2012. január 25., 09:422012. január 25., 09:42
A közép-kelet-európai és az egykori szovjet térség gazdasági átalakulásának finanszírozására 1991-ben létrehozott pénzintézet legújabb, idei első prognózisa szerint a bank által támogatott 29 ország átlagos gazdasági növekedési üteme az idén 3,1 százalék lesz az EBRD által 4,8 százalékosra becsült tavalyi GDP-növekedési átlag után. Még e jelentős lassulással számoló előrejelzés is arra a feltételezésre alapul, hogy az euróövezeti szuverén adósságválság az idén nem súlyosbodik tovább érdemben.
Az EBRD szerint a bank tevékenységi területének egészére várt meredek növekedési lassulást elsősorban a valutauniós stressznek különös mértékben kitett Közép- és Délkelet-Európa gazdasági növekedésének jelentős gyengülése okozza. A bank a 30 oldalas elemzésben kiemeli, hogy a tavalyi harmadik negyedévben – 2009 óta először – az átalakuló térség egésze nettó tőkekiáramlást szenvedett el, és „úgy tűnik”, hogy a nyugat-európai bankok már tavaly ősz óta folyamatosan építik le kitettségeiket a régióban. Ez különösen a közép-európai és a balti, illetve a délkelet-európai gazdaságok szempontjából aggasztó, mivel arra vall, hogy az euróövezeti válság térségi átszűrődése a banki érdekeltségeken keresztül már 2011 őszén megkezdődhetett – áll az EBRD most kiadott elemzésében.
Amint arról korábban beszámoltunk, erre a kockázatra más nagy citybeli házak is felhívták már a figyelmet. A Moody’s Investors Service hitelminősítő befektetőknek öszszeállított, nemrégiben Londonban ismertetett helyzetértékelésében közölte, hogy megítélése szerint a nyugat-európai tulajdonos bankok a rájuk nehezedő nyomás miatt csökkenthetik közép-kelet-európai érdekeltségeik támogatottságát.
Ugyanerről a kérdésről nemrég egy másik nagy hitelminősítő, a Fitch Ratings is összeállított egy külön elemzést, amelyben megállapította, hogy a közép-kelet-európai bankrendszerekre az euróválságból átháruló legnagyobb hatású kockázatok egyike a finanszírozási hozzáférésben érvényesülhet 2012-ben. A cég közölte: várakozása szerint a tulajdonos bankok „fokozatosan visszavonják” a finanszírozást közép-kelet-európai érdekeltségeiktől, azokon a térségi piacokon, amelyeken ezt az érdekeltségek likviditási pozíciói megengedik, és amelyeken a tulajdonos bankoknak nincsenek aktív növekedési céljaik.
Az EBRD jelentése is megállapítja, hogy a bank által az átalakuló térségre kidolgozott alapeseti növekedési forgatókönyvre nagymértékű kockázatot jelent az euróövezeti válság esetleges eszkalálódásának lehetősége, amely rendszerszintű bankkockázatokkal jár a felzárkózó európai országcsoportban, tekintettel arra, hogy ezeknek az országoknak a bankrendszerei mélyen integrálódtak az euróövezeti pénzügyi szektorokba. Az EBRD a valutaunióban az idén 0,5 százalékos GDP-visszaesést jósol, és előrejelzése szerint „az euróövezeti felfordulás” a kereskedelmi és a banki csatornákon át egyaránt beszűrődik az átalakuló országcsoportba.
Áprilisban márciushoz képest 44 lejjel, azaz 0,8 százalékkal 5647 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Igen nehéz helyzetbe kerülhet a romániai juhágazat, ha az Európai Bizottság módosítja az élőállat-exportra vonatkozó szabályokat, amellyel gyakorlatilag lehetetlenné tennék a juhoknak a muszlim államokba történő tengeri szállítását.
A romániai bankrendszer hat legnagyobb bankja – kivéve a CEC Bankot, amely csak éves és féléves alapon számol be pénzügyi eredményeiről – 2025 első negyedévében 3,1 milliárd lejes nettó nyereséget ért el.
A 15 és 29 év közötti romániai fiatalok 14,7 százaléka súlyos anyagi és szociális nélkülözésben élt 2024-ben; az európai uniós átlag 5,8 százalék volt – derül ki az Eurostat csütörtökön közzétett adataiból.
Májusban az áprilisi 4,9 százalékról 5,45 százalékra nőtt az éves infláció Romániában, a legjelentősebb mértékű, 7,09 százalékos árnövekedést a szolgáltatási szektorban regisztrálták – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A Cotroceni-palota előtt tüntetnek csütörtökön az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség tagjai, „méltányos adóreformot” követelve, amelyben „a terhek igazságosan oszlanak meg a tőke és a munka között”.
Az eheti harmadik egyeztetés is kudarcba fulladt a Nicușor Dan államfő által kormányzásra felkért pártok között a költségvetési hiány lefaragását célzó intézkedésekről, sőt egyre jobban elfajulóban a vita.
Az energiaügyi minisztérium közvitára bocsátotta azt a mechanizmust, amellyel július 1-jétől, a villamosenergia-piac liberalizációját követően támogatni kívánja az energiafogyasztókat.
A közalkalmazottaknak járó úgynevezett antennapótlékot fix összegben, nem bérarányosan kellene megállapítani, mivel nem a bérszinthez, hanem a munkakörülményekhez kell igazodnia – jelentette ki Simona Bucura-Oprescu munkaügyi miniszter.
Miközben a hiány lefaragását célzó intézkedéscsomag kidolgozása közben a politikai alakulatok tárgyalásain szó esik többek között az áfa emeléséről is, a nem hatékony adóbehajtás miatt jelenleg is tetemes potenciális bevételtől esik el az államkassza.