Erőteljes pénzromlás. Szinte hétről hétre többe kerül a bevásárlás Romániában
Fotó: Jakab Mónika
Szinte minden jelentősen drágult az elmúlt időszakban, így – az energiaárak kompenzálása és az árplafon bevezetése mellett – felmerült, hogy Románia is alkalmazzon élelmiszerárstopot. Az ársapka a Krónikának nyilatkozó közgazdász szerint hosszú távon nem hatékony megoldás, de rövid távon az alacsony jövedelműek mindenképpen hálásak lennének egy ilyen döntésért.
2022. február 15., 13:332022. február 15., 13:33
2022. február 15., 13:352022. február 15., 13:35
Amint arról beszámoltunk, folytatódott a pénzromlás Romániában, a decemberi 8,19 százalékról 8,35 százalékra nőtt az éves infláció 2022 januárjában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) által hétfőn nyilvánosságra hozott adatsorokból. A fogyasztói árak 1,5 százalékkal növekedtek múlt hónapban decemberhez képest. A 2021 januárjához viszonyított infláció 8,4 százalékos. A fogyasztói árak az elmúlt egy évben (2021. február – 2022. január) átlagban 5,5 százalékkal nőttek az előző egy évhez (2020. február – 2021. január) képest. A nem élelmiszer-termékek 10,18 százalékkal, az élelmiszerek 7,24 százalékkal, a szolgáltatások pedig 5,66 százalékkal drágultak.
A decemberi 8,19 százalékról 8,35 százalékra nőtt az éves infláció 2022 januárjában Romániában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) által hétfőn nyilvánosságra hozott adatsorokból.
A drágulási hullámnak pedig koránt sincs vége. Amint arról beszámoltunk, a Román Nemzeti Bank (BNR) pénteken kiadott jelentésében az idei második negyedév végére 11,2 százalékos, a harmadik negyedévre 10,2 százalékos, a negyedik negyedévre pedig 9,6 százalékos inflációt vetít előre.
A folyamatos drágulás láttán az elmúlt hetekben
A PSD-sek ezt követően leszögezték, csakis az érintettekkel konzultálva hoznak döntést a témában, azóta viszont semmiféle konkrét előrelépés nem történt.
Miklós Zoltán képviselő, az RMDSZ gazdasági szakpolitikusa a Krónika megkeresésére azt mondta, a témáról még nem is zajlanak koalíciós egyeztetések, az erről nyilatkozók sem javasolták az egyeztetések napirendre tűzését.
Az élelmiszerek árának hatósági szabályozása veszélyeztetné a lakosság élelmiszer-ellátását, és ösztönözné a spekulációt – véli a Romalimenta élelmiszeripari munkáltatói szövetség.
„Vitatott és összetett téma az alapvető élelmiszerek árának hatósági korlátozása, az úgynevezett ársapka” – szögezte le lapunknak Rácz Béla Gergely közgazdász, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának adjunktusa. Mint magyarázta,
„Az infláció kiváltó okai is többrétűek, többek között a koronavírus-járvány miatt megváltozott szokások, a különböző kereseti és kínálati sokkok, az energiaárak égbe szökése, illetve a kormányzatok expanzív gazdaságpolitikája, ami arról szól, hogy úgy akarják kirángatni a világot a járvány okozta nehézségekből, hogy masszívan öntik a pénzt a gazdaságba. Emellett az energiaárak emelkedése továbbgyűrűzik minden termék árába, a lakosságot, az alacsony jövedelműeket pedig a leginkább az élelmiszerárak emelkedése érinti, ezzel valamit kell kezdeniük a kormányzatoknak” – vázolta Rácz Béla Gergely.
Fotó: Veres Nándor
Kifejtette: különböző fiskális és monetáris lehetőségek vannak arra, hogyan lehet az inflációt és ezzel együtt az élelmiszerek drágulását megállítani, ám ezek nem vezetnek azonnali eredményhez. A szakember rámutatott: az alapkamat-emelés az egyik ilyen eszköz, a nemzeti bankok ezt folyamatosan és lassan meglépik.
Lehetne továbbá szubvencionálni bizonyos termelőket vagy termékeket, de ez rendkívül bonyolult, tehát elfogytak a lehetőségek, ezért sokan „utolsó mentsvárként” tekintenek az árstopra, hiszen erre Európa több országában van példa.
„A kormányzatnak annyi szerepe kellene legyen, hogy ahol működik a piac, őrizze a versenyt és a piaci folyamatokat, s csak akkor szóljon bele a gazdaság működésébe, ha különböző piaci kudarcok vannak” – részletezte a Kolozsváron RMDSZ-es tanácsosként is tevékenykedő közgazdász. Hozzátette:
Mint a közgazdász magyarázta, az árkompenzációt általában csak rövid ideig, legtöbb 90 napra vezetik be. Ez a kereskedőknek veszteséget generálhat, amit a kisboltok sínylenek meg leginkább. Az áruházláncok ugyanis nemzetközi nagyvállalatokhoz tartoznak, erősebb az alkupozíciójuk a beszállítóikkal, könnyebben lenyelik a veszteséget, vagy azt jobban szét tudják szórni a többi terméken. Egy nagyáruház rengeteg terméket forgalmaz, ha mindegyikre csak 0,1 banit terhel az élelmiszereken elveszített bevételből, már tompítja a veszteséget.
