Fotó: Haáz Vince
Az idei második negyedévben 1851 lej volt az átlagnyugdíj, 0,3 százalékkal több, mint az előző negyedévben – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).
2022. szeptember 13., 10:552022. szeptember 13., 10:55
Az összeget a nyugdíjak összes kategóriájának – társadalombiztosítási, rokkantsági, özvegyi – a figyelembevételével számították ki.
Az Agerpres által idézett adatsorok szerint a nyugdíjasok átlagos száma 5,003 millió volt a második negyedévben, 21 ezerrel kevesebb, mint az év első három hónapjában; az állami társadalombiztosítási rendszerhez tartozó nyugdíjasok átlagos száma 4,604 millió volt, 13 ezerrel kevesebb, mint az előző negyedévben.
Az átlagos nominális nettó állami társadalombiztosítási öregségi nyugdíj teljes járulékfizetés mellett (adó és egészségügyi szolgáltatási járulék nélkül) az 51,8 százaléka volt az országos nettó átlagbérnek (az előző negyedévben jegyzett 54,4 százalékhoz képest).
Az átlagos havi nyugdíj és az átlagos állami társadalombiztosítási nyugdíj az előző év azonos negyedévéhez képest 11,4 százalékkal, illetve 10,8 százalékkal nőtt.
Az állami társadalombiztosítási rendszerhez tartozó nyugdíjasok és a munkavállalókhoz aránya országos szinten 8 volt a 10-hez a második negyedévben, jelentős területi eltérésekkel. Így például Ilfov megyében és Bukarestben 4 nyugdíjas jutott 10 munkavállalóra, de Teleorman megyében már 15 jutott 10 alkalmazottra, míg Vaslui megyében 14 a 10-hez az arány. Területenként jelentősen eltér az állami társadalombiztosítási átlagnyugdíj összege is:
A júliusi 14,96 százalékról augusztusban 15,32 százalékra nőt az éves infláció Romániában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) által hétfőn nyilvánosságra hozott adatsorokból.
Azt viszont, hogy milyen szintű nyugdíjemelésre számíthatnak a jogosultak az elkövetkező időszakban, nehéz lenne megjósolni. Marcel Ciolacu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke hétfő este, a România TV-nek nyilatkozva emlékeztetett arra, hogy a törvény szerint a nyugdíjakat évente az inflációhoz kell igazítani, az pedig meghaladja a 10 százalékot, így szerinte
Ciolacu ugyanakkor hangsúlyozta, nem csak a nyugdíjasok jövedelmét kellene növelni. Ezért szükségesnek látja egy 2023. január elsején hatályba lépő intézkedéscsomag megvitatását a koalícióban. „De a nyugdíjak biztos növekedni fognak, ezt a döntést már meghoztuk a miniszterelnökkel együtt” – vetítette előre a képviselőház elnöke.
Feszültséget és nyilvános üzengetéseket váltott ki a román kormánypártok között Marius Budăi munkaügyi miniszter bér- és nyugdíjemeléseket kilátásba helyező nyilatkozata. Nicolae Ciucă miniszterelnök felelőtlenségnek és populizmusnak minősített.
Az elmúlt évek súlyos aszályai és szélsőséges időjárása jelentősen visszavetette a romániai bortermelést, amely 2024-ben 20 százalékkal esett vissza. A tendencia globális: a szőlőültetvények rendkívül érzékenyek az éghajlatváltozásra.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) újabb felhívást tett közzé a magyarországi állattartó gazdák felé a ragadós száj- és körömfájás terjedésének megakadályozására.
Idén januárban és februárban 1,26 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,9 százalékkal (23 800 toe) kevesebbet, mint 2024 első két hónapjában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A kedvezőtlen klímaviszonyok, a jégeső és az aszály miatt 2023-hoz képest mintegy 19,8 százalékkal 3,7 millió hektoliterre csökkent tavaly Románia bortermelése; ez volt az egyik legjelentősebb visszaesés európai uniós viszonylatban.
Megvásárolná a román kormány a Moldovai Köztársaság egyetlen dunai kikötőjét – írta az economedia.ro. Az olajterminállal is rendelkező giurgiulești-i kikötő tengeri hajók fogadására is alkalmas.
Románia nincs olyan helyzetben, hogy a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) kelljen fordulnia segítségért, és kormányválságra utaló jelek sincsenek – közölte szerdán az elnöki hivatal.
Amerikai vállalatok új romániai beruházásainak lehetőségéről is tárgyalt Marcel Ciolacu miniszterelnök az Egyesült Államok kongresszusi delegációjának tagjaival kedden a Victoria-palotában. Erről a szerdai kormányülés elején beszélt.
Az Európai Unió éves inflációs rátája márciusban tovább csökkent, 2,5 százalékra a februári 2,7 százalékról, Románia viszont ismét a legmagasabb inflációval rendelkező ország lett, 5,1 százalékos éves áremelkedéssel – közölte az Eurostat.
Bár a román hatóságok váltig állítják, nem áll fenn a teljes áramszünet veszélye húsvétkor, a példátlan óvintézkedések hallatán sejteni lehet, hogy ilyen közel ritkán kerül az ország a rettegett „blackouthoz”.
Nyolc hónapos késéssel, de az illetékesek szerint most már tényleg a végéhez közeledik a nyugdíjak újraszámítása.
szóljon hozzá!