Nem tiltják, csak lehetetlenné teszik. Szigorú biobiztonsági szabályok vonatkoznának az állattartó magánszemélyekre
Fotó: Pixabay.com
Noha a mezőgazdasági miniszter cáfolja, hogy a háztáji sertéstenyésztés ellehetetlenítése vagy egyenesen betiltása lenne a tervezett állategészségügyi és biobiztonsági intézkedések célja, és szakemberek szerint nem írják le egyértelműen, hogy otthon nem lehet sertést tartani, a nyilvánosságra került tervezetek ebbe az irányba mutatnak.
2020. március 05., 15:162020. március 05., 15:16
2020. március 05., 15:192020. március 05., 15:19
Alaposan felkavarta a kedélyeket a sertéstenyésztők és a gazdák körében az Országos Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Hatóság (ANSVSA) határozattervezete, amelynek kitűzött célja az afrikai sertéspestis terjedésének megfékezése, sokan viszont azt mondják, hogy ezzel egy időben a szakhatóság teljes mértékben ellehetetleníti a háztáji disznótartást. A jogszabályjavaslat ellen mind az RMDSZ, mind pedig a Szociáldemokrata Párt (PSD) keményen felemelte a hangját.
„A Nemzeti Liberális Párt (PNL) újabb aberrált intézkedéssel készül: meg akarja tiltani a románoknak, hogy saját háztartásukban sertést tartsanak! Az ANSVSA kiadott egy határozattervezetet, amelynek hatálybalépésével lehetetlenné válik a saját fogyasztásra történő sertéstartás. A román paraszt nem tarthat sertést saját háztartásában, és nem szállíthat disznót egyik háztartásból a másikba. Aki pedig megszegi ezeket a szabályokat, 1000 és 7000 lejes bírságra számíthat” – posztolta közösségi oldalán az ellenzéki párt.
A mezőgazdasági tárcavezetői tisztségre jelölt Adrian Oros keddi parlamenti szakbizottsági meghallgatásán is felmerült a téma, ahol az RMDSZ tájékoztatása szerint a szövetség parlamenti képviselői határozottan felemelték a szavukat. Magyar Lóránd, az RMDSZ Szatmár megyei parlamenti képviselője a meghallgatáson elmondta:
Benedek Zakariás, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője leszögezte: elfogadhatatlannak tartják a mezőgazdasági minisztérium által kilátásba helyezett módszert, ezért az RMDSZ szakemberei mindent megtesznek azért, hogy ezt megakadályozzák. „Meggyőződésünk, hogy ez az intézkedés nem tesz jót a romániai gazdáknak, hiszen jelenleg a hazai mezőgazdaság mintegy 70 százalékát a háztáji sertéstartással is foglalkozó családi gazdaságok alkotják” – fogalmazott a honatya.
Magyar Lóránd a Krónika megkeresésére ugyanakkor leszögezte: ha szükséges, tiltakozó aláírásokat gyűjtenek, hogy a tervezett rendelet ne lépjen hatályba ebben a formában.
– szögezte le a politikus. Rámutatott, a tervezet szerint a háztáji gazdaságok esetében, tehát a jogi formával nem rendelkező állattartók számára megtiltják a szaporítást és a kereskedelmet. Malacot például csak engedélyezett farmról vásárolhatnak, holott az országban a malacok felét külföldről hozzák be. A disznókat eközben csak 60 nappal korábban betakarított zöldtakarmánnyal etethetik, ételmaradékot nem kaphatnak, és az alájuk kerülő szalmát is legkevesebb 90 nappal korábban kell behozni a mezőről. Ugyanakkor be kell tartaniuk a biobiztonságra vonatkozó szabályokat, tehát zuhanyzót, fertőtlenítőt kell létrehozni az ól mellett.
„Egyértelmű, hogy a nagy tenyésztők biztonsága érdekében tervezik ezeket az intézkedéseket, ám az államnak is szerepet kellene vállalnia abban, hogy a kisgazdák betarthassák az előírásokat. Amikor a nagyok esetében szigorították a szabályokat, ők az Vidéki Beruházásokat Finanszírozó Ügynökségtől (AFIR) kaptak támogatást a szükséges fejlesztésekre. Magyarországon és Litvániában betiltották a háztáji sertéstartást, de az állam két évre előre kártalanította a gazdákat” – hangsúlyozta Magyar Lóránd.
