2013. március 08., 08:332013. március 08., 08:33
„Az egészséges élelmiszerek előállítása, a vízgazdálkodás, a megújuló energiaforrások fejlesztése és az egészségipar lehet az a négy ágazat, amelyhez a Kárpát-medence ideális helyszín kedvező természeti adottságai miatt” – részletezte a miniszteri biztos Hajdú-Bihar és Bihar megyei vállalkozóknak szervezett kiállítás szakmai fórumán. Radetzky ugyanakkor arra is kitért, hogy az élelmiszeripar terén az elsődleges cél az lehet, hogy a régió ne szoruljon importra olyan termékekből, amelyek itt is előállíthatóak.
A vízkészlet mezőgazdasági hasznosításának arányán is mindenképp javítani kell, míg a Kárpát-medencében található termálvízkészletet az alternatív energiaforrások és az egészségturizmus területein kell kihasználni. Mint mondta, a magyar kormány a Wekerle-tervvel kívánja elősegíteni a régió gazdasági integrációját közös adatbázis, megbízható partneri hálózat és az ezeket koordináló intézményi háttér megteremtésével. Úgy vélte, az államnak kedvezményes exporthitellel kell támogatnia a kis- és középvállalatokat Magyarországon, amelyeknek a kiemelt iparágakban meg kell találniuk a környező országokban a megfelelő partnert, és együtt kell versenyre kelni az európai vetélytársakkal.
A miniszteri biztos szerint 40-50 regionális nagyvállalat létrejötte reális lehet a következő uniós költségvetési ciklus végéig.
„A kormányoknak a működési feltételek biztosításával és a célzott irányú fejlesztések, kutatások támogatásával lehet szerepe ezen vállalatok sikerességében, versenyképességében” – fogalmazott Radetzky Jenő.
A határ menti térség, elsősorban Debrecen és Nagyvárad vállalkozóinak részvételével megrendezett kiállításon és üzleti fórumon elhangzott az is, hogy a nyolc megyét érintő Magyarország–Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program kereteinek 40 százalékát sikerült Hajdú-Bihar és Bihar megyének megszerezniük.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az európai uniós csatlakozás óta látványosan nőtt a romániai lakosság jövedelme, az egyenlőtlenségek azonban nem tűntek el – húzza alá a Romanian Economic Monitor kutatócsoport friss elemzése.
Csalásnak bizonyulhatnak az ellenállhatatlannak tűnő nyaralási ajánlatok, és résen kell lenniük a vakációzásra vágyóknak, hiszen számos „digitális” csapda leselkedhet rájuk – hívta fel a figyelmet az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC).
Az ING Bank Románia makrogazdasági szakértőinek várakozásai szerint az ország nominális GDP-je 2034-ben meghaladhatja a 700 milliárd eurót, 2035-ben pedig megközelítheti a 800 milliárd eurót.
Románia gazdasága erős és ellenálló – szögezte le Tánczos Barna pénzügyminiszter szerdán a Facebook-oldalán közzétett posztban.
Márciusban 16 százalékkal, közel 10,5 milliárd euróra nőttek a költségvetés bevételei – jelentette be Marcel Ciolacu miniszterelnök a szerdai kormányülés elején.
Az idei első negyedévben 21.006 vállalkozást töröltek a romániai cégjegyzékből, 16,95 százalékkal kevesebbet, mint 2024 első három hónapjában – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) szerdán közölt adataiból.
Az Alstomnak 50 millió eurós kötbért kell fizetnie a Vasúti Reformhatóságnak (ARF), mert nem tartotta be 37 új vasúti szerelvény szállítási ütemtervét – közölte az ARF.
A fenntarthatatlan ikerdeficit miatt a román gazdaság számára a legfőbb rövid távú kockázatot az jelenti, hogy leminősítik a bóvli (angolul junk, vagyis szemét) kategóriába – kongatta meg a vészharangot Adrian Codirlașu, a CFA Románia elnöke.
Legyártották a nyolcmilliomodik Dacia gépkocsit Romániában – írja az Economedia.ro az Automobile Dacia közleménye alapján. A Mioveni-ben található gyárban összeszerelt nyolcmilliomodik autó egy Indigo Blue színű Bigster Journey volt.
Elindult a toborzási időszak a vendéglátósok, szállásadók, idegenvezetők romániai ágazatában (HoReCa), ahol több száz állást kínálnak a munkaadók.
Látogatottsági adatok