„Tudni kell, hogy a várakozások mögött mindig van valamilyen alapforgatókönyv, egy feltételezés például arról, hogy miként változik az energiahordozók kínálata, ára. Ha a várakozások és a valóság között eltérés van, az abból származik, hogy a különböző gazdasági szcenáriók, melyek a várakozások alapját képezték, nem voltak előreláthatóak. Ilyen instabil környezetben, amikor a szomszédban háború dúl, nem lehet előrelátni, hogy annak milyen hatásai lesznek, merre viszi a különböző javak, árucikkek, energiahordozók árát” – magyarázta az elemző, hogy miért vagyunk tanúi a prognózisok állandó módosításának.

„Az infláció sokkal magasabb lenne, ha a jegybank nem avatkozott volna be az alapkamat emeléssel, és nem kizárt, hogy ezt a jövőben is megteszi” – fejtette ki Rácz Béla Gergely.

Kérdésünkre ugyanakkor közölte: a helyzet további alakulása sok tényezőtől függ, a piacok általában a jegybank év végi inflációs előrejelzésével kalkulálnak, ami még mindig arról szól, hogy mérséklődni fog. A közgazdász kifejtette, sok elemzésnek ez a kiindulópontja, sokszor hivatkoztak arra, hogy az infláció lassul, ám a valóságban eddig azzal szembesültünk, hogy ez mégsem történt meg.

„Nehéz a jelenlegi helyzetben becslésekbe bocsátkozni, a jegybanknak vannak erre a legpontosabb modelljei, ám az amúgy szakmailag pontos és helyénvaló modelljeik sem tudnak minden esetben mit kezdeni azzal a nagyon változó gazdasági környezettel, amivel jelenleg szembesülünk. Ezért fordul elő, hogy az előrejelzések tévedhetnek” – részletezte a közgazdász.

A bizonytalanságnál nincs rosszabb

Arra a román sajtóban megjelent felvetésre, miszerint a romániai irányadó kamatláb 7 százalék felé közelíthet az árfolyam-stabilitás érdekében, amit a magyarországi 20,1 százalékos infláció is megingathat, Rácz Béla Gergely kifejtette, valószínűleg Magyarországon a nemzeti bank hosszú időn keresztül tudatosan nem avatkozott be, hiszen a gyengébb nemzeti valutának is megvannak az előnyei, például kedvez az exportnak, és Magyarország nettó exportőr.

Közben Magyarországon szabadon lebegő árfolyampolitikát alkalmaznak, azaz nincs deklarált beavatkozás, amikor az árfolyam elszáll. „Az elején ez egy tudatos döntés volt, hiszen a forint gyengülését több módon megállíthatták volna, de nem tették” – mutatott rá Rácz Béla Gergely, aki a nemzeti valuta gyengülésének megakadályozására példaként említette az európai uniós támogatások átváltásának módját

Magyarországon viszont a nemzeti banknál váltottak, nem a szabadpiacon, ennek nem volt a forintra nézve erősítő hatása. „Aztán az instabil politikai és gazdasági helyzetben már nem lehetett megállítani a folyamatot, a kezdeti tudatos döntést követte a helyzethez való alkalmazkodás” – fogalmazott Rácz Béla Gergely, aki szerint a befektetők szempontjából egy biztos közepes vagy rossz állapot is kívánatosabb, mint a bizonytalanság, hiszen mindent relatív biztonsággal lehet kalkulálni.

Mint ismeretes, a Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsa október 5-ei monetáris politikai ülésén 75 bázisponttal, 6,25 százalékra emelte az alapkamatot. Az irányadó kamat mellett 75 bázisponttal 7,25 százalékra emelték a lombardhitel kamatát, és szintén 75 bázisponttal 5,25 százalékra a letéti rátát. A 6,25 százalékos alapkamatszint az elmúlt 12 év legmagasabb rátája. A bukaresti jegybank júliusban 100 bázisponttal emelte az irányadó kamatot 4,75 százalékra, majd augusztus elején 75 bázisponttal 5,5 százalékra. Így küzd az infláció ellen, amely augusztusban 15,3 százalék volt. A jegybank becslése szerint idén már jelentősen lassul a fogyasztói árak növekedési üteme. Az augusztus eleji becslés szerint 2022 végén 13,9 százalékos inflációra számítanak, míg a jövő év végére 7,5 százalékos inflációt prognosztizáltak. A jegybank az idén még egyszer, november elején tart monetáris politikai ülést, akkor fogadják el az újabb inflációjelentést.