Drasztikus áremelés. A sertéshús és a sertéshúsból készült termékek esetében a drágulás üteme eléri majd a 20–25 százalékot
Fotó: Haáz Vince
Legnagyobb mértékben a friss és feldolgozott sertéshús, a sütőipari és tejtermékek ára nő az elkövetkező időszakban az élelmiszeripari szakszervezeti vezető szerint, aki úgy gondolja, ez a kereslet visszaeséséhez, majd elbocsátásokhoz fog vezetni. A munkáltatók eközben arra figyelmeztetnek, hogy a minimálbér emelése nyomán tovább fognak drágulni az élelmiszerek.
2021. szeptember 02., 15:442021. szeptember 02., 15:44
2021. szeptember 02., 17:572021. szeptember 02., 17:57
Átlagosan 10–12 százalékkal drágítja az élelmiszereket az energiaárak meredek emelkedése, amihez más tényezők is társulnak, így a sertéshúsból készült termékek, a tejtermékek és a kenyér ára ennél jóval gyorsabban fog nőni – nyilatkozta az Agerpres hírügynökségnek Dragoş Frumosu, az élelmiszeripari szakszervezetek szövetségének (Sindalimenta) elnöke.
– fogalmazta meg a vállalkozó.
Hozzátette: az élelmiszerek drágulásához hozzájárul még az üzemanyagárak emelkedése, a tavalyi aszály, valamint a koronavírus-világjárvány is. „Nyilván így az élelmiszerek is drágulnak, mert mi nagyon sok nyersanyagot importálunk. A tej 20–25 százalékát, a sertéshús közel 70 százalékát külföldről hozzuk be, de importálunk marhahúst is. A lej is gyengült, a valutaárfolyamtól is függünk” – magyarázta Dragoş Frumosu, aki úgy hiszi, hogy átlagosan 8–10 százalékkal fog nőni az élelmiszerek ára legtöbb három hónapon belül.
„Gyorsabb lesz a drágulás a sertéshús és a sertéshúsból készült termékek esetében, ahol ez az ütem eléri a 20–25 százalékot” – vetítette előre a szakember. Hozzátette: az elmúlt időszakban növekedésnek indult a búza ára is, a tonnánkénti ár nagyjából 30 százalékkal emelkedett, és ha azt is számításba vesszük, hogy a sütőipar nagy energiafogyasztó, nem lehet másra számítani, mint drágításra. És nem valamikor a távoli jövőben – mondja a vállalkozó –, hanem hamarosan, hiszen
Dragoş Frumosu minimum 25 százalékos drágításra számít a kenyér és más pékáruk terén is.
–mutatott rá a Sindalimenta elnöke.
Képünk illusztráció
Fotó: Veres Nándor
Számításai szerint a tejtermékek esetében is legalább 15 százalékos lesz a drágulás. A szakszervezeti vezető csütörtökön amiatt is megkongatta a vészharangot, hogy az árak emelkedése óhatatlanul a kereslet visszaeséséhez fog vezetni, ami miatt élelmiszeripari alkalmazottak kerülnek majd utcára.
„Biztosan csökkenni fognak az eladások. Első lépésként a nagyobb vállalatok valószínűleg csökkenteni fogják a váltások számát, a legkisebbek, amelyek nem élik túl, be fognak zárni, és fél éven belül elbocsátások lesznek, hacsak nem ébred fel valaki a kormányban, és talál megoldásokat” – vetítette előre a negatív jövőképet Dragoş Frumosu.
A Romalimenta Élelmiszeripari Munkáltatói Szövetség elnöke, Sorin Minea eközben úgy véli, hogy az országos minimálbér emelése is az élelmiszerek drágulásához vezet. Az Agerpres hírügynökségnek elmondta, hogy szerinte ez az intézkedés teljes zavart okozna a piacon.
Egyetlen kormány, a jelenlegi sem értette meg, hogy a minimálbér növelésének dominóeffektusa van, és az összes fizetés emelésével jár. Ha tehát január elsejétől nő a minimálbér, akkor drágulni fog a hús és más élelmiszerek is” – jelentette ki Sorin Minea.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A romániai polgárok közel háromnegyede szerint az ország gazdasági helyzete rosszabb, mint egy éve – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Az Európai Bizottság az üvegházhatást okozó gázok nettó kibocsátásának 90 százalékos csökkentését javasolja 2040-ig – jelentette be a versenypolitikáért felelős biztos.
A romániaiak tavaly mintegy 40 milliárd eurót költöttek el a nagy kiskereskedelmi üzletláncokban, 7,1 százalékkal többet, mint 2023-ban – derül ki a Cushman & Wakefield Echinox szerdán közzétett tanulmányából.
A pénzügyminisztérium és az adóhatóság (ANAF) több mint 9 ezer alkalmazottja tiltakozik szerdán spontán munkabeszüntetéssel az ártalmas munkakörülményekért járó bérpótlék csökkentése ellen – közölte Vasile Marica, a Sed Lex elnöke.
A szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 2025 májusában 5,8 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint áprilisban – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Tönkretenné a közép-európai gazdákat az Ukrajnával megkötött brüsszeli alku, amely tovább könnyítené az ukrán mezőgazdasági termékek behozatalát – közölte Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető szerint a magyar kormány ezt nem fogadja el.
A kormánykoalíció várhatóan szerdán véglegesíti a deficitcsökkentő intézkedéscsomagot, amelyet július 7-ig kell „törvénybe önteni” – jelentette be Dragoș Anastasiu reformokért felelős miniszterelnök-helyettes kedd este.
Szó sincs a nyugdíjak és a bérek kifizetésének elhalasztásáról vagy blokkolásáról, ahogyan az a nyilvánosságban felmerült – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Jelenleg 900 ezer romániai munkavállaló él a nyugdíjrendszer harmadik pillére, a fakultatív magánnyugdíjalap adta megtakarítási lehetőséggel, míg további mintegy 96 ezren már megkapták az itt felgyűlt pénzüket az első 18 év után.
Drágul a hitelfelvétel az év második felében – figyelmeztetnek szakemberek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!