„Nehéz örökséget” hagyott a leköszönő kormány, elkerülhetetlennek tűnnek a megszorítások

Bíró Blanka , Bálint Eszter 2019. október 18., 07:53

Miközben mindenki azt számolgatja, hogy meglesz-e a parlamenti többség Ludovic Orban kormányának beiktatásához, a Krónika arra volt kíváncsi, milyen gazdasági helyzettel kell szembenéznie egy új kabinetnek, mennyire nyomasztó a PSD-kormányzás öröksége, illetve hogy egy új kabinetnek milyen intézkedéseket kell prioritásként kezelnie.

Fotó: Gov.ro

A bér- és nyugdíjemelések miatt mélyülő, a 3 százalékos kritikus küszöbhöz közelítő költségvetési hiány, a túlpörgött fogyasztás által okozott külkereskedelmi mérleg hiánya, növekvő árak, gyengülő lej, hatalmas állami apparátus, egy hírhedt 114-es kormányrendelet, egy minden irányból támadott és sokak szerint a realitással köszönő viszonyban sem levő nyugdíjtörvény, hatalmas államadósság – csak néhány azokból a problémákból, amelyeket a szociáldemokrata párti (PSD) többségű, majd tisztán szociáldemokrata kormányzás nehéz örökségeként emlegetett az elmúlt napokban a romániai sajtó.

Az elemzők egyetértenek abban, hogy nem lesz könnyű dolga a következő kormánynak, és bizony, népszerűtlen intézkedéseket is kénytelen lesz meghozni a gazdaság megfelelő működése érdekében.
A Krónika által megszólaltatott gazdasági szakértők is úgy látják,

rosszul alakul az államháztartási hiány, előbb-utóbb elkerülhetetlenek lesznek a népszerűtlen intézkedések, mint az adóemelés, a költségek, esetleg a bérek lefaragása.

Abban is egyetértenek, hogy „nem irigylik” a következő kormányokat, nem lesz könnyű dolguk, amíg megbirkóznak a Dăncilă-kormány örökségével.

Adóemelés, költséglefaragás?

„Függetlenül attól, hogy milyen színezetű kormány kerül hatalomra, nem lesz könnyű feladata, mert az államháztartás hiánya rosszul alakul” – szögezte le megkeresésünkre Králik Lóránd egyetemi adjunktus, a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) gazdaságtudományi tanszékének oktatója. Rámutatott, az elmúlt kétéves béremelési folyamatok eredményeképpen

a költségvetési szektorban jelentősen megnövekedtek a fizetések, jelenleg magasabbak, mint a versenyszférában, ami nem természetes jelenség.

Akár a bérek lefaragására is sor kerülhet Fotó: Pixabay.com

Az új kormány számára az egyik legnagyobb kihívás az lesz, hogy a költségvetési hiányt a 3 százalékos küszöb alatt tartsa – fogalmazta meg a szakértő, aki amúgy úgy látja, az ország eladósodottságával nincs probléma, Románia az Európai Unióban ebből a szempontból az egyik legjobb mutatóval rendelkezik, de a 3 százalék alatti deficitet így is tartani kell.

Králik Lóránd kifejtette, az újabb hitelből lehet fedezni a költségvetési hiányt, de annak mértékére ez nincs befolyással, tehát mindenképpen adóemelésekre, a költségek lefaragására lenne szükség. Az egyetemi oktató arra is kitért: nem lehet figyelmen kívül hagyni a tényt, hogy jelenleg is éppen egy választási kampány közepén van az ország, államelnök-választások következnek, jövőre szintén választási év lesz,

helyhatósági, parlamenti választások egyaránt lesznek, ezért nem valószínű, hogy bármilyen színezetű kormány felvállalja a népszerűtlen intézkedéseket.

„A parlamenti választások után, tehát jövő év végén lehet számítani visszafogottabb, szigorúbb fiskális politikára, ami adónövelésekben és az állami kiadások lefaragásában nyilvánul meg” – vetítette előre Králik Lóránd. Emlékeztetett, hogy Ludovic Orban kijelölt miniszterelnök is tulajdonképpen kampánybeszédet tartott: kilátásba helyezte, hogy eltörlik a jövedéki adók legutóbbi emelését, vagyis csökkentik az üzemanyagra kirótt adót, holott ezzel csökkentik az adóbevételeket, és tovább növelik a költségvetési hiányt, amikor most épp ennek az ellenkezőjére lenne szükség.

„Nem azt mondom, hogy növelni kell az üzemanyag jövedéki adóját, de mindenképpen új bevételi forrásokat kell találni” – szögezte le a gazdasági szakember. Véleménye szerint

egyik megoldás lenne, ha növelni tudnák az áfarést, vagyis a beszedhető és a valóságban behajtott áruforgalmi adó közötti különbséget,

ami jelenleg Romániában 30 százalékos, vagyis az áfa mintegy 30 százaléka nem érkezik be a költségvetésbe – ez régebb ennél is rosszabb volt, de még így is európai uniós szinten ez az egyik leggyengébb mutató.

Az egyetemi adjunktus szerint különben erre is lenne megoldás, de azt nem lehet egyik napról a másikra megvalósítani. Kiemelte,

az online pénztárgépek hatékony alkalmazásával is csökkenteni lehet az adóelkerülés lehetőségét.

