2009. december 02., 09:052009. december 02., 09:05
Vegyes gazdasági kilátásokat fogalmaztak meg hétvégi marosvásárhelyi tanácskozásukon a Romániai Magyar Üzleti Egyesület (RMÜE) tagjai. A becslés magyarázatát maga a szervezet elnöke, Valdman Ferenc fogalmazta meg.
„Egyesületünk tagsága nagyjából két osztályba sorolható: egyrészt ott vannak a multinacionális cégek képviselői, akik látják, hogy vállalataik aránylag könnyen áthidalták a válságot, másrészt vannak a kis- és közepes vállalatok tulajdonosai, akiket a legnagyobb mértékben sújtott a krízis” – fejtette ki a Krónikának Valdman.
Az eseményen felszólaló RMÜE-tagok többségére a visszafogott optimizmus volt a jellemző. A válság okozta káosz mellett sokan az alagút végén pislákoló fényt is képesek meglátni, azt azonban mindannyian megállapították, hogy a borúlátók előrejelzései ellenére a válság nem húsz, legfeljebb egy-két évvel vetette vissza az országot és vele együtt az üzleti szférát.
Mérsékelt optimizmusra már most lehet okunk – állapította meg Diósi László, az OTP Románia igazgatója. A rossz jelek közé a költségvetési deficitet sorolta, míg a jók közé azt, hogy ennek aránya kordában tartható. Ugyanakkor pozitívumként könyvelte el, hogy Romániában csökkent az infláció, javult a külpiaci egyensúly és nem került veszélybe a devizaegyensúly. „Én hiszek az előre jelzett gazdasági növekedésben, amely 2010-ben egy-két százalékos lesz, 2011-re viszont elérheti akár a négy százalékot is” – jelentette ki Diósi.
Mindez nem jelenti azt, hogy a válság még nem éreztetheti hatásait. A banki statisztikák szerint aggasztó, hogy Romániában nemcsak a közepes méretű vállalkozások adósodtak el túlzott mértékben, hanem a lakosság is, ami nem jellemző „egy természetes kerékvágásban élő társadalomra”. Mint elhangzott, amennyiben összeomlik az ingatlanpiac, elindul a lavina, amely elsőként a banki szektort érinti, utána meg mindent elsöpörhet.
A gyógyszeriparban érdekelt Szabó István arra hívta fel a figyelmet, sokan azzal áltatják magukat, hogy az ország külföldi tartozása aránylag alacsony, nem veszik észre, hogy az állam belső eladósodottsága elképesztő méreteket ölt. Az innen eredő körbetartozás pedig elsősorban a kis- és közepes vállalatokat sújtja.
Nagy Ágnes, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsi tagja szerint amennyiben a jövő évi növekedési pálya, ha nem a reálgazdaság átstrukturálása nyomán indul el, a valós gondok nem oldódnak meg, csak odébb tolódnak. „Fennáll a veszély, hogy ezeket magunk előtt görgessük, hiszen köztudott, a hazai gazdaság nem csak a világválság következtében jutott ide. A makrogazdaságban addig is bőven akadtak gondok” – jelentette ki Nagy Ágnes.
A válság következményeinek, valamint a hazai pénzügyi és adórendszeri bizonytalanságok enyhítése érdekében Pál-Antal Ildikó szaktanácsadó egy tippel szolgált. Szerinte annak ellenére, hogy az adóparadicsomok alkonyát éljük, még mindig érdemes kihasználni az efféle országok kínálta lehetőségeket.
A megoldás az offshore típusú cégek létrehozása lenne. Egy ilyen vállalkozás bejegyzése ugyanis szerinte az üzleti lánc az árrésből származó nyereséget adómentesítené. Azonban hozzátette, az offshore-nak hátránya is van: vámolási és áfakötelezettség alá sorolják, továbbá minden egyes transzfernek is ára van.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
Költségvetési válság van Romániában Ilie Bolojan ügyvivő elnök szerint, mert a mindenkori kormány évek óta többet költ, mint amennyit megengedhet magának. Olyan helyzetbe kerülhetünk, hogy adóemelésre kényszerülünk – kongatta meg egyúttal a vészharangot.
Látogatottsági adatok