2010. december 16., 08:122010. december 16., 08:12
A bankügyi bizottság tegnap 16 igen, 4 nem szavazat, illetve 3 tartózkodás mellett elfogadta azt a módosító javaslatot, amely szerint a rendelkezésnek nem lehet visszamenőleges hatálya. A módosítást még az alsóház plénumának is el kell fogadnia. Azt, hogy a rendeletnek ne legyen visszamenőleges hatálya, egyébként a Nemzetközi Valutaalap, illetve az Európai Bizottság egyaránt követelte Romániától, egyebek mellett ettől téve függővé a készenléti hitelmegállapodásban rögzített kölcsön soron következő részletének utalását. Az RMDSZ-es bizottsági tagok kénytelen-kelletlen támogatták a visszamenőleges hatály eltörlését – jelentette ki a Krónikának Erdei-Doloczki István képviselő.
Mint részletezte, az 50-es rendelet a kormány által elfogadott formában ellentmondott a vonatkozó európai uniós direktíváknak. „Az európai rendelkezéseket a hazai törvénykezésbe átültetve csak jobbítani lehet, rontani nem” – hangsúlyozta a kormánypárti honatya, aki szerint ezért kellett törölniük a rendeletből a sokat vitatott passzust. „A kormány hibát követett el. Szándékosan vagy kevésbé, de hozott egy populista intézkedést, amelyet most korrigálnunk kellett” – ismerte el Erdei, aki szerint fájó, hogy immár rendszeresen a különböző intézmények egymásra uszítása zajlik, miközben nem lehet az uniós előírásoknak ellentmondóan cselekedni.
Kérdésünkre leszögezte, a kormánypárti képviselőkben megvan az akarat arra, hogy a módosításokat a plénum is elfogadja – szavazásra azonban február előtt kevés eséllyel kerül sor, mivel a napokban két kormányellenes bizalmatlansági indítvány is napirenden van, és a 2011-es évi költségvetést is mielőbb el kell fogadni. A parlamenti elfogadást követően Traian Băsescu államfőnek is alá kell írnia a jogszabályt. „Aztán majd jöhet azzal az államelnök, hogy a parlament akar az embereknek rosszat” – utalt vissza korábbi kijelentésére Erdei-Doloczki .
„A módosítás egyaránt előnyös a bankok és az ügyfelek számára” – értékelte a döntést a Krónika kérdésére Diósi László, az OTP Bank Románia vezérigazgatója, aki korábban is a visszamenőleges hatály ellen foglalt állást. Szerinte jogbizonytalanságot szül, ha egy törvény visszamenőleges hatályú, hiszen így az ügyfél a szerződéskötéskor nem tudhatja, mi fog menet közben változni. Diósi László ugyanakkor úgy értékeli, a jogszabály másik pozitív hozadéka, hogy mindazok, akik elégedetlenek már futó hiteleikkel, akkor a törvény hatálybalépését követően igen kedvezményes keretek között újrafinanszírozhatják azt. Az 50-es rendelet 37-es pontja szerint ugyanis azok a banki ügyfelek, akiknek a törlesztési elmaradásaik nem haladják meg a 45 napot, illetékmentesen kérhetik a hitel újrafinanszírozását.
A kölcsön újrafinanszírozása egyébként azt jelenti, hogy az ügyfél bankjától vagy más hitelintézettől vesz fel hitelt általa kedvezőbbnek ítélt feltételek mellett, ebből idő előtt törleszti a már futó kölcsönét, s az új megállapodás szerint fog a továbbiakban havi részleteket fizetni. Eddig is létezett ez az opció, azonban a pénzintézetek olyan magas előtörlesztési jutalékot kértek, hogy az ügyfeleknek nem érte meg változtatni. Most azonban ha több mint egy évvel a lejárati határidő előtt akarja valaki kifizetni meghatározott (fix) kamatlábú hitelét, akkor előtörlesztési jutalékként a visszamaradt összeg 1 százalékát kell mindössze pluszban kifizetnie, s amennyiben kevesebb mint egy évig kellene még törlesztenie, akkor ez az illeték alig 0,5 százalékos. Ha pedig az ügyfél változó kamatú hitelt igényelt, s azt szeretné idő előtt törleszteni, akkor nem is kell előtörlesztési jutalékot fizetnie. Ez a rendelkezés pedig visszamenőlegesen hatályos olyan értelemben, hogy a törvény hatálybalépésekor már futó hiteleket is újra lehet finanszírozni.
Az 50-es rendelet egyik legfontosabb előírását már az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) utasítására 2008 végétől vagy az 50-es kormányrendelet értelmében szeptember 19-étől alkalmazzák a bankok. Ez ugyanis arról rendelkezik, hogy a lej alapú hitelek kamatját a ROBOR-hoz, míg az euró alapúakét az EURIBOR-hoz kell kapcsolni, ettől kell függővé tenni. – A ROBOR a romániai, míg az EURIBOR az európai irányadó bankközi kamatlábat jelenti, előbbit a Román Nemzeti Bank (BNR), utóbbit az Európai Központi Bank szabályai szerint számítják ki. – A pénzintézeteknek a rendelkezés értelmében minden hitelszerződésben fel kell tüntetniük, hogy a hány hónapos lejáratú ROBOR/EURIBOR kamatlábat alkalmazza, illetve ahhoz a törlesztési kamatláb kiszámításakor hány százalékpontot ad hozzá. Például tegnap a román jegybank által megszabott 12 hónapos ROBOR 7,04 százalékos volt, ehhez egy fogyasztási hitel esetében a bank hozzáadhat például 3 százalékpontot, így a havi változó kamatláb jelen pillanatban 10,4 százalékos lenne. Amennyiben azonban a központi pénzintézet módosít az irányadó bankközi kamatlábon, akkor a kliensnek is nő vagy csökken a törlesztőrészlete.
Az egyik kereskedelmi bank kolozsvári fiókjának alkalmazottja tegnap lapunk kérdésére elmondta, ez az intézkedés az ügyfelek számára igen pozitív, mivel korábban a pénzintézetek a változó kamatlábbal megkötött hitelek esetében kényük-kedvük szerint módosíthatták a kamatot annak függvényében, hogy éppen jól ment a banknak, vagy kevésbé. Ezért volt szerinte fontos egy közös alapot megszabni valamennyi pénzintézet számára, amihez mindenki annyi százalékpontot ad hozzá, amennyit gondol, amennyit neki megéri, a potenciális ügyfélnek pedig könnyebb így eldönteni, hogy melyik pénzintézet kínál számára kedvezményesebb hitelt.
Elméletileg tehát ma már minden bank ezt a sémát használja. Azonban az 50-es rendelet szeptember 19-i életbelépését megelőzően a megváltozott feltételekről a bankok kötelesek voltak a megkötést közölni már meglévő ügyfeleikkel is, akik vagy aláírták, vagy nem az új szerződést. Aki akkor nem szerződött újra, azokra vonatkozhat a nem visszamenőleges hatály a törvény életbelépését követően, ugyanis a szerződést aláíró ügyfelek kézjegyükkel már vállalták, hogy alávetik magukat a megváltozott körülményeknek. Azokra is az 50-es rendeletben foglaltak lesznek érvényesek a későbbiekben, akik úgymond hallgatólagosan fogadták el a szerződés módosítását, vagyis a bank értesítette őket a megváltozott körülményekről, azonban nem mentek be a bankba, hogy aláírják, vagy sem az új dokumentumot.
A képviselőház költségvetési, pénz- és bankügyi bizottsága ugyanakkor tegnap módosította az 50-es rendeletnek az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság hatáskörére vonatkozó cikkelyét is. Ha döntésükre a ház plénuma is rábólint, akkor a fogyasztóvédelem, amennyiben rendellenességet talál a kamatláb módosítása kapcsán, mindössze pénzbírságot róhat ki a hitelintézetre, felfüggeszthetik az „átverőnek” ítélt reklámkampányt a törvényesség helyreállításáig, tevékenységét azonban nem függesztheti fel egyetlen napra sem. Az eredeti rendeletben még az állt, hogy a fogyasztóvédelem felfüggesztheti a bank tevékenységét a rendellenesség kikü-szöböléséig. A fogyasztóvédelemre vonatkozó cikkely értelmében ugyanakkor a pénzintézetek kilenc munkanapon belül kötelesek értesíteni a Román Nemzeti Bankot a kihágásról.
Az alkotmánybíróságon kívánja azonban megtámadni a parlamenti szavazást követően a jogszabályt Eugen Nicolăescu, az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) képviselője, mivel szerinte a törvény szövege több ponton is ellentmond az alaptörvénynek. A liberálisok szerint ugyanakkor már a kormányrendelet bizottsági elfogadása is alkotmányellenes, s Nicolăescu szerint hasonlóképpen alaptörvény-ellenes lesz a plénum döntése is. „A rendelet diszkriminál, ellentmond az európai uniós csatlakozási szerződésnek, nem hozza be a román törvénykezésbe a vonatkozó európai rendelkezések valamennyi előírását” – sorolta további ellenvetéseiket az ellenzéki politikus.
Hasonlóképpen az ombudsmanhoz vagy a taláros testülethez kíván fordulni a rendelkezés kapcsán az elégedetlen banki ügyfelek egyesülete amiatt, hogy a bankügyi bizottság törölte a rendelkezés visszamenőleges hatályát, s az előírások nem lesznek érvényesek a már futó hitelekre – közölte tegnap Silviu Adăscăliţei, a szervezet vezetője, aki szintén úgy látja, hogy a jelenlegi formájában a rendelet diszkriminatív.
Az Európai Számvevőszék új jelentése szerint az Unió (saját hatáskörén belül) nem támogatta eredményesen az állami nyugdíjakat kiegészítő és az uniