Hivatalból vizsgálatot indított az Országos Adatvédelmi Felügyelő Hatóság a román adóhivatal (ANAF) által közzétett, a költségvetéssel szemben tartozást felhalmozó magánszemélyek nevét sorjázó lista kapcsán. A Krónika megkeresésére mindazonáltal az állami felügyelet közölte: bár a hatályos jogszabály szerint az adatkezelők csak az érintettek beleegyezésével dolgozhatják fel a személyes adatokat, erre a jóváhagyásra nincs szükség, amikor az adatkezelő törvényes kötelezettségének tesz eleget.
2016. május 19., 16:522016. május 19., 16:52
2016. május 19., 17:492016. május 19., 17:49
Beigazolódott lapunk sejtése, miszerint nem biztos, hogy jogszerűen járt el a román adóhatóság (ANAF), amikor nyilvánosságra hozta azoknak a természetes személyeknek a névsorát, akik tartoznak az államkasszának. Mint arról beszámoltunk, az adóhivatal által hétfőn közzétett listán 187 ezer olyan magánszemély szerepel, aki fejenként 1500 lejnél nagyobb összegű adóhátralékot halmozott fel. A politikusokat, üzletembereket, ügyvédeket, közéleti személyiségeket is tartalmazó „szégyenlistán\" szereplők összesen 3,4 milliárd lejjel tartoznak az államnak.
Az adósok kilétének közzététele miatt számtalan bírálat érte az adóhivatalt. Rücz-Dáné Erzsébet helyettes ombudsman lapunknak elmondta, szerinte nyilvánvalóan személyiségi jogokat sért az adótartozással rendelkező magánszemélyek nevének közzététele. Adrian Cuculiş bukaresti ügyvéd ugyanakkor úgy vélekedett: eljárása miatt az ANAF 187 ezer pert – és tetemes kártérítést – kockáztat, mivel a legfelsőbb bíróság kimondta, hogy az adatvédelem hatálya alá esik a valamely személy beazonosítását lehetővé tévő adatok, információk közzététele.
Lapunk kikérte az Országos Adatvédelmi Felügyelő Hatóság (ANSPDCP) álláspontját az ügyben. Csütörtökön eljuttatott válaszában Alina Săvoiu, a jogi és kommunikációs főosztály vezetője közölte, bár a hatósághoz mindeddig nem érkezett panasz vagy feljelentés a témában, már az ANAF-lista közzétételének másnapján, kedden hivatalból vizsgálatot indítottak az ügyben. A hatósági illetékes közölte: bár a 2001/677-es számú adatvédelmi törvény egyértelműen kimondja, hogy az adatkezelő – legyen az jogi vagy magánszemély – csak az érintett beleegyezésével dolgozhatja fel egy természetes személy adatait, létezik kivétel is a jogszabályi előírás alól.
A törvény szerint az adatkezelő az érintett jóváhagyása hiányában is feldolgozhatja és közzéteheti valakinek a személyes adatait, ha törvényes kötelezettségének tesz eleget. Ez esetben az adótörvénykönyv szabja meg az adóhatóságok számára, hogy honlapjukon kötelező módon hozzák nyilvánosságra az adótartozással rendelkező magán- és jogi személyek névsorát, illetve a tartozások pontos összegét. Ezt megelőzően ugyanakkor tájékoztatniuk kell az adófizetőket a tartozás meglétéről.
Alina Săvoiutól megtudtuk, hogy az adatvédelmi felügyelet ezertől 25 ezer lejig terjedő pénzbírságot szabhat ki a személyes adatok törvénytelen feldolgozása esetén, miközben 1500-tól 50 ezer lejig terjed a büntetési tétel, ha az adatkezelő nem tesz eleget a személyes adatok bizalmas és biztonságos kezelését előíró jogszabályi rendelkezésnek.
„Adatkezelőként az adóhatóság köteles biztosítani az érintett személyeknek a tájékoztatáshoz és a hozzáféréshez való jogát, ugyanakkor ezeket az adatokat bizalmasan kezeli, és megtesz minden olyan intézkedést, mely az adatok biztonságát garantálja\" – szögezte le a Krónika kérdésére az ANSPDCP főosztályvezetője. Săvoiu hozzátette, az adatvédelmi törvény megszegésének gyanúja esetén bárki feljelentést tehet az adatvédelmi felügyelőségnél, ennek azonban az a feltétele, hogy ezt megelőzően 15 nappal panasszal éljenek az érintett adatkezelőnél is.
Anca Dragu pénzügyminiszter egyébként ugyancsak arra hivatkozott, hogy az ANAF az adótörvénykönyvnek megfelelően járt el, amikor leközölte az adósok névsorát. A pénzügyminiszter elismerte ugyanakkor, hogy a lista számos téves adatot is tartalmaz, például olyan adófizetők nevét is, akik május 1. és 15., az adatfeldolgozás időszakában kiegyenlítették a tartozásukat. A listán szereplők közül többen – köztük Elena Băsescu volt EP-képviselő, Traian Băsescu volt államfő kisebbik lánya és I. Mihály király – kifogásolták, hogy az adóhatóság által róluk közölt adatok nem felelnek meg a valóságnak.
Románia nem csak hazai használatra, hanem exportra is gyárthat katonai drónokat a termelés felfutása után – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter Brassóban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
szóljon hozzá!