2012. december 05., 08:592012. december 05., 08:59
A megszorító intézkedések vagy az üzemanyag árának folyamatos emelése hatalmas veszteségekkel jár, az Európai Bizottság (EB) ráadásul a légitársaságoknak eddig utalt állami támogatások beszüntetését is szorgalmazza. A legnagyobb európai vállalatok, mint a francia Air France, a németországi Lufthansa vagy az angliai British Airways ezért a mostani időszakban szüneteltetik a beruházásokat, ehelyett inkább a hitelek visszafizetésére, valamint a veszteségek csökkentésére koncentrálnak.
A csehországi Czech Airlines például nemrég megszüntette a Prágából Szófiába tartó direkt járatokat, így az utasok csak Bécsen vagy Münchenen keresztül juthatnak el Bulgária fővárosába. A lettországi AirBaltic ugyanakkor Belgrádba és Dubajba tartó repülőgépeit függesztette fel. A Bloomberg szakértői hangsúlyozták: a legtöbb kelet-európai államban hasonló a helyzet, magánbefektetők hiányában pedig a légitársaságok kénytelenek csökkenteni a járatok számát, sok esetben pedig emelni a jegyárakat.
A légi közlekedés terén eluralkodó válság év elején vált nyilvánvalóvá, amikor a magyarországi, állami kézben lévő Malév légitársaság 66 évnyi működés után megszűnt, miután az Európai Unió nyomására a budapesti kormány nem tudott több támogatást nyújtani a vállalatnak. A Malév eltűnése 36 százalékkal csökkentette a budapesti légi forgalmat, ugyanakkor 200 alkalmazott elbocsátását eredményezte.
Az írországi Ryanair Holdings-csoport a Malév bezárása után kirendeltséget nyitott Budapesten, az illetékesek azonban már novemberben bejelentették, hogy 40 százalékkal csökkentik a járatok számát a túlságosan magas költségek miatt. Váradi József, a fapados járatokat működtető WizzAir vezérigazgatója úgy véli, az állami társaságok nagyon sebezhetőek a gyenge pénzügyi menedzsment, valamint a korlátozott piaci jelenlét miatt.
„Ezeket a légitársaságokat eddig az állami támogatások tartották életben. A kormánytól érkező finanszírozás nélkül a vállalatok rövid időn belül megszűnnek a kemény piaci körülmények között” – magyarázta Váradi. A kormányok többsége magánbefektetőknek adná el a veszteséges légitársaságokat, miközben egyre több utas keres más utazási lehetőségeket az állami társaságok helyett.
A Nemzetközi Valutaalappal (IMF) szemben Románia is vállalta, hogy magánvállalkozóknak adja el a Tarom légitársaságnak a kormány tulajdonában lévő részvényeit (20 százalékot), ugyanakkor a Tarom volt az első állami vállalat az országban, amelynek élére magánbefektetőkből álló ügyvezetést neveztek ki.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bár Románia továbbra is az Európai Unió alacsonyabb átlagbéreket kínáló országai közé tartozik, a vásárlóerő-paritás (PPS) alapján már nem szerepel a sereghajtók között – derül ki az Euronews elemzéséből.
Nagyváradon nyitott üzemet a finn Amer Sports – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
A 2022-es energiaválságot követő csökkenés óta a tavalyi második félévben nőtt először a földgáz lakossági ára az Európai Unióban (EU); a legalacsonyabb árakat Magyarországon, Horvátországban és Romániában jegyezték.
Alaposan megrengeti Románia és ezáltal a polgárok pénzügyeit az elnökválasztás vasárnapi első fordulójának eredménye.
A szélsőjobboldali jelölt, George Simion közel 41 százalékos eredménye és a PSD–PNL–RMDSZ-koalíció jelöltjének, Crin Antonescunak a kiesése máris megmutatja a romániai pénzpiacokra gyakorolt első hatásokat.
Kitolta a magyar MVM energetikai cég a német E.ON egyes romániai érdekeltségének átvételére vonatkozó becsléseket annak nyomán, hogy a román hatóságok aggályokat fogalmaztak meg az ügylettel kapcsolatban.
Az A3-as jelzésű észak-erdélyi autópálya problémás szakaszán megépítendő viaduktok műszaki engedélye elbírálásra vár az országos közútkezelő vállalat (CNAIR) műszaki és gazdasági bizottságában, az építkezés így csak később kezdődhet.
Az európai uniós csatlakozás óta látványosan nőtt a romániai lakosság jövedelme, az egyenlőtlenségek azonban nem tűntek el – húzza alá a Romanian Economic Monitor kutatócsoport friss elemzése.
Csalásnak bizonyulhatnak az ellenállhatatlannak tűnő nyaralási ajánlatok, és résen kell lenniük a vakációzásra vágyóknak, hiszen számos „digitális” csapda leselkedhet rájuk – hívta fel a figyelmet az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC).
Az ING Bank Románia makrogazdasági szakértőinek várakozásai szerint az ország nominális GDP-je 2034-ben meghaladhatja a 700 milliárd eurót, 2035-ben pedig megközelítheti a 800 milliárd eurót.
Látogatottsági adatok