A szakértő hangsúlyozta, a személyi jövedelemadót az önkormányzatok között osztják szét a legutóbbi költségvetési törvény alapján, tehát a kormány legjelentősebb bevételi forrása az áfa és a jövedéki adók, ennek behajtását kellene hatékonyabbá tenni, vagy elkerülhetetlen a növelés.

A népszerűtlen intézkedéseket előbb-utóbb meg kell lépni Fotó: Pixabay.com

Ami szükséges, nem mindig lehetséges

„A vállalkozók szempontjából vizsgálva a szociáldemokrata kormány hozott jó fiskális döntéseket” – értékelte az elmúlt három év történéseit Édler András, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Mint rámutatott, a szociáldemokrata kormány liberális intézkedéseket is foganatosított, hiszen csökkentette az adókat, de szociáldemokrataként szociálisan is próbált érzékeny maradni, megnövelve a nyugdíjakat és az állami szektorban a béreket. A kettőnek együtt viszont negatív hatásai vannak a költségvetés hiányra. Édler András szerint

a legnagyobb gond, hogy a kormánynak nem volt hosszú távú stratégiája,

az adócsökkentés után bekövetkezett gazdasági növekedést nem tudta megfelelő módon kamatoztatni, a pénzeket úgy visszafektetni, akár állami beruházásokkal is, hogy azok további jövedelmet generáljanak.
„A nyugdíjelemelésre, a költségvetési szférában a béremelésre szükség volt, de ami szükséges, nem mindig lehetséges” – szögezte le a kamara elnöke. Úgy véli, ha a szociáldemokraták kormányon maradnak, megpróbálták volna a növekvő hiányt „szőnyeg alá söpörni”, de egy új kormány ezt már nem teheti meg.

Az ország gazdasági helyzete nem fényes, a költségvetési hiányt korrigálni kell, a népszerűtlen intézkedéseket előbb-utóbb meg kell lépni, ezek valószínűleg a magánszemélyeket, a vállalkozókat egyformán érinteni fogják. Ideig-óráig ezt lehet görgetni, de a végtelenségig nem”

– összegzett a szakember.

Emlékeztetett egyúttal arra is, hogy Ludovic Orban kijelölt miniszterelnök beszélt a nagy állami beruházások beindításáról, de felmerül a kérdés, hogy miből fedezik ezeket. „Papírra sok mindent le lehet írni, de mindenhez elő kell teremteni a forrásokat” – szögezte le Édler András.

Infrastruktúra terén helyben topogott a szociáldemokrata kormány

Csaknem háromévnyi PSD-kormányzás után nincs egyetlen kilométer olyan autópálya sem, amelynek építése elkezdődött, és át is adták a forgalomnak, csökkentek a vasúti infrastruktúra felújítására szánt összegek, a vízi közlekedés pedig szinte nem is létezik – vont mérleget a minap a szociáldemokrata kormányzás infrastrukturális beruházásairól a Digi 24 hírtelevízió. Mint emlékeztetnek, a PSD-sek első perctől sztrádakilométerek százait ígérték négyéves kormányzásuk alatt, ehhez képest csupán az előző kormány által elkezdett projektekkel dicsekedhetnek. Az elmúlt három év alatt összesen alig 95 kilométer autópályát nyitottak meg a forgalom előtt, abból 15 kilométer még a Cioloș-kormányzás idején elkészült. Van ugyanakkor három „autópálya-múzeum”, vagyis elkészült sztrádaszakasz, amelyeket különböző okokból nem lehet megnyitni a forgalom előtt, sok-sok fennakadás és túllépett határidő. Viorica Dăncilă távozó kormányfő 2018. januári hatalomra kerülésekor például azt mondta, hogy „az elkövetkező években 350 kilométer autópálya kézül el”. Azóta 80 kilométert nyitottak meg, idén pedig kevesebb mint 22 kilométer készült el. Holott a bukaresti hatóságok 118 kilométert ígértek, de úgy tűnik, a prognózisok és a valóság ezúttal sincsenek köszönő viszonyban egymással. A Pro Infrastruktúra Egyesület képviselői ugyanis úgy számolnak, az idei év végéig legtöbb 43 kilométert lehet megnyitni. A helyzet vészesen hasonlít a tavalyihoz, amikor 100 kilométer sztrádát ígértek, és végül 60 kilométert sikerült átadni a forgalomnak. Ami a vasúti infrastruktúrát illeti, a Digi24 elemzése szerint az elmúlt években érezhetően csökkentek a fejlesztésre és karbantartásra szánt pénzösszegek. Eközben a vízi közlekedésről „szinte teljes mértékben megfeledkeztek”, és míg egyre nő a légi közlekedést választó utasok száma, állami beruházások alig vannak. „Következtetés? Az infrastruktúra magasztos papíron, de terepen teljes mértékben hiányzik” – összegez a hírcsatorna elemzése, emlékeztetve, hogy az infrastrukturális fejlesztések elmaradása miatt az elmúlt években számos bírálat illette a bukaresti kormányt Brüsszelből is.

 

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
1 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat