Fotó: Jakab Mónika
Csaknem 18 százalékkal nőtt január elsejétől a bruttó minimálbér, 10 százalékkal nőtt a közalkalmazottak, a köztisztviselők és a fegyveres testületek hivatásos tagjainak alapbére, a nyugdíjak pedig 12,5 százalékkal emelkedtek.
2023. január 02., 09:132023. január 02., 09:13
Mint ismeretes, a kormány decemberben döntött ezekről az új jövedelemértékekről. A bruttó minimálbér az eddigi 2550 lejről 3000-re nőtt, ami 17,6 százalékos növekedésnek felel meg. Az építőiparban a bruttó minimálbér a tavalyi 3000-ről 4000 lejre emelkedett január 1-jétől.
Tavaly 1,2 millió alkalmazott, a munkavállalók csaknem 23 százaléka kapott minimálbért.
úgy, hogy az alapbéren kívüli juttatások a tavalyi szinten maradnak, a túlórát pedig kizárólag szabadnappal kompenzálják a fegyveres testületek hivatásos állománya kivételével.
amit a kabinet a megemelkedett közüzemi számlákra hivatkozva nyújt.
Az 1500 lejnél kisebb nyugdíjra jogosult személyek 1000 lejes, az 1501 és 2000 lej közötti nyugdíjra jogosultak 800 lejes, a 2001 és 3000 lej közötti nyugdíjra jogosultak pedig 600 lejes támogatásban részesülnek, két részletben.
Az első drágulásoknak már január elsején tanúi lehettünk: az üzemanyagok 50 banis árkompenzációjának kivezetése nyomán máris nőtt a benzin és a gázolaj ára, ez pedig várhatóan hamarosan a termékek és szolgáltatások árában is visszaköszön.
Áremelkedéshez vezethet emellett az is, hogy szintén január elsejétől 5 százalékról 9 százalékra emelkedett a vendéglátóipari ágazatra (HORECA) kivetett általános forgalmi adó (áfa/TVA), továbbá 9-ről 19 százalékra az alkoholt nem tartalmazó, cukros üdítőitalok áfája. Az osztalékokból származó jövedelem adója 5-ről 8 százalékra nőtt.
Több mint 0,30 lejjel emelkedett a benzin és a gázolaj literenkénti ára a romániai töltőállomásoknál 2023. januárjának első napján az állami kompenzáció megszüntetésének hatására. Nőtt az áfa a vendéglátóiparban, de az üdítőitalok esetében is.
Nehezen teljesíthető adóemelés nélkül a 2025-ös évi állami költségvetésben rögzített 7 százalékos hiánycél – jelentette ki a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Jelenleg két forgatókönyv van terítéken a sokat vitatott különleges nyugdíjak reformjára, ami mérföldkőként szerepel az országos helyreállítási tervben, vagyis 231 millió euró úszhat el, ha nem sikerül rendezni a kérdést.
Az Országos Katasztrófavédelmi Alap április elsején elindított a „Nem a katasztrófa, hanem a felkészültség hiánya az igazi tragédia” elnevezésű figyelemfelkeltő kampányt, amelynek célja felhívni a figyelmet a természeti katasztrófák pusztító hatásaira.
Finn cég vásárolta fel a legnagyobb romániai egészségügyi magánszolgáltatót, a Regina Mariát – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közzétett szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatai szerint 2025 februárjában 5,6 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint januárban.
Teljesen új vasúti koncepcióval kötnék össze Európa valamennyi országát: egy dán agytröszt olyan szupergyors vonat hálózatának tervezetét dolgozta ki, mely 400 kilométer/órás sebességgel száguldó szerelvényeket képzel el.
A finn Nokian Tyres megkezdi a gumiabroncsok szállítását abból a gyárból, amelyet hivatalosan 2024 szeptemberében nyitottak meg Nagyváradon, 650 millió eurós beruházás nyomán.
Egy év alatt több mint 22 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában. Érdekesség, hogy a 2024-ben országos szinten a legnagyobb összeget felmutató dél-erdélyi megyében az átlagnyugdíj értéke nincs messze az átlagfizetéstől.
Meghaladta a 200 ezret a romániai napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek száma, akik egy évvel korábban még csak 114 ezren voltak. A prosumerré válás „motorja” az állami támogatást nyújtó Zöld ház program.
A romániai lakosság az elmúlt három évben kezdett ráérezni az aranybefektetések ízére – állapította meg Victor Dima, a nemesfémek és devizák értékesítésével foglalkozó Tavex Románia igazgatója.
szóljon hozzá!