Fotó: Máthé Éva
2012. január 26., 06:522012. január 26., 06:52
Az IMO szerint 2011. december végén a lakóingatlanok átlagos négyzetméterára országos szinten 991 euró volt, ami 4,1 százalékos visszaesést jelent az előző év azonos időszakához képest. Ezzel szemben a piaci szereplők 10–17 százalékos árzuhanásról beszélnek.
„Az IMO-mutató az eladók által meghirdetett árakat tükrözi, amelyek nagyságrenddel magasabbak a tényleges eladási árnál” – magyarázta a különbség okát a Krónika megkeresésére Sanda Moldovan kolozsvári ingatlanszakértő, értékbecslő. Egy ingatlan piaci árát több tényező befolyásolja, a beosztás, a felszereltség, a műszaki állapot, illetve a környék mellett fontos az eladó pénzügyi helyzete is. Aki ugyanis megteheti, kivár az eladással, akinek viszont sürgős, az jóval a piaci ár alatt is hajlandó megválni ingatlanától. Hasonló helyzetben vannak az ingatlanfejlesztők is, akiket kötnek a banki határidők, kénytelenek engedni az árakból, a tőkeerős cégek viszont tartják az árakat. Nem ritka, hogy ugyanabban a társasházban két, egyforma beosztású és méretű lakás 10 százalékos árkülönbséggel kel el. Egy átlagot meghatározni ezért egyre nehezebb, az IMO által közölt négy százalékot alig meghaladó árcsökkenés azonban irreálisan alacsony, éves szinten 2011-ben inkább 10 százalék körüli az ingatlanok értékvesztése – fogalmazott Moldovan.
A potenciális ingatlanvásárlók egyébként változatlanul az új lakásokat helyezik előtérbe. Mint a Promo Seconda ingatlanfejlesztő legfrissebb tanulmányából kiderül, mintegy 64 százalékuk továbbra is a 2008 után épült lakásokat keresi, és mindössze 36 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy 1990 előtt épült panelt vásárolna. A január 6–16. között készített piaci felmérésből az is kiderül, hogy a vevők közel 60 százaléka legfeljebb 55 ezer eurót hajlandó egy ingatlanért fizetni, míg a megkérdezettek alig három százaléka tudna 70 ezer eurót előteremteni.
A piaci árakat figyelembe véve vevőkre tehát leginkább a kétszobás ingatlanok tulajdonosai számíthatnak, Bukarestben ugyanis 47–57 ezer euró közötti áron hirdetik ezeket a lakásokat, egy kolozsvári hasonló méretű lakást 42–55 ezer euróért értékesítenek – állítja Moldovan. Három szobáért a fővárosban 65–73 ezer eurót kérnek, Kolozsváron ugyanez 55–70 ezer euróba kerül.
A romániai ingatlanpiac teljesítményére hatással volt a fiatalok lakásvásárlását segítő Első otthon nevet viselő kormányprogram is – állítják a helyi ingatlanközvetítők, noha a tranzakciók száma jóval elmarad a várakozásoktól. Tavaly az országos szinten 350–370 ezerre becsült ingatlantranzakciók alig 5-6 százalékát adták az Első otthon program keretében vásárolt ingatlanok. Hivatalos adatok szerint a program 2009-es indulása és tavaly december vége között országosan 55,1 ezer személy igényelt állami garanciavállalás mellett lakáshitelt, ebből mintegy 20 ezren 2011-ben jutottak támogatáshoz. Egy lakás vásárlásához átlagosan 41 ezer euró értékben vállalt garanciát az állam, a jótállások összesített értéke meghaladja a 2,2 milliárd eurót.
Jelentős változásokra idén nem számít a piac, a jelen gazdasági helyzet, a nehézkes hitelezés és az Első otthon programban 100-ról 50 százalékra csökkentett állami garanciavállalás fékező hatással lesznek a kereslet alakulására. Az árak csökkenésének üteme azonban mérséklődik, az új építésű ingatlanok esetében pedig akár meg is fordulhat a trend. Az ingatlanlufi kidurranásával ugyanis egyre kevesebb új lakás épül, így előreláthatóan a két-három éves ingatlanok iránt megnőhet a kereslet, ami akár megfordíthatja a csökkenő tendenciát. Hogy az ingatlanpiac kezd éledezni, jól példázzák az országos kereskedelmi kamara legfrissebb adatai is, amelyek szerint 2011-ben több mint 1800 ingatlanközvetítő cég alakult az országban, 39 százalékkal több, mint az előző évben. Emellett tavaly 2010-hez képest közel 49 százalékkal több, 11,7 ezer építőipari vállalkozást regisztrált a kamara. Az idei jó év lehet a vásárlóknak, eladási szempontból azonban továbbra is nehéz év várható – összegzett Sanda Moldovan kolozsvári ingatlanszakértő, értékbecslő.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia nem csak hazai használatra, hanem exportra is gyárthat katonai drónokat a termelés felfutása után – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter Brassóban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
Látogatottsági adatok