Divatba hozhatja az otthoni munkavégzést a koronavírus-járvány

Miközben a koronavírus-járvány begyűrűzése előtt Romániában még nagyon alacsony volt azoknak a munkavállalóknak az aránya, akik otthonról dolgoztak, a szükségállapot vége után már gyakrabban találkozhatunk majd olyan alkalmazottakkal, akik home office-ban látják el feladatukat. Egyrészt azért, mert nagyon sok munkavállaló számára kecsegtető, hogy 7.50-kor felkelve már 8 órakor munkába lehet állni – főleg, ha nem videókonferenciával indul a nap –, nem kell a forgalomban araszolni. Másrészt mert

a korábban ódzkodó munkáltatók egy része is meggyőződhetett arról, hogy lehet hatékony az alkalmazott akkor is, ha nincs szem előtt.

Ráadásul egy elemzés szerint egy cégnek havi 175 és 500 euró közötti összegbe kerül valamennyi alkalmazottai munkakörülményeinek biztosítása.

A home office elterjedését vetítik előre a Colliers International közvélemény-kutatásának minap nyilvánosságra hozott adatai is, amelyek szerint minden tíz alkalmazottból hét a járvány miatt bevezetett kijárási korlátozások feloldása után is szeretne munkaideje egy részében otthonról dolgozni. A felmérés készítése során megkérdezett alkalmazottak 60 százaléka azt mondta, hogy hasznos lenne, ha a hét egy vagy két napján otthonról dolgozhatna, 10 százalék heti három vagy négy napon át is a home office-t választaná.

A Colliers International ugyanakkor arra is ráirányítja a figyelmet, hogy az elkövetkező időszakban már azért is többen fognak otthonukból dolgozni, mert a gyerekek szeptemberig nem mehetnek iskolába, a munkáltatók egy része pedig engedni fogja a szülőknek a home office-t.

„Egyre többen és több ágazatban élnek az otthoni munka vagy a távmunka lehetőségével” – jelentette ki a Krónika megkeresésére Ördög Lajos, a Kovászna Megyei Munkaügyi Felügyelőség vezetője. Mint részletezte, ez a nagyvárosokban, a multinacionális cégeknél elterjedtebb, de a járványhelyzetben, ahol erre a lehetőség van, a kisebb városokban működő cégek is éltek a lehetőséggel, például a szállítmányozásszervezők otthonról dolgoznak.

– mondta a főfelügyelő. Hozzátette: az otthoni munkavégzést és a távmunkát más törvény szabályozza, ezt külön kell választani. Ha a munkaadó és a munkavállaló megegyeznek az otthoni munkavégzésről vagy a távmunkáról, ezt a munkaszerződés mellékletében kell rögzíteniük, iktatják az alkalmazottakat nyilvántartó digitális adatbázisba, a Revisalba.

A munkaadó köteles biztosítani a munkavégzéshez szükséges eszközöket és a munkavédelmi körülményeket. A felügyelőség amúgy a szükségállapot idején nem végez tematikus ellenőrzéseket, csak a panaszokat, bejelentéseket vizsgálják ki. Ördög Lajos ugyanakkor elmondta, az otthoni munka ellenőrzését nem úgy kell elképzelni, hogy az ellenőr kopogtat a munkavállaló otthonában, hanem a céget vizsgálják, ha az adatbázisban az szerepel, hogy az alkalmazottak otthonról dolgoznak, bekérik a vonatkozó dokumentumokat, hogy a munkaadó teljesíti-e az előírásokat.

A számítógéppel dolgozók számára nem jelentett kihívást, hogy átálljanak az otthoni munkavégzésre vagy távmunkára, ez inkább a hagyományos berendezkedésű vállalatoknál okozott fejtörést – jelentette ki eközben megkeresésünkre Bihar Béla, a Székelyföldi IT Plus Klaszter elnöke. Rámutatott, a vállalatok egy részénél a digitalizációt korábban nem vették komolyan, úgy voltak vele, hogy „jó, ha van”, de azért legyen meg minden papíron is. Ott, ahol arra rendezkedtek be, hogy reggel bementek az alkalmazottak, aláírták a jelenléti ívet, a munkaadó felügyelete alatt végezték a munkájukat, most kénytelenek megküzdeni azzal, hogy a munka egy része átkerül online felületre.

Bihari Béla hangsúlyozta,

ebben a helyzetben felértékelődik a bizalom, a munkaadónak meg kell bíznia az alkalmazottaiban, hogy otthon is ugyanolyan hatékonysággal végzik a feladataikat, mint a munkahelyen felügyelet alatt.

Hozzátette, a számítástechnikai cégeknél egyáltalán nem jelentett gondot az átállás, hiszen eddig is elfogadott volt, hogy a tárgyalások, egyeztetések különböző videóplatformokon zajlottak. Ugyanakkor most már nagyon sok ágazatban megvalósítható az online munkavégzés, például az építészek, a tervezők megosztva ugyanabban az időben dolgozhatnak egy dokumentumon, olyan, mintha kiterítenék a tervet, és a több szakág képviselői közösen eldöntik, hogy hová kerüljön a villanykapcsoló. Minden nagy szolgáltatónak vannak olyan programjai, platformjai, melyek lehetővé teszik az otthoni munkavégzést, a távmunkát – mutatott rá Bihari Béla.

Bár a szükségállapotban, a kényszerhelyzetben a digitalizáció, az online munkavégzés másodlagos lehetőségből szükségletté lépett elő, ennek mind a két fél – a munkaadó és munkavállaló – részére is megvannak az előnyei és a hátrányai – vallja a klaszter elnöke, aki szerint ki kell alakulnia a munkakultúrának, hogy mindenki hatékonyan, lelkiismeretesen végzi a feladatát, akkor is ha „nincs szem előtt”.

A munkaadónak kell biztosítania a munkavégzéshez szükséges eszközöket, például laptopot vagy korlátlan internet-előfizetést, de akkor is spórol az erőforrásokkal,

hiszen nem kell annyi terembért fizetnie, megtakarítja az áramköltségek egy részét, vagy nem fogy annyi kávé az irodában.

Bihari Béla szerint az átállás egyértelmű előnye, hogy elmarad a papíralapú bürokratikus vállalati szerveződés. „Nemrég még elfogadott volt, hogy egy vállalaton belül elvitték a számlát a könyvelőnek, ő lefűzte, átadási-átvételi elismervényeket írtak alá, tevékenységi naplót vezettek. Ez a jelenlegi helyzetben a magánszférában és az intézmények szintjén is egyre inkább visszaszorul” – mutatott rá az informatikus. Hangsúlyozta, a saját cégének példáján is látja, hogy míg korábban két-három naponta kénytelenek voltak futárral küldeni a kinyomtatott, aláírt dokumentumokat akár több példányban is, most már erre online lehetőség biztosított. „Ezzel a helyzettel kapott egy löketet a digitalizáció, az online ügyintézés, amit különben évek óta szorgalmazunk” – fogalmazta meg a klaszter elnöke. Hozzátette,

a digitalizációnak köszönhető, hogy a járvány idején nem állt le az élet, nemcsak a munkavégzést, hanem az oktatást is meg lehetett valamilyen módon oldani.

Az előnyök közé sorolta azt is, hogy növekszik a munkavállalók önállósága, hiszen sok kérdésben magukra vannak utalva, nem tudnak mindent átbeszélni a munkatársakkal, a munkahelyi szocializálódás is lecsökkent, a kollégák az online térben már nem beszélik meg az esti színházelőadást.

Ennek viszont hátulütői is lehetnek, hiszen gyengül a vállalaton belül a csapatszellem, csökkenhet az alkalmazottak cég iránti lojalitása.

Az otthoni munkavégzés másik hátránya, hogy nehéz különválasztani a munkaidőt és az „énidőt”, a kettő könnyen összefolyhat, ami a hatékonyság rovására megy.

Nehezebb ilyen körülmények között betartani a munkaprogramot, mint amikor valaki reggel nyolcra bement a munkahelyére, és négykor hazament. Az évek során bejáratott munkaprogram felborul, ha otthon a gyerekeket kell segíteni a távoktatásban, még nehezebb ugyanolyan szinten teljesíteni, mint korábban.

„Az otthonukban dolgozók magukkal szembeni igényessége is visszaesik, hiszen nincsenek már kihívások, nem kell kimozdulni. Lehet, nem úgy öltöznek, nem borotválkoznak, nem sminkelnek, ha a munkavállaló elhanyagolja magát, az a munkavégzésben is visszatükröződhet” – részletezte a vállalkozó. Hangsúlyozta, az átállásban sokat számít az együttműködés, hogy a munkaadó is megértse az új helyzetet, a munkavállaló pedig próbálja ugyanazt a teljesítményt nyújtani.
Bihari Béla rámutatott, a számítástechnikában már korábban is hatékonyságban, elhasznált erőforrásban számoltak, időgazdálkodási lapokat használtak, ezek más ágazatokban is hasznosak lehetnek.