Vásárolni csak farmról. Megtiltanák a gazdáknak a disznók szaporítását és a kereskedelmét
Fotó: 123RF
„A hatóság a sertéspestis visszaszorításával próbálkozik, de újra a kisgazdába rúg” – fogalmazta meg aggályait Könczei Csaba, a Kovászna Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője is. Mint kiemelte, sokan tettek szert egy kis pluszjövedelemre azáltal, hogy tartottak egy kocát, a malacok egy részét megtartották saját használatra, a többin pedig túladtak. „Eladták a szomszédnak, vagy nekem, a városinak, aki hagyományosan szeretek disznót vágni karácsonyra” – közölte az igazgató, leszögezve,
Adrian Oros ügyvivő mezőgazdasági miniszter viszont megszólalásában félretájékoztatásnak minősítette azt az állítást, miszerint ellehetetlenítenék a háztáji sertéstenyésztést, és cáfolta az erről szóló nyilatkozatok valóságtartalmát. „Az Országos Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság nem tiltja és nem korlátozza a romániai lakosság háztáji sertéstartását. Biztosítunk minden polgárt, hogy Romániában tarthatnak sertést saját háztartásukban bizonyos biobiztonsági intézkedések betartása mellett” – nyilatkozta a tárcavezető az Agrointel.ro portálnak, jelezve egyúttal, hogy a közvitán levő határozattervezet számos szabályt ír majd elő a sertéstartásra vonatkozóan.
Sertéstenyésztő: szükség van a szabályozásra a kór terjedése ellen
Szükségesnek tartja az állategészségügyi és biobiztonsági intézkedéseket Sinka Arnold vidékfejlesztő, akinek a sertés- és mangalicatenyésztés a szakterülete. Szerinte ezekre azért van szükség, hogy megvédjék az állományt a sertéspestistől. „Valamilyen szinten meg kell húzni a vonalat. Nem kell ellehetetleníteni a háztáji sertéstartást, de a felelőtlen disznótartásnak legyen meg a következménye” – szögezte le a Krónika megkeresésére a Hargita megyei szakember. Rámutatott, Udvarhelyszéken és Erdővidéken is jelen van a sertéspestis, mégis előfordul, hogy a juhokkal együtt a disznókat is kihajtják az erdő szélére. Éppen ezért szerinte észszerű szabályokra, óvintézkedésekre van szükség. „Ha a mezőről behozzuk a takarmányt, a szalmát, az lehet vaddisznók által fertőzött, ha tartjuk néhány hónapig, a kórokozó elpusztul. A szaporítást azért tiltják, mert a Kárpátokon túl ellenőrizetlenül, fülszám nélkül tartják, szaporítják a disznókat. Sokan fel sem fogják, mekkora a veszély, ha egy faluba behurcolják a sertéspestist, az egész településen elpusztul az állomány, vagy megbetegszenek, vagy kényszervágásra ítélik” – hangsúlyozta Sinka Arnold.
A pénzügyminisztérium és az adóhatóság (ANAF) több mint 9 ezer alkalmazottja tiltakozik szerdán spontán munkabeszüntetéssel az ártalmas munkakörülményekért járó bérpótlék csökkentése ellen – közölte Vasile Marica, a Sed Lex elnöke.
A szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 2025 májusában 5,8 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint áprilisban – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Tönkretenné a közép-európai gazdákat az Ukrajnával megkötött brüsszeli alku, amely tovább könnyítené az ukrán mezőgazdasági termékek behozatalát – közölte Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető szerint a magyar kormány ezt nem fogadja el.
A kormánykoalíció várhatóan szerdán véglegesíti a deficitcsökkentő intézkedéscsomagot, amelyet július 7-ig kell „törvénybe önteni” – jelentette be Dragoș Anastasiu reformokért felelős miniszterelnök-helyettes kedd este.
Szó sincs a nyugdíjak és a bérek kifizetésének elhalasztásáról vagy blokkolásáról, ahogyan az a nyilvánosságban felmerült – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Jelenleg 900 ezer romániai munkavállaló él a nyugdíjrendszer harmadik pillére, a fakultatív magánnyugdíjalap adta megtakarítási lehetőséggel, míg további mintegy 96 ezren már megkapták az itt felgyűlt pénzüket az első 18 év után.
Drágul a hitelfelvétel az év második felében – figyelmeztetnek szakemberek.
Bár az alapélelmiszerek ára egyelőre nem nő – legalábbis nem az árrés megemelése miatt –, számos területen hozott drágulásokat az év második fele. A legnagyobb áremelkedés a villamosenergia esetében lesz.
A fejlesztési és közigazgatási minisztérium ma közvitára bocsátott egy jogszabálytervezetet, amely szerint szigorú, teljesítményalapú feltételekhez kötik az európai uniós forrásokból finanszírozott beruházásokon dolgozó közalkalmazottak bérpótlékát.
Lesújtó képet vázolt fel Alexandru Nazare pénzügyminiszter a román gazdaság helyzetéről.
1 hozzászólás