkisebb az oktatási rendszerre fordított pénzösszeg Európában: a bruttó hazai termék (GDP) csupán 3,2 százalékát teszi ki, miközben az európai átlag 4,8 százalék.

A Hotnews által idézett jelentés szerint mindez azt eredményezi, hogy egyre csökken az egyetemisták és mesterizők száma – 2020 és 2022 között csaknem 22 ezer fiatal „tűnt el” a felsőoktatásból az Országos Statisztikai Hivatal (INS) adatai szerint.

De a magán felnőtt- és alkalmazottképzés terén sem áll jól az ország: a Világbank adatai arról tanúskodnak, hogy a 25 és 64 év közötti lakosság csupán egyetlen százaléka vett részt valamilyen szaktanfolyamon, miközben az európai átlag 9,1 százalék. De a cégek sem tolonganak e tekintetben: csupán 21 százalékuk fektet be munkavállalóik kompetenciáinak piac által megkívánt fejlesztésébe.

Egyre kevesebb az egyetemista Romániában (képünk illusztráció) •  Fotó: Haáz Vince Galéria

Egyre kevesebb az egyetemista Romániában (képünk illusztráció)

Fotó: Haáz Vince

Pedig nagy szükség lenne a továbbtanulásra, a szak- és átképzésekre. Ugyanis a munkaerőpiacot vizsgáló intézet (INCSMPS) kutatása szerint 2030-ig drasztikusan megnő az igény magasan képzett alkalmazottakra:

addig 624 ezer ilyen dolgozót szeretnének felvenni majd a cégek, azaz évente százezret, miközben az érintett ágazatokban érdekelt egyetemek évente csupán 40 ezer végzőst „termelnek”.

Ráadásul az új igényekkel párhuzamosan jelentősen csökken az alacsonyan képzett vagy szakképzetlen munkások iránti kereslet: 2030-ig 400 ezerrel kevesebb ilyen dolgozóra lehet szükség. Éppen ezért utóbbiaknak „újraprofilálniuk” kell magukat munkahelyen belüli továbbképzésekkel vagy egyéb szakmai tanfolyamok, iskolák elvégzésével. Például olyan népszerű piaci elvárásoknak megfelelően, mint a digitalizáció, automatizálás, fenntarthatóság vagy humánerőforrás-menedzsment.

Miközben a fiatalok elvándorolnak, az itt maradt aktív népesség nagy része pedig egyre nehezebben felel meg a modern munkakerőpiaci elvárásoknak, a lakosság egyre csak öregedik: 2012 és 2022 között 40,8-ról 42,3-ra nőtt az átlagéletkor. A munkaerőpiacot vizsgáló intézet kutatása szerint ha 10 százalékkal megnő a 60 év felettiek aránya az aktív lakosság körében, az évente 5,5 százalékkal visszafogja az egy főre jutó GDP növekedését.

Éspedig a becslések azt mutatják, hogy a következő 10 évben megháromszorozódik a 65 felettiek, azaz a nyugdíjasok száma.

Ugyanis ebben az időszakban érik el a korhatárt az úgynevezett dekrétumgeneráció tagjai, akik Nicolae Ceaușescu abortuszellenes rendelete nyomán születtek. Eközben az előrejelzések szerint a 20 és 34 év közötti fiatalok aránya tovább fog csökkenni: 2035-re 3,5 százalékkal a 2020-as adatokhoz képest – olvasható a CES Bucharest Hotnews által idézett jelentésében.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 30., szerda

Egyre gyakoribb jelenség: egyszerűen továbbállnak a vendégmunkások

Egyre több ázsiai vendégmunkást foglalkoztató romániai munkáltató szembesül egy kényes és gyakran nem egyértelmű jogi problémával: mi történik abban az esetben, ha egy nem uniós állampolgár illegálisan elhagyja Romániát?

Egyre gyakoribb jelenség: egyszerűen továbbállnak a vendégmunkások
2025. július 30., szerda

A költségvetés-kiigazítás után jön a második megszorító csomag, az Anghel Saligny-program finanszírozását is vizsgálják

A koalíciós pártok szerdai ülésükön úgy döntöttek, hogy a második reformcsomagot a költségvetés-kiigazítás után, augusztus folyamán fogadják el – nyilatkozták az Agerpresnek politikai források.

