Nincsenek kivételek. Drágább telük lesz idén a fával fűtőknek is
Fotó: Gecse Noémi
Azoknak is mélyebben a zsebükbe kell nyúlniuk, akik fával fűtik ki otthonukat, a földgáz és a villanyáram mellett ugyanis a tűzifa ára is jelentős mértékben megemelkedett tavalyhoz képest. Jó hír viszont, hogy a parlament a tűzifa áfájának csökkentését tervezi, ami hozzávetőleg tízszázalékos árcsökkenést eredményezhet.
2021. november 09., 07:552021. november 09., 07:55
Azok sem néznek könnyű tél elé, akik fával fűtenek, a földgázt vagy elektromos energiát használókhoz hasonlóan nekik is mélyebben a zsebükbe kell nyúlniuk, ha nem akarnak fagyoskodni a téli hónapokban. Egyes bukaresti sajtóhírek szerint
Azokban az erdélyi megyékben, amelyeket vizsgáltunk, a tapasztalatok szerint nem éppen ilyen mértékű az árrobbanás, viszont mindenhol érezhető az áremelkedés.
A lapunk által megszólaltatott vállalkozó szerint egy év alatt mintegy 50 százalékkal drágult a fa, a tavalyi köbméterenkénti 200 lejről 300 lejre emelkedett az ár, ám az ősz beköszöntével mérséklődtek valamennyit az árak, hiszen megkezdődtek a kitermelések, nőtt a kínálat, a másik oldalon viszont csökkent a kereslet, mert állnak le az építkezések, a háztartások többsége pedig már tavasszal- nyáron beszerezte a téli tüzelőt.
Eddig már több mint 500 ezer fűtéstámogatási kérést iktattak a polgármesteri hivatalok a szociálisan rászoruló fogyasztókról szóló törvény alapján – számolt be hétfőn Facebook-oldalán a munkaügyi miniszter.
A tűzifa drágulásának hátterében az energiaárak emelkedése és az erdészeti ügyintézés lassulása áll, nyilatkozta Constantin Tobescu, a Prolemn faipari szövetség elnöke. A szakember arról számolt be, hogy tavaly hegyvidéken 250–300 lejbe került a tüzelő köbmétere, idén pedig már elérte az 500 lejt, miközben
A tűzifa drágulása Romániában mintegy 3,5 millió háztartást érint, ennyien fűtenek fával. Szakértők szerint az ország déli részén egy szezonban elég 4–5 köbméter, viszont hegyvidéken, ahol zordabbak a telek, 10–15 köbméter fát is eltüzelnek ősztől tavaszig.
Constantin Tobescu szerint az is hozzájárult az áremelkedéshez, hogy a tulajdonosok nehezen jutnak hozzá a saját erejükből kivágott tűzifához.
Az erdészet képviselőjének négyszer kell kimennie az erdőbe, amíg a tulajdonos megkapja a jóváhagyást, hogy a fát hazaszállítsa, mutatott rá a szövetség elnöke. Ugyanakkor, míg a piaci ár jelentősen emelkedett, az állami erdészet, a Romsilva a tavalyihoz képest mindössze 7 lejjel növelte az árait. Az elmúlt évben 176 lejért adta a tűzifa köbméterét, idén 183 lejért kínálják. Ehhez a forráshoz azonban kevesen jutnak hozzá, hiszen
A számítások szerint a tűzifa még ilyen körülmények között is olcsóbb, mint a földgáz, a nagy hatásfokú pellet tonnája 1200 lej, ami két és félszer olcsóbb, mint az azonos hatásfok eléréséhez szükséges földgázmennyiség.
