Marius Budăi munkaügyi miniszter szerint a PSD ragaszkodik az intézkedésekhez
Fotó: Gov.ro
Feszültséget és nyilvános üzengetéseket váltott ki a román kormánypártok között Marius Budăi szociáldemokrata munkaügyi miniszter bér- és nyugdíjemeléseket kilátásba helyező nyilatkozata. Nicolae Ciucă liberális miniszterelnök felelőtlenségnek és populizmusnak minősítette a gesztust, a tárcavezető kitart a javaslata mellett.
2022. szeptember 01., 16:352022. szeptember 01., 16:35
2022. szeptember 01., 16:382022. szeptember 01., 16:38
A miniszter szerdán közölte: a Szociáldemokrata Párt (PSD) azt javasolja koalíciós partnereinek, hogy a jövő évtől kezdődően a jelenlegi 2550 lejről 3000 lejre emeljék a bruttó minimálbért, és tíz százalékkal a nyugdíjakat. Ez azt jelentené, hogy jelenlegi 1586 lejről 1745 lejre növelnék a nyugdíjpont, illetve 1100 lejre a jelenleg 1000 lejes minimális nyugdíj értékét, ami 1,3 millió idős embert érintene. A liberális miniszterelnök azonban leszögezte: nem lehet még igennel vagy nemmel válaszolni arra, hogy megvalósulnak-e a bejelentett emelések, mivel
Ciucă szerint a kormány legfőbb prioritásának tartja a lakosság védelmét, tisztában van az infláció okozta gondokkal és azzal is, hogy kötelessége intézkedéseket hoznia a jövedelmek védelmében, de ehhez tudnia kell, milyen költségvetési mutatókra alapozhat és nem szabad olyan hamis reményeket táplálnia a lakosság körében, amelyeket nem lehet teljesíteni.
A miniszterelnök rámutatott: a kormánypártok viszonyában nincs helye a populizmusnak, az üres ígérgetésnek és egymás sarokba szorításának, hanem felelősségre, kommunikációra és tettekre van szükség. A Digi 24 hírtelevízió értesülései szerint a PNL szerdai, zárt ajtók mögött tartott vezetőségi ülésén Alina Gorghiu ügyvezető szenátusi elnök a koalíció és kormány ellen intézett nyílt támadásként értékelte azt, hogy a PSD bér- és nyugdíjemelésekről szóló „populista hazugságokkal vezeti félre az embereket”.
Marius Budăi viszont csütörtökön leszögezte: egy nappal korábban a PSD vezetőségének hozzájárulásával beszélt a tervezett fizetés- és nyugdíjemelésekről. „Én vagyok a munkaügyi minisztere azoknak is, akik jelenleg dolgoznak, és azoknak is, akik eddig dolgoztak, és nem tartom helyénvalónak, hogy egy civilizált országban a szegénységgel küszködjenek azok, akik dolgoztak és dolgoznak” – nyilatkozta a tárcavezető. A miniszter hozzátette, alakulata ragaszkodik ezekhez az intézkedésekhez és bíznak benne, hogy párbeszéddel sikerül megtalálni a koalícióban „a leghelyesebb és leginkább fenntartható megoldást” ezek gyakorlatba ültetésére.
Megnyílt Brassó megyében Románia első, napelemeket újrahasznosító üzeme – jelentette be Adrian Veștea, a Brassó megyei közgyűlés elnöke pénteken.
Az év első két hónapjában 1,6 millió vendéget fogadtak a romániai kereskedelmi szálláshelyeken (beleértve a kiadó apartmanokat és szobákat is), 3 százalékkal többet a 2024 januárjában és februárjában jegyzettnél – küzölte az Országos Statisztikai Intézet.
Idén márciusban 4 664 642 nyugdíjast tartottak nyilván Romániában, számuk megegyezett az egy hónappal korábbival; az átlagnyugdíj 2758 lej volt – derül ki az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) pénteken közzétett adataiból.
A romániai cégvezetők egyelőre megkísérlik felmérni, milyen hatással lesznek majd az ország gazdaságára az amerikai elnök által szerdán bejelentett új vámok.
A kormány elfogadta a különleges ipari létesítményekre kivetett úgynevezett oszlopadó szabályozását módosító sürgősségi rendeletet – jelentette be a Ciolacu-kabinet csütörtöki ülése után a pénzügyminiszter.
Románia schengeni övezeti csatlakozásával 2025-ben 25 százalékkal bővül a nemzetközi szállítási volumen, amit a romániai fogyasztók növekvő külföldi vásárlási kedve és az eladók külföldi piacokon való terjeszkedése táplál – vetíti előre egy elemzés.
Donald Trump elnök döntése, hogy 10 százalékos vámot vet ki az Egyesült Államokba importált legtöbb árura, valamint magasabb vámokat vet ki több tucat országra a riválisoktól a szövetségesekig, felerősítette a globális kereskedelmi háborút.
Nehezen teljesíthető adóemelés nélkül a 2025-ös évi állami költségvetésben rögzített 7 százalékos hiánycél – jelentette ki a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Jelenleg két forgatókönyv van terítéken a sokat vitatott különleges nyugdíjak reformjára, ami mérföldkőként szerepel az országos helyreállítási tervben, vagyis 231 millió euró úszhat el, ha nem sikerül rendezni a kérdést.
Az Országos Katasztrófavédelmi Alap április elsején elindított a „Nem a katasztrófa, hanem a felkészültség hiánya az igazi tragédia” elnevezésű figyelemfelkeltő kampányt, amelynek célja felhívni a figyelmet a természeti katasztrófák pusztító hatásaira.
szóljon hozzá!