Fotó: Pixabay.com
Fogyasztásra megy el a háztartások bevételeinek nagyobb része, a szakemberek szerint viszont idén jelentősen visszaesik a vásárlóerő.
2018. január 11., 15:092018. január 11., 15:09
Enyhén nőttek ugyan a tavalyi év harmadik negyedévében a romániai háztartások bevételei, de az összegek nagy része rögtön el is ment a folyó kiadásokra, megtakarításokra, befektetésre igen elenyésző hányad jutott.
A kiadások ezzel szemben 3,1 százalékkal nőttek, elérve a 2885 lejt (1101 lej/fő), vagyis a bevételek 84,2 százalékát. A bevételekből különben 3160 lej (1206 lej/fő) volt készpénz, 267 lej pedig természetbeni jövedelem.
21,6 százalékot eközben a szociális segélyek hoznak a konyhára, míg 3,2 százalékot a mezőgazdasági jövedelmek, 2,3 százalékot a nem mezőgazdasági jellegű egyéni tevékenységből származó pénzösszegek, 1,2 százalék pedig a háztartás tulajdonában levő javak értékesítése jelenti. A természetbeni jövedelem 7,8 százalékot tesz ki, amiből 6,5 százalék a saját erőforrásból megtermelt mezőgazdasági javak ellenértéke.
A statisztikai intézet adatai szerint a kiadások legnagyobb része élelmiszerre, nem élelmiszer jellegű termékekre, szolgáltatásokra, adókra, illetékekre, valamint a háztartással járó szükségletek – a háziállatok és szárnyasok élelme, a háztartásban foglalkoztatottak fizetsége, állatorvosi szolgáltatások stb. – fedezésére megy el.
Beruházásokra – mint lakásvásárlás vagy -építés, telekvásárlás, a háztartásban szükséges gépek, berendezések beszerzése, részvényvásárlás stb. – a lakossági bevételek alig 0,7 százaléka jutott.
A gazdasági elemzők szerint viszont változást hoz a 2018-as év, ugyanis a magas banki kamatok, a lej leértékelődése és a növekvő árak miatt vissza fognak esni a lakossági kiadások, egyes szakértők azt is megkockáztatják, hogy felére csökkennek a vásárlások, ami persze a gazdasági növekedésre is negatívan hat majd ki, hiszen az csaknem teljes egészében a belföldi fogyasztáson alapul.
Ciprian Dascălu, az ING vezető közgazdásza úgy véli, főként azok tudnak idén kevesebbet költeni, mint az előző években, akik bankhitelt törlesztenek, hiszen a növekvő kamatok és – devizakölcsön esetén – a gyenge lej miatt megugrott részletekhez szükséges pénzeket valahonnan el kell vonniuk.
Horia Brauner, a BCR vezető közgazdásza eközben arra irányította rá a figyelmet, hogy a fizetésemelések üteme nem lesz elég ahhoz, hogy a fogyasztás a tavalyi szinten maradjon.
– fogalmazta meg aggályait a gazdasági szakértő. A kölcsönök drágulására adott válaszként különben az elemzők szerint minden valószínűség szerint tavasszal szigorodni fognak a hitelezési feltételek, hogy az alacsony jövedelműek ne jussanak oda, hogy a kamatok további emelkedése mellett ne tudjanak törleszteni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Lesújtó képet vázolt fel Alexandru Nazare pénzügyminiszter a román gazdaság helyzetéről.
Ismét egy aszályos nyárra kell számítani, ami nagyon megnehezíti a gazdák dolgát. Miközben a Kárpátokon túli területeken – ha lassan is, de – bővülnek az öntözhető mezőgazdasági területek, Erdély egyelőre kimaradt a román állami irrigációs beruházásokból.
Jóváhagyta pénteki ülésén a kormány a munkaügyi minisztérium rendelet-tervezetét, amely szerint a villanyáram hatósági árszabályozásának kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak.
Pénteki ülésén a kormány további három hónappal meghosszabbította az alapélelmiszerek kereskedelmi árrésének korlátozását.
A munkaügyi minisztérium társadalmi párbeszéd bizottságának pénteki ülésén a szakszervezetek képviselői a Háromoldalú Érdekegyeztető Tanács sürgős összehívását kérték a deficitcsökkentő csomag egészének megvitatására.
Az EU tagállamai közül tavaly Romániában voltak a legolcsóbbak az élelmiszerek és az alkoholmentes italok – közölte pénteken az Eurostat adataira hivatkozva az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A villanyáram hatósági árszabályozásának július elsejei kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak – derül ki egy sürgősségirendelet-tervezetből.
A 2025-ös turisztikai év eddig rosszul alakult a vendéglátósok számára, az ágazatot az életszínvonal csökkenése és az áfa 19 százalékra emelése egyaránt fenyegeti – jelentette ki a Turisztikai Ügynökségek Országos Szövetségének (ANAT) alelnöke.
Dragoș Pâslaru miniszter szerint 7,8 milliárd euróra rúg azon projektek összege, amelyek az országos helyreállítási terv (PNRR) részeként kaptak uniós finanszírozást, ám jelenleg erősen kérdéses, hogy határidőre meg lehet-e őket valósítani.
Megkezdődött az aratás Arad megyében, de a szárazság miatt nem jók a kilátások. Nagy Zsolt falugazdász szerint örvendhetnek, ha nullszaldósok lesznek a gazdák a kevés gabonatermés, és az alacsony, tíz évvel ezelőtti szintű felvásárlási ár miatt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!