A költségvetés-kiigazítás után jön a második megszorító csomag, az Anghel Saligny-program finanszírozását is vizsgálják
2025. július 30., szerda

Kevesebbet termelt idén a román sztáráramszolgáltató, ezért a piacról vásárolva kellett pótolnia a hiányt

A Hidroelectrica, Románia legnagyobb villamosenergia-termelője, amely egyben legalább 600 000 háztartási ügyfél számára áramot is szolgáltat, az idei év első hat hónapjában kevesebb energiát termelt, mint amennyit értékesített.

Kevesebbet termelt idén a román sztáráramszolgáltató, ezért a piacról vásárolva kellett pótolnia a hiányt
2025. július 29., kedd

Elfogyott a pénz az Anghel Saligny közművesítési programra

Ilie Bolojan kormányfő kedden kijelentette, hogy a fejlesztési minisztériumnak az Anghel Saligny közművesítési programra elkülönített költségvetése gyakorlatilag kimerült. A PSD ragaszkodik a beruházások folytatásához.

Elfogyott a pénz az Anghel Saligny közművesítési programra
2025. július 29., kedd

Megakadályozná a kormány az állami intézmények közötti „népvándorlást”, hogy az elbocsátottak ne maradhassanak állami alkalmazásban

A kormány tervezetet készít elő az állami intézmények közötti áthelyezések és kiküldetések leállítására, amely a költségvetési hiány lefaragását célzó második intézkedéscsomag része.

Megakadályozná a kormány az állami intézmények közötti „népvándorlást”, hogy az elbocsátottak ne maradhassanak állami alkalmazásban
2025. július 29., kedd

Bolojan a különleges nyugdíjakról: nő a korhatár, a nyugdíj nem lehet nagyobb a fizetésnél

Sürgősen rendezni kell a különleges nyugdíjak kérdését – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök keddi sajtótájékoztatóján, amelynek egyik fő témája a bírák és ügyészek nyugdíjazásának reformja a speciális juttatásoktól a nyugdíjkorhatárig.

Bolojan a különleges nyugdíjakról: nő a korhatár, a nyugdíj nem lehet nagyobb a fizetésnél
2025. július 29., kedd

Ahelyett, hogy csökkenne, egyre csak dagad a deficit: mélyebb a költségvetés hiánya, mint egy éve

Egyre határozottabb megerősítést nyer, hogy Románia még messze van attól, hogy az idénre is átnyúlt tavalyi választási szuperévben óriásira duzzadt költségvetési hiány csökkentésének útjára lépjen.

Ahelyett, hogy csökkenne, egyre csak dagad a deficit: mélyebb a költségvetés hiánya, mint egy éve
2025. július 29., kedd

Dráguló vonatjegyeket hoz augusztustól az áfaemelés

A vonatjegyek árának növelését javasolja augusztus 1-től a közlekedési minisztérium. A szaktárca rendelettervezete szerint az intézkedést az áfakulcs 19 százalékról 21 százalékra emelése indokolja.

Dráguló vonatjegyeket hoz augusztustól az áfaemelés
2025. július 29., kedd

Küszöbön a különleges nyugdíjak reformja: részleteket árult el a kormányfő

Ilie Bolojan miniszterelnök kedden pontban délre tervezett sajtótájékoztatón tervezi ismertetni a különleges nyugdíjak reformintézkedéseit, ám néhány részletet már hétfőn elárult a G4media.ro portálnak adott interjúban.

Küszöbön a különleges nyugdíjak reformja: részleteket árult el a kormányfő
2025. július 28., hétfő

Nőtt a háztartások havi átlagjövedelme, de továbbra is keveset sikerül félretenni

Az idei első negyedévben 9148 lej volt a romániai háztartások havi átlagjövedelme, 13,7 százalékkal nagyobb mint 2024 ugyanezen időszakában; a kiadások az összeg 83,8 százalékát kitevő 7667 lejt vittek el – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Nőtt a háztartások havi átlagjövedelme, de továbbra is keveset sikerül félretenni