Mélyebben a zsebükbe kell nyúlniuk a hiteleseknek. A Krónikának nyilatkozó szakértő szerint sokak számára lesz nehéz az idei év
Fotó: 123RF
A neheze még hátravan – jelentette ki a Krónika által megkeresett bankpiaci szakértő, amikor arról kérdeztük, mikor érkezhetnek végre jó hírek azok számára, akiknek folyamatosan nő a banki törlesztőrészletük. Bordás Attila szerint a helyreállás folyamata sokkal hosszabb lesz, mint amilyen ütemben az elmúlt időszakban romlottak a törlesztőrészlet kiszámításánál használt mutatók, és nem biztos, hogy a korábban évekig 1–2 százalékon stagnáló ROBOR visszazsugorodik erre a szintre.
2022. június 21., 08:542022. június 21., 08:54
A törlesztőrészletek meredek növekedésétől megrémült hitelesek közül több ezren kérték az átállást a három vagy hat hónapos bankközi hitelkamatlábról (ROBOR) a fogyasztói hitelek irányadó mutatójára (IRCC), hiszen míg az előbbi meghaladta a 6 százalékot, utóbbi 1,86 százalék.
A bankok nem közölnek ugyan pontos adatokat arról, hogy hány ügyfelük kérvényezte eddig az átállást, ám tájékoztatásuk szerint a kérések zömét jóváhagyják. A napokban a Profit.ro gazdasági portál készített egy összesítést, amiből az derül ki, hogy a ROBOR-ról IRCC-re való átállást kérők száma növekszik, eddig már több ezren meglépték.
Fotó: Jakab Mónika
ám a kérések száma a bank portfóliójához képest elenyésző. Az ING Bank annyit közölt, hogy egy hét alatt 600 ügyfelük kérte az átállást. A Raiffeisen Bank átlag napi 50 kérésről számol be, ott is inkább az Első otthon program keretében törlesztők lépnek.
A pénzintézetek képviselői egybehangzóan azt mondják, a kéréseket néhány nap alatt megoldják, a többségüket kedvezően bírálják el. Az országban jelenleg hozzávetőleg 490 ezer ROBOR-hoz kötött hitel van.
„Rövidtávon mindenképpen előnyösebb az IRCC, a törvény lehetőséget biztosít arra, hogy a hitelesek kérjék az átállást, ám a bank eldöntheti, hogy ezt jóváhagyja-e, és ha igen, milyen költséggel” – szögezte le megkeresésünkre Bordás Attila, a LAM Mikrohitel Rt. igazgatóhelyettese.
most beelőzött ugyan a ROBOR, ám az IRCC lassan követi, tehát amikor a ROBOR csökkenésnek indul, az IRCC esetében ez is később következik be.
„Most nyer, aki áttér IRCC-re, ám később épp a fáziseltolódás miatt veszíthet, akkor fog magasabb törlesztőrészleteket fizetni, amikor bekövetkezik a kamatlábak csökkenése” – magyarázta a szakértő, aki szerint az, hogy valaki ugyanannyit veszít-e a bankközi kamat csökkentésével, mint amennyit most az átállással nyer, azon is múlik, hogy a mutatók ugyanoda csökkennek-e vissza, ahonnan a növekedéskor indultak.
– hívta fel a figyelmet Bordás Attila. A most zajló folyamatot egy ingához hasonlította, amely most szélsőségesen kilengett, ám a helyreállás lassú lesz, és a teljes visszaállást sem lehet szavatolni. „A helyreállás folyamata sokkal hosszabb lesz, mint amilyen ütemben romlottak a mutatók, és nem biztos, hogy a korábban évekig 1–2 százalékon stagnáló ROBOR ugyanannyi lesz” – véli a szakértő.
Az év végéig biztosan nőni fog a három hónapos bankközi hitelkamatláb (ROBOR) – vetíti előre Adrian Vasilescu, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnökének tanácsadója.
„Költségcsökkentési szempontból mindenképpen szem előtt kell tartani az átállás lehetőségét, hiszen kevés annak a valószínűsége, hogy az alacsony kamatok középtávon – vagyis három–öt éven belül – visszatérnek” – javasolja Bordás Attila.
Meglátása szerint amennyiben valakinek három–ötéves hitelfutamideje van, mindenképpen megéri az IRCC nyújtotta lehetőséget kihasználnia, ha az átállást a bank is jóváhagyja. De a hosszú távú hitelek esetében is érdemes megvizsgálni ezt a változatot, mert számítani kell arra, hogy a „normális állapotokra” való visszatérés elhúzódik.
Azzal számolni kell, hogy a kamatrés, amit a bank hozzáad az IRCC-hez, lehet magasabb, mint amit a ROBOR-ra számolt. Az ajánlatok alapján kell dönteni, megvizsgálva minden költséget. Ha az ügyfél ugyanannál a banknál marad, általában nem számolnak fel más költségeket, csak a hitel karakterisztikái változnak, például a futamideje.
Ám ha valaki bankot vált, akkor számolni kell például közjegyzői illetékkel, de már a romániai piacon megjelentek olyan ajánlatok, hogy a közjegyzői költséget a bank teljesen vagy bizonyos mértékig átvállalja.