Fotó: Gecse Noémi
A nyár folyamán a Székelyföldön is megugrottak az árak, miközben tavaly még 200 lejért lehetett venni egy köbméter tűzifát, idén már 300 lejbe került, számolt be tapasztalatairól lapunknak Lukács Attila, az ozsdolai közbirtokosság több mint ezerhektáros erdőséggel gazdálkodó cég vezetője. Hozzátette viszont, hogy
és ha nem is álltak vissza a tavalyi szintre, mindenképp érzékelhető a visszaesés. A szakember elmondása szerint a nyáron a nagy kereslet is pörgette az árakat, dübörgött az építkezés, vásárolták az épületfát, a háztartások is igyekeztek időben beszerezni a téli tüzelőt. Ősszel megkezdődtek a vágások, viszont a kereslet lanyhult, hiszen lassan leáll az építkezés, és az emberek többsége már megvette télire a fát, annál is inkább, hogy már szeptember végén, október elején be kellett gyújtani.
Lukács Attila arra is kitért,
Másik fontos tényező a bérköltség, egyre nehezebben találnak munkaerőt a kitermelésben, ezért a dolgozókat jobban meg kell fizetni.
A vállalkozó egyelőre nem számít további drágulásra, meglátása szerint, ha valóban csökkentik a tűzifa általános forgalmi adóját (áfa/TVA), az is eredményezhet legalább 10 százalékos árcsökkenést.
A képviselőház szakbizottságai október végén rábólintottak a tervezetre, miszerint 19 százalékról 5 százalékra csökkentenék a tűzifa áfáját, a jogszabály-módosításról az alsóháznak döntőházként kell szavaznia, a legfrissebb nyilatkozatok szerint hamarosan napirendre tűzik.
Az Európai Unió lakosságának 8,2 százaléka nem engedheti meg magának a megfelelően fűtött lakást – derül ki az Eurostat 2020-as felmérésének csütörtökön közzétett adataiból. Ez az arány 2018-ban még 7 százalék volt.
Szubjektív alapon történt a nyári aszály okozta károk felmérése, így egyes gazdák joggal érezhetik úgy, hogy nem egyformán részesülnek a kártérítésből – jelentette ki Nagy Zsolt falugazdász, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének alelnöke.
Az Európai Unióban (EU) az adó- és járulékbevételek átlagban a bruttó hazai termék (GDP) 40 százalékát tették ki tavaly, míg egy évvel korábban a GDP 40,7 százalékára rúgtak.
A szezonálisan kiigazított adatok szerint 2024 szeptemberében az augusztusi szinten, 5,5 százalékon maradt a munkanélküliségi ráta Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A mezőgazdasági minisztérium úgy döntött, hogy elhalasztja azt a vitatott rendelettervezetet, amely több tízezer Romániában feldolgozott élelmiszertermék esetében legfeljebb 20 százalékban korlátozta volna a kereskedelmi haszonkulcsot.
A román állami légitársaság által felhalmozott adósságok miatt egy ideig megakadályozta a Tarom Amszterdam és Bukarest között közlekedő járatának felszállását egy holland adóbehajtó cég.
A jelzáloghitelt igénylők vagy felvevők mintegy 63 százaléka 2010 után elkészült vagy még épülő lakásokat választ, 40 százalékuk multinacionális vállalatnál dolgozik – derül ki egy friss elemzésből.
A kormány szerdai ülésén kiegészíti 100 millió lejjel a gazdasági minisztérium költségvetését; az összeget a Start-up Nation programra fordítják.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) október 16–29. között 546 172 gazdának utalta át a mezőgazdasági támogatások előlegét.
A Dante International céget az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) összesen 439 500 lejes bírsággal sújtotta 2024. január 1. és szeptember 1. között, a fogyasztók által benyújtott panaszok, illetve az intézmény ellenőrzései nyomán.
Bár előre sejteni lehetett, hogy az idei választási szuperévben minden eddiginél nagyobb összegeket emészt fel a folyamatos kampányadakozás, a becsültnél is több pénzt költött el a kormány – vallja Bálint Csaba, a BNR igazgatótanácsának régi-új tagja.
szóljon hozzá!