Fotó: Gábos Albin
„Fontos szempont, hogy milyen élelmiszerekre, hogyan határozzák meg az árstopot, hiszen például, ha a csirkemellre alkalmazzák, a csirkecombra, csirkefarhátra már nem, akkor a csirkemell olcsóbb lesz, mindenki azt vásárolja majd, és akkor a termelők mihez kezdenek a többi részével. Ez fennakadást okozhat a termelőknél” – fogalmazta meg egyúttal az egyetemi oktató. Leszögezte ugyanakkor: ha elméletileg levezetik, akár élelmiszerhiányt is okozhat, amint Florin Cîțu liberális pártelnök mondta, de a gyakorlatban egy 90 napos szabályozás még nem vezet eddig.
Rácz Béla Gergely meglátása szerint az árstopnak akkor tud hatása lenni, ha feltételezzük, hogy 90 nap után az alapanyagok, a termékek ára magától is csökken, tehát az intézkedés a legmagasabb árakat tompítja, levágva annak a csúcsát.
– mutatott rá a szakértő. A BBTE oktatója ugyanakkor úgy véli: egy ilyen döntés nem jó üzenet a kormány gazdaságpolitikájáról. „Ha ez a módszer valóban működne, egyik napról a másikra fel lehetne számolni a szegénységet a világban azzal, hogy a kormányzatok olyan árakat állapítanak meg, hogy mindenki meg tudja vásárolni a termékeket. Csakhogy a gazdaság nem erről szól, az árak rengeteg információt közvetítenek, többek között arról, mennyi szükséges bizonyos termékből, ahhoz képest, hogy mennyi van belőle.
Ezek a gazdasági összefüggések, a kereslet-kínálat érvényesülése szavatolja, hogy a világban a szűkösség ellenére is van egyfajta egyensúly. Ha ez megszűnik, a szűkösséget nem oldjuk meg, ám egyéb problémákat generálunk” – szögezte le Rácz Béla Gergely.
A munkaügyi minisztérium vasárnap a Facebook-oldalán bejelentette, hogy lezárult a nyugdíjak újraszámolása, és szeptembertől a nyugdíjasok 82 százalékának emelkedik a járandósága.
A múlt évben a romániai háztartások 16,1 százalékával fordult elő, hogy nem volt pénzük a havi fix kiadások némelyikére – derül ki a romániai lakosság életkörülményeinek 2023-as helyzetéről szóló elemzésből.
2023-ban az uniós vállalkozások 59 százaléka érte el legalább az alapvető digitális intenzitás szintjét az Eurostat friss kimutatása szerint.
Új kisboltlánc hódít Romániában, amely a kis- és nagyvárosok lakónegyedekben működő üzleteinek lesz kiemelt konkurenciája, de falun is terjeszkedne. A lengyelországi Zabka Froo nevű hálózata Bukarest után Erdélyben is megjelenik.
Módosítani fogja a bukaresti kormány azokat a jövedelemhatárokat, amelyek alapján különböző szociális juttatásokra – köztük a fűtéspótlékra – jogosultak a kisnyugdíjasok – közölte pénteken a kormányzó román Szociáldemokrata Párt (PSD).
A romániai felnőtt lakosság mintegy 30 százalékának nincs bankkártyája, a falun élők körében ez az arány 40 százalék, derül ki a Romániai Bankok Egyesületének felmérésből.
Románia tengerjáró hajók fogadására is alkalmas dunai kikötőt akar vásárolni a moldovai Giurgiuleștiben, az erről szóló memorandumot szerdai ülésén fogadta el a bukaresti kormány.
A GDP 4,02 százalékra, 71,04 milliárd lejre nőtt a héthavi költségvetési deficit Romániában – közölte kedden a bukaresti pénzügyminisztérium.
Nem kell tartani a gabonapiac összeomlásától, inkább a növekvő kereslet és a gyors éghajlatváltozás miatt a mezőgazdaságra nehezedő nyomás határozza meg a kenyérgabona árának alakulását, ez emelkedő tendenciát mutat – áll az Agritel cég elemzésében.
„Korrekt” intézkedés a nyugdíjak adómentességi küszöbének megemelése 3000 lejre Marcel Ciolacu kormányfő szerint, aki kedden bejelentette: a várhatóan októbertől hatályos intézkedésről sürgősségi rendelettel fog elfogadni a kabinet.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!