Vagyis nem lehet ezt „meglovagolni”, és mindig arra váltani annak függvényében, hogy melyik mutató kedvezőbb éppen. „Viszont a bankok között megvan a verseny, most éppen abban versengenek, hogy ki emeli hamarabb a betéti kamatokat. Ha a kamatok csökkenni kezdenek, az a bank, amelyik intenzív növekedést akar, előremehet a csökkentéssel, és kedvezőbb ajánlattal rukkolhat elő. Ezeket a promóciókat is követni kell” – javasolta a banki szakember.
Rossz hírek a hiteltörlesztőknek. A szakember szerint érdemes elgondolkodni a szerződésmódosításon
Fotó: Pixabay.com
Bordás Attila különben arra számít, a kritikus időszak még ezután következik, nehéz karácsonyuk lesz különösen azoknak a háztartásoknak, ahol a létfenntartásra kell fordítani a bevétel jelentős arányát. „A rezsiszámlák értéke, az élelem ára jelentősen megemelkedett, ami azt eredményezi, hogy az egyéb költségekre, például hiteltörlesztésre fordítható összeg mértéke drasztikusan csökkenni fog a háztartásokon belül” – mutatott rá a szakember.
„Nem tudjuk, hogy elértük-e a mélypontot, vagy tovább súlyosbodik a helyzet, például gabonaválsággal, vagy télen a fűtőanyag túl magas árával. A fegyveres konfliktus miatt sem tudjuk, milyen hatások érik még a gazdaságot, milyen ellátási láncok szakadnak még meg. Ha a háború véget ér, akkor következhet ugyan egy felszusszanás, de ez esetben is hosszabb ideig tart, amíg a drasztikusan elszakadt szálak újraszövődnek” – vetítette előre Bordás Attila.
A szakértő az új hitelek esetében is egyelőre óvatosságra int, szerinte érdemes kivárni, mert például az ingatlanok árának növekedési üteme valószínűleg le fog állni, minimum stagnálás várható, de a csökkenés sem kizárt, hiszen a lakosság fizetőképességének visszaesésével eltűnik a felvevőpiac egy része.
Ha eddig valaki 100 lejből 80 lejt költött létfenntartásra, maradt 20 lej hiteltörlesztésre, ha ezentúl 95 lejt kénytelen költeni a szükségletekre, a maradék 5 lejből már nem lehet akkora hitelt visszafizetni” – szemléltette Bordás Attila.
Már meglevő bankkölcsön esetén érdemes félévenként-évenként szétnézni a piacon jobb lehetőségért, új hitel felvétele előtt pedig kötelező módon több helyről kell ajánlatot kérni – jelentette ki a Krónikának Bordás Attila.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az év első két hónapjában 1,6 millió vendéget fogadtak a romániai kereskedelmi szálláshelyeken (beleértve a kiadó apartmanokat és szobákat is), 3 százalékkal többet a 2024 januárjában és februárjában jegyzettnél – küzölte az Országos Statisztikai Intézet.
Idén márciusban 4 664 642 nyugdíjast tartottak nyilván Romániában, számuk megegyezett az egy hónappal korábbival; az átlagnyugdíj 2758 lej volt – derül ki az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) pénteken közzétett adataiból.
A romániai cégvezetők egyelőre megkísérlik felmérni, milyen hatással lesznek majd az ország gazdaságára az amerikai elnök által szerdán bejelentett új vámok.
A kormány elfogadta a különleges ipari létesítményekre kivetett úgynevezett oszlopadó szabályozását módosító sürgősségi rendeletet – jelentette be a Ciolacu-kabinet csütörtöki ülése után a pénzügyminiszter.
Románia schengeni övezeti csatlakozásával 2025-ben 25 százalékkal bővül a nemzetközi szállítási volumen, amit a romániai fogyasztók növekvő külföldi vásárlási kedve és az eladók külföldi piacokon való terjeszkedése táplál – vetíti előre egy elemzés.
Donald Trump elnök döntése, hogy 10 százalékos vámot vet ki az Egyesült Államokba importált legtöbb árura, valamint magasabb vámokat vet ki több tucat országra a riválisoktól a szövetségesekig, felerősítette a globális kereskedelmi háborút.
Nehezen teljesíthető adóemelés nélkül a 2025-ös évi állami költségvetésben rögzített 7 százalékos hiánycél – jelentette ki a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Jelenleg két forgatókönyv van terítéken a sokat vitatott különleges nyugdíjak reformjára, ami mérföldkőként szerepel az országos helyreállítási tervben, vagyis 231 millió euró úszhat el, ha nem sikerül rendezni a kérdést.
Az Országos Katasztrófavédelmi Alap április elsején elindított a „Nem a katasztrófa, hanem a felkészültség hiánya az igazi tragédia” elnevezésű figyelemfelkeltő kampányt, amelynek célja felhívni a figyelmet a természeti katasztrófák pusztító hatásaira.
Finn cég vásárolta fel a legnagyobb romániai egészségügyi magánszolgáltatót, a Regina Mariát – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!