2007. július 18., 00:002007. július 18., 00:00
Ez azt jelenti, hogy a szárazság miatt a tavalyhoz képest gyakorlatilag felére csökken a búzatermés. Kereskedelmi és sütőipari szakértők szerint Románia az idén egymillió tonnás búzaimportra szorul, ebből már 350 ezer tonna megérkezett. A sütőiparban használt búza kilójának ára 0,6 lejre (0,3 euró) nőtt a korábbi 0,45 lejről (0,14 euró), és valószínűleg tovább nő – vélekednek a szakértők. Tavaly júliusban 5,5 millió tonnás búzatermés mellett 0,35 lej volt egy kiló búza ára. A búza-nagykereskedelemben az év végére már 230 eurós tonnánkénti árral számolnak, a jelenlegi 190 euró után. Gazdasági szakértők szerint a tavalyi 600 millió euróról idén egymilliárd euróra növekedhet a búzával való kereskedés piaca. A liszt ára 16 százalékkal nőtt az utóbbi hetekben. Augusztus elsejétől más sütőipari termékek drágulása is várható – figyelmeztetnek a kereskedők. A péktermékek ára augusztustól körülbelül 5-6 százalékkal emelkedik. A drágulás azonban nagyobb arányú is lehet, ha a búza ára tovább emelkedik. A kenyér előállítási költségeiben a liszt ára a meghatározó: ez képezi a kenyér árának felét. A következő dráguláshullámot a sütőipari szakértők szeptember elejére teszik, amikor az új búzatermésből kell dolgozni, illetve a külföldről behozott gabonát kell igénybe venni. Ugyanakkor a mezőgazdasági termelők szerint a kereskedők a nagyobb profit reményében maguk is emelik az árakat. A gazdálkodók alacsonyabb árakon is eladják a búzát, hogy ne kelljen készletezniük, a kereskedők pedig felhalmoznak, késleltetik az eladást a magasabb árakra várva. Viorel Matei, a Romániai Mezőgazdasági Termelők Országos Szövetségének elnöke elmondta: a közvetítők mesterségesen hajtják fel az árakat, az aszály miatti alacsony búzatermésre hivatkozva. „A termelők bármilyen alacsony áron meg akarnak szabadulni a búzától. Ezért a közvetítőkhöz fordulnak, akik óriási áron, hivatalos papírok nélkül vásárolják fel a termést. A sütőipari egységeknek már jóval drágábban kínálják, arra hivatkozva, hogy aszály van” – mondta Viorel Matei. Az aszály az idén 0,5–1,0 százalékponttal csökkentheti Románia hazai össztermékét (GDP) a nemzeti tervezési bizottság jelenlegi összegzése szerint. A bizottság vezetője korábban elmondta: az idei szárazság mintegy 10 százalékkal csökkenti a mezőgazdasági termelést: a búza, a rozs, az árpa és a repce termőterületének 60 százalékát érinti. Meteorológusok szerint az országban augusztusban és szeptemberben is erős szárazság várható. A mezőgazdaság 1991-ben a román GDP-nek közel 20 százalékát adta. 2004-ben 10 százalékos, tavaly 8 százalékos volt az aránya.
Az elmúlt évek súlyos aszályai és szélsőséges időjárása jelentősen visszavetette a romániai bortermelést, amely 2024-ben 20 százalékkal esett vissza. A tendencia globális: a szőlőültetvények rendkívül érzékenyek az éghajlatváltozásra.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) újabb felhívást tett közzé a magyarországi állattartó gazdák felé a ragadós száj- és körömfájás terjedésének megakadályozására.
Idén januárban és februárban 1,26 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,9 százalékkal (23 800 toe) kevesebbet, mint 2024 első két hónapjában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A kedvezőtlen klímaviszonyok, a jégeső és az aszály miatt 2023-hoz képest mintegy 19,8 százalékkal 3,7 millió hektoliterre csökkent tavaly Románia bortermelése; ez volt az egyik legjelentősebb visszaesés európai uniós viszonylatban.
Megvásárolná a román kormány a Moldovai Köztársaság egyetlen dunai kikötőjét – írta az economedia.ro. Az olajterminállal is rendelkező giurgiulești-i kikötő tengeri hajók fogadására is alkalmas.
Románia nincs olyan helyzetben, hogy a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) kelljen fordulnia segítségért, és kormányválságra utaló jelek sincsenek – közölte szerdán az elnöki hivatal.
Amerikai vállalatok új romániai beruházásainak lehetőségéről is tárgyalt Marcel Ciolacu miniszterelnök az Egyesült Államok kongresszusi delegációjának tagjaival kedden a Victoria-palotában. Erről a szerdai kormányülés elején beszélt.
Az Európai Unió éves inflációs rátája márciusban tovább csökkent, 2,5 százalékra a februári 2,7 százalékról, Románia viszont ismét a legmagasabb inflációval rendelkező ország lett, 5,1 százalékos éves áremelkedéssel – közölte az Eurostat.
Bár a román hatóságok váltig állítják, nem áll fenn a teljes áramszünet veszélye húsvétkor, a példátlan óvintézkedések hallatán sejteni lehet, hogy ilyen közel ritkán kerül az ország a rettegett „blackouthoz”.
Nyolc hónapos késéssel, de az illetékesek szerint most már tényleg a végéhez közeledik a nyugdíjak újraszámítása.