Egyre nagyobb kihívás a hiteltörlesztés: nehéz idők jönnek a bankkölcsönnel rendelkezők számára

A törlesztőrészletek meredek növekedésétől megrémült hitelesek közül több ezren kérték az átállást a három vagy hat hónapos bankközi hitelkamatlábról (ROBOR) a fogyasztói hitelek irányadó mutatójára (IRCC), hiszen míg az előbbi meghaladta a 6 százalékot, utóbbi 1,86 százalék.

A bankok nem közölnek ugyan pontos adatokat arról, hogy hány ügyfelük kérvényezte eddig az átállást, ám tájékoztatásuk szerint a kérések zömét jóváhagyják. A napokban a Profit.ro gazdasági portál készített egy összesítést, amiből az derül ki, hogy a ROBOR-ról IRCC-re való átállást kérők száma növekszik, eddig már több ezren meglépték.

A Société Générale tulajdonában levő BRD képviselője szerint leginkább az Első otthon program keretében maguknak lakást vásárló hitelesek körében észlelhető ez a tendencia,

ám a kérések száma a bank portfóliójához képest elenyésző. Az ING Bank annyit közölt, hogy egy hét alatt 600 ügyfelük kérte az átállást. A Raiffeisen Bank átlag napi 50 kérésről számol be, ott is inkább az Első otthon program keretében törlesztők lépnek.

A pénzintézetek képviselői egybehangzóan azt mondják, a kéréseket néhány nap alatt megoldják, a többségüket kedvezően bírálják el. Az országban jelenleg hozzávetőleg 490 ezer ROBOR-hoz kötött hitel van.

„Rövidtávon mindenképpen előnyösebb az IRCC, a törvény lehetőséget biztosít arra, hogy a hitelesek kérjék az átállást, ám a bank eldöntheti, hogy ezt jóváhagyja-e, és ha igen, milyen költséggel” – szögezte le megkeresésünkre Bordás Attila, a LAM Mikrohitel Rt. igazgatóhelyettese.

A szakember szerint a váltást mindenképpen annak a tudatában kell meglépni, hogy csak fáziseltolódás van a két mutató között,

most beelőzött ugyan a ROBOR, ám az IRCC lassan követi, tehát amikor a ROBOR csökkenésnek indul, az IRCC esetében ez is később következik be.

„Most nyer, aki áttér IRCC-re, ám később épp a fáziseltolódás miatt veszíthet, akkor fog magasabb törlesztőrészleteket fizetni, amikor bekövetkezik a kamatlábak csökkenése” – magyarázta a szakértő, aki szerint az, hogy valaki ugyanannyit veszít-e a bankközi kamat csökkentésével, mint amennyit most az átállással nyer, azon is múlik, hogy a mutatók ugyanoda csökkennek-e vissza, ahonnan a növekedéskor indultak.

– hívta fel a figyelmet Bordás Attila. A most zajló folyamatot egy ingához hasonlította, amely most szélsőségesen kilengett, ám a helyreállás lassú lesz, és a teljes visszaállást sem lehet szavatolni. „A helyreállás folyamata sokkal hosszabb lesz, mint amilyen ütemben romlottak a mutatók, és nem biztos, hogy a korábban évekig 1–2 százalékon stagnáló ROBOR ugyanannyi lesz” – véli a szakértő.

Semmi jóra nem számíthatnak a hitelesek a BNR illetékese szerint, az év végéig még biztosan nő a ROBOR

Az év végéig biztosan nőni fog a három hónapos bankközi hitelkamatláb (ROBOR) – vetíti előre Adrian Vasilescu, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnökének tanácsadója.

„Költségcsökkentési szempontból mindenképpen szem előtt kell tartani az átállás lehetőségét, hiszen kevés annak a valószínűsége, hogy az alacsony kamatok középtávon – vagyis három–öt éven belül – visszatérnek” – javasolja Bordás Attila.

Meglátása szerint amennyiben valakinek három–ötéves hitelfutamideje van, mindenképpen megéri az IRCC nyújtotta lehetőséget kihasználnia, ha az átállást a bank is jóváhagyja. De a hosszú távú hitelek esetében is érdemes megvizsgálni ezt a változatot, mert számítani kell arra, hogy a „normális állapotokra” való visszatérés elhúzódik.

A szakértő azt tanácsolja a hiteleseknek, hogy kérjenek a saját bankjuk mellett más pénzintézetektől is ajánlatot az átállásra.

Azzal számolni kell, hogy a kamatrés, amit a bank hozzáad az IRCC-hez, lehet magasabb, mint amit a ROBOR-ra számolt. Az ajánlatok alapján kell dönteni, megvizsgálva minden költséget. Ha az ügyfél ugyanannál a banknál marad, általában nem számolnak fel más költségeket, csak a hitel karakterisztikái változnak, például a futamideje.

Ám ha valaki bankot vált, akkor számolni kell például közjegyzői illetékkel, de már a romániai piacon megjelentek olyan ajánlatok, hogy a közjegyzői költséget a bank teljesen vagy bizonyos mértékig átvállalja.

Bordás Attila arra is felhívta a figyelmet, hogy ha valaki a futó hitelét átállítja ROBOR-ról IRCC-re, már nincs visszalépés.

Vagyis nem lehet ezt „meglovagolni”, és mindig arra váltani annak függvényében, hogy melyik mutató kedvezőbb éppen. „Viszont a bankok között megvan a verseny, most éppen abban versengenek, hogy ki emeli hamarabb a betéti kamatokat. Ha a kamatok csökkenni kezdenek, az a bank, amelyik intenzív növekedést akar, előremehet a csökkentéssel, és kedvezőbb ajánlattal rukkolhat elő. Ezeket a promóciókat is követni kell” – javasolta a banki szakember.

Bordás Attila különben arra számít, a kritikus időszak még ezután következik, nehéz karácsonyuk lesz különösen azoknak a háztartásoknak, ahol a létfenntartásra kell fordítani a bevétel jelentős arányát. „A rezsiszámlák értéke, az élelem ára jelentősen megemelkedett, ami azt eredményezi, hogy az egyéb költségekre, például hiteltörlesztésre fordítható összeg mértéke drasztikusan csökkenni fog a háztartásokon belül” – mutatott rá a szakember.

Mint mondta, mindez súlyosan érinti például azokat a fiatal házasokat, akik úgy számoltak, hogy éppen csak elég legyen a bevételük a létfenntartásra és a törlesztőrészletre, mert abban bíztak, hogy a jövedelmük az évek során növekedni fog.

„Nem tudjuk, hogy elértük-e a mélypontot, vagy tovább súlyosbodik a helyzet, például gabonaválsággal, vagy télen a fűtőanyag túl magas árával. A fegyveres konfliktus miatt sem tudjuk, milyen hatások érik még a gazdaságot, milyen ellátási láncok szakadnak még meg. Ha a háború véget ér, akkor következhet ugyan egy felszusszanás, de ez esetben is hosszabb ideig tart, amíg a drasztikusan elszakadt szálak újraszövődnek” – vetítette előre Bordás Attila.

A szakértő az új hitelek esetében is egyelőre óvatosságra int, szerinte érdemes kivárni, mert például az ingatlanok árának növekedési üteme valószínűleg le fog állni, minimum stagnálás várható, de a csökkenés sem kizárt, hiszen a lakosság fizetőképességének visszaesésével eltűnik a felvevőpiac egy része.

Ha eddig valaki 100 lejből 80 lejt költött létfenntartásra, maradt 20 lej hiteltörlesztésre, ha ezentúl 95 lejt kénytelen költeni a szükségletekre, a maradék 5 lejből már nem lehet akkora hitelt visszafizetni” – szemléltette Bordás Attila.

Fel lehet venni a harcot a megugró törlesztőrészlettel: egy kolozsvári példa és a szakember szerint is érdemes utánajárni

Már meglevő bankkölcsön esetén érdemes félévenként-évenként szétnézni a piacon jobb lehetőségért, új hitel felvétele előtt pedig kötelező módon több helyről kell ajánlatot kérni – jelentette ki a Krónikának Bordás Attila.