Fotó: Bone Ewald
2010. április 21., 09:202010. április 21., 09:20
A Fidesz–KDNP az április 11-i szavazáson úgy szerzett parlamenti többséget, hogy kormányterveiről egyáltalán nem beszélt a választópolgároknak; Orbán Viktor pártelnök, a miniszterelnöki szék várományosa gondosan elhárította a politikai ellenfelei kihívását is az ilyenkor megszokott nyilvános vitára.
A nagy valószínűség szerint a parlamenti kétharmadot is elérő párt alig pár nappal a második forduló előtt sem hajlandó konkrét terveket ismertetni, a különböző forrásokból kiszivárogtatott programtöredékek is csak nagy általánosságban határozzák meg a célokat. A gazdasági és politikai elemzőknek így csak a találgatás marad, az állampolgárnak meg vállalnia kell a felelősséget azért, hogy teljes körű felhatalmazást ad egy olyan politikai pártnak, akiről nem tudni mit kezd majd teljhatalmával.
Erre alapozzák kampányukat az utolsó száz méteren a parlamenti küszöböt elérő pártok is, bár ellenzéki összefogásról tulajdonképpen nem beszélhetünk, a jelenleg kormányzó szocialisták (MSZP) kétségbeesésükben már a korábban semmibe vett Lehet Más a Politika (LMP) javára is hajlandók visszalépni. Az egy év alatt a semmiből parlamenti párttá fejlődő LMP ugyanis a jelen parlamenti pártok botrányos politikájából kiábrándult szavazók alternatívája lett, és miközben a rendszerváltó Magyar Demokrata Fórum (MDF) a szabad demokratákkal (SZDSZ) szövetkezve csúfos vereséget szenvedett, a zöldek fiatal politikusi gárdája 7,43 százalékos támogatottságot és öt képviselői széket szerzett.
Csak szivárogtatások vannak
A Fidesz vélt vagy valós programjáról egyébként az MSZP szivárogtat a legtöbbet, megszorításokkal, különböző kedvezményes adóformák, illetve kedvezmények eltörlésével riogatva a választókat. Budai Bernadett MSZP-szóvivő sajtótájékoztatóján kijelentette, a Fidesz „kiszivárgott titkos kormányprogramja” több rossz hírt is tartalmaz: megszűnik az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho), az egyszerűsített vállalkozói adó (eva), az őstermelői adókedvezmény, illetve az adójóváírás intézménye.
„A megalakuló Fidesz-kormány csökkenteni fogja az adókat és egyszerűsíti az adórendszert, de nem fogja eltörölni az evát, az ekhót és az őstermelői adózás lehetőségét” – reagált közleményében Szijjártó Péter, a Fidesz elnöki stábjának vezetője. A dokumentum azonban nem tért ki arra, hogy a párt tervez-e változtatásokat a két speciális adó alapjáról vagy a kulcsok mértékéről. A Fidesz egyébként minden kiszivárogtatásra cáfolattal reagál, érdemi információt azonban továbbra sem közöl. Orbán Viktor szerint azért nem, mert előbb látni szeretnék a valós számokat.
„Gazdaságpolitikai szempontból a legfontosabb lépés az adócsökkentés, a bürokrácia elleni átfogó támadás és a korrupció visszaszorítása” – hangsúlyozta Orbán a választások másnapján tartott nemzetközi sajtótájékoztatóján. Hozzátette: a cél az államháztartási hiány csökkentése, ennek menetrendjét azonban csak a fennálló helyzet ismeretében lehet meghatározni, addig egyéb célokban nem gondolkodik a leendő kormány. A legfontosabb közjogi ügynek a kisebb parlamentet, az önkormányzati képviselők számának rendezését, valamint az elszámoltatást nevezte, a tárcastruktúra átalakításáról azonban nem bocsátkozott részletekbe. Ennek ellenére a magyarországi sajtó már ismerni véli a nyolc minisztériumi szék várományosát, igaz, a névsor napról napra változik, úgy, ahogy a kormányprogram elemei is.
„Vannak olyan lépések, amelyeket azonnal meg lehet tenni, és lesznek olyanok, amelyek évekig tartanak” – jelentette ki Járai Zsigmond, a korábbi Orbán-kormány pénzügyminisztere, a jegybank volt elnöke hétfőn a Miskolctapolcán tartott sajtótájékoztatón. Úgy számolunk, hogy egy év alatt új gazdasági környezetet lehet teremteni, két-három év múlva elérhetjük a 4-5 százalékos GDP-növekedést, ám legalább tíz év kell ahhoz, hogy behozzuk azt a lemaradást, amelyet az elmúlt nyolc évben szenvedett el az ország, így az euró bevezetésének egyelőre nincs realitása, tette hozzá a pénzügyi szakember.
A külföldi befektetők bizalmát megnyugtatta a Fidesz fölényes győzelme, sőt a kétharmados többség elérésének esélye is jótékony hatással volt a piacokra. A választásokat követően az euró árfolyama 264-es árszint alá csökkent, elemzői vélemények szerint a nemzeti valuta akár 260-ig is erősödhet. Amennyiben a Fidesz megszerzi a kétharmados többséget, elképzelhető, hogy a forint a következő hetekben felülteljesítő lesz a régióban – idézi a Napi Gazdaság Ötvös Mihályt, a CIB senior devizakereskedőjét. A lap szerint a gazdasági helyzet stabilizálódását a kormányzati intézkedések csak hosszú távon valósíthatják meg, a piacot most inkább az mozgatja, hogy a befektetők minden szépet és jót látatlanban hajlamosak megelőlegezni, akárcsak az utca embere, aki szintén hajlamos azt hinni, hogy hamarosan kolbászból fonják majd a kerítést.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
Költségvetési válság van Romániában Ilie Bolojan ügyvivő elnök szerint, mert a mindenkori kormány évek óta többet költ, mint amennyit megengedhet magának. Olyan helyzetbe kerülhetünk, hogy adóemelésre kényszerülünk – kongatta meg egyúttal a vészharangot.
Két év alatt megduplázódott a munkaerőhiány a közúti szállítmányozásban – állítja az egyik szakmai szervezet vezetője, aki szerint Arad megyében jelenleg 1500 hivatásos gépkocsivezető „hiányzik” az ágazatból.
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) lefelé módosította a román gazdaságra vonatkozó idei előrejelzését.
Áprilisban 4,9 százalékon stagnált az éves infláció Romániában, a legjelentősebb mértékű, 6,83 százalékos árnövekedést a szolgáltatói szektorban regisztrálták – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Kérészéletűnek bizonyult a környezetvédelmi minisztérium által meghirdetett roncstraktorprogram, a Környezetvédelmi Alap számítógépes rendszere összeomlott. A portálunk által megkérdezett szakpolitikus szerint a program iránt óriási az érdeklődés.
A bukaresti törvényszék alapfokon elutasította a Greenpeace Románia keresetét, amelyben a környezetvédő szervezet a Neptun Deep beruházás leállítását kérte – számolt be hétfőn a Facebook-oldalán Sebastian Burduja energiaügyi miniszter.
Hétfőn a román deviza erősödött az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank referencia-árfolyama szerint 1,72 banival (0,34 százalékkal) 5,0993 lejre csökkent a pénteki 5,1165 lejről.