Drágábbak az új hitelek, de nem sokáig: először haladta meg a törlesztőrészlet értékét befolyásoló új mutató a ROBOR-t

Olcsóbbak lettek júliustól a régi hitelek törlesztőrészletei, miután a Román Nemzeti Bank (BNR) június 30-án közölte: a tavaly májustól a lakossági kölcsönök törlesztőrészletének kiszámításakor használt fogyasztói hitelek irányadó mutatója (IRCC) 2,41 százalékon áll. Ez az első alkalom az új mutató bevezetése óta, hogy mind a háromhavi irányadó bankközi kamatlábnál (ROBOR 3M), mind a hathavi ROBOR-nál magasabb az értéke – előbbi pénteken 2,19 százalékon, utóbbi 2,24 százalékon állt.

Mint ismeretes, az IRCC-t tavaly májusban vezették be, miután a naponta meghatározott irányadó bankközi kamatlábak 3 százalék fölé emelkedtek, és így óriásit ugrott a havi törlesztőrészletek összege. Az új, negyedévente meghatározott mutató viszont csak az azóta eltelt időszakban megkötött hitelszerződésekre érvényes, nem volt visszamenőleges hatása. Azóta

az IRCC mindvégig alacsonyabb szinten állt, mint a három- vagy hathavi ROBOR, holott az új mutató bevezetésével a politikum épp azt ígérte, a kamatok csökkenni fognak.

Most viszont fordult a kocka. Így történhet meg, hogy például egy 67 ezer eurós, bő három esztendeje 30 éves futamidővel felvett jelzáloghitel esetében – amelynek korábbi havi törlesztőrészlete a járványhelyzet előtt meghaladta az 1900 lejt – három hónappal ezelőtt több mint 100 lejjel csökkent a havi részlet. Most pedig a hiteles már „csak” alig több mint 1700 lejt fizet, nagyrészt a hat hónapos irányadó bankközi kamatláb folyamatos csökkenése miatt.

„Fáziseltolódás miatt magasabb az IRCC, mint a ROBOR” – jelentette ki megkeresésünkre Bordás Attila. A LAM Mikrohitel Rt. igazgatóhelyettese kifejtette, a június 30-án közzétett 2,41 százalékos IRCC az első negyedév adatait tükrözi, míg a 2,19 százalékos háromhavi ROBOR a naprakész érték. Az öt hónapos eltolódásból származik a különbség.

A szakértő rámutatott,

az irányadó bankközi kamatláb a relevánsabb, így a fogyasztói hitelek irányadó mutatója is valószínűleg esni fog, ám ez csak a jövő negyedévben derül ki.

„Mind a két mutató pontosan meghatározott: a ROBOR-t az ajánlatok alapján, míg az IRCC-t a megvalósult tranzakciók átlagkamatát figyelembe véve számolják ki. A ROBOR bankközi kamatláb, tehát azt mutatja, hogy a bankok egymás között milyen ajánlatokat tesznek, amikor forrásokat adnak-vesznek. Ha egyik pénzintézetnek több a betétje, mint a hitele, akkor ajánlatot tesz, hogy kölcsönad egy másik banknak – például 100 millió lejt három hónapra egy adott kamattal. A másik bank viszont felvenne hitelt, az is tesz egy ajánlatot, és a kettő átlagából számolják ki a ROBOR-t, de ez nem azt jelenti, hogy a tranzakció meg is valósul” – magyarázta Bordás Attila.

Hozzátette: éppen ezért a ROBOR-t azonnal számolják, míg a megvalósult tranzakciók alapján kiszámolt IRCC-t több hónapos késéssel hozzák nyilvánosságra. Ennyi idő alatt pedig rengeteg minden történt a piacon,

a koronavírus-járvány miatt pénzpiaci felesleg alakult ki, hiszen a hitelezési ritmus csökkent, a megtakarítási kedv növekedett.

A szakértő egyúttal arra is ráirányította a figyelmünket, hogy tulajdonképpen mind a két mutató a gazdaság állapotának a „hőmérője”, és a gazdasági helyzetet kisebb-nagyobb eltéréssel mind a kettő követni fogja.

– szögezte le Bordás Attila.

Elmondása szerint amúgy hosszú távon szinte mindegy, hogy valakinek ROBOR- vagy IRCC-alapú hitele van, mert a kettő közötti különbségek öt év távlatában kiegyenlítődnek. Eltérések mindig lesznek, mert a ROBOR hamarabb reagál a piaci mutatókra, nagyobb a kilengési lehetősége, míg az IRCC később mutatja a folyamatokat, de például egy húszéves jelzálog­alapú hitel esetén szinte mindegy, hogy melyik mutatót vették alapul, tehát a felhasználónak ezek a kilengések minimális kockázatot jelentenek.

– húzta alá a pénzügyi szakértő. Kérdésünkre kijelentette: a ROBOR és az IRCC szintjét kis mértékben befolyásolhatja a Román Nemzeti Bank, de látványos változásokat nem eszközölhet, hiszen a romániai pénzintézetek többsége külföldi anyavállalattal rendelkezik, a forrásai egy részét onnan kapja, így a kamat nagysága a gazdaság helyzetének érzékeny mutatója.

Ha például idén szeptembertől a kormány 40 százalékkal megemeli a nyugdíjakat, ha tovább emelkedik a költségvetési hiány, ha nő a munkanélküliség, az infláció, a külkereskedelmi mérleg, a kamat nőni fog.

Bármelyik mutató romlik, azt jelenti, hogy az országon belül nagyobb a kockázat, ezt mind a két mutató követni fogja – részletezte a pénzügyi szakértő. Meglátása szerint ezt a folyamatot egy új mutató bevezetésével nem lehet befolyásolni, az IRCC tavalyi elfogadása nem megoldás, hanem politikai döntés volt. „A reális kamatcsökkenés akkor következik be, ha a gazdaság állapota javul. Addig bevezethetnek harmadik vagy negyedik mutatót is, attól nem lesznek olcsóbbak a hitelek. Ez csak akkor fordul meg, ha a gazdaság kezd felépülni, érkeznek a pozitív jelek, és a bankok azt érzékelik, hogy csökken a piaci kockázat” – hangsúlyozta Bordás Attila.

A bankok nyereségét nem befolyásolja az új mutató bevezetése – hívta fel a figyelmet egyúttal a szakértő. A pénzintézeteknek ugyanis az új hiteleket is úgy adják, hogy kiszámolják, mennyiért éri meg a kölcsönt kiadni. Mint magyarázta,

a magánszemélyek által felvett kölcsönök esetében kötelező módon az IRCC-hez kell kötni a kamatot, de a banki marzsot (a kamat fix eleme) úgy számolják ki, hogy bármelyik mutatót vonják ki a végső kamatból, a bank ezzel nem veszít, és nem nyer.

Mint ismeretes, a hitelszerződés aláírásának pillanatában a kamat úgy áll össze, hogy valamelyik mutatóhoz – ROBOR vagy IRCC – hozzáadódik a bank által kiszámolt marzs. Ez utóbbi a törlesztés időtartama alatt nem változik, de a részletek nagyságát a mutató alakulása befolyásolhatja. „A banknak nincs költségkockázata, hosszú távon számol: korábban a ROBOR-t, most az IRCC-t beépíti az árába, tehát ezek mozgása nem zavarja, a különbséget a végső felhasználó fizeti meg” – összegezte a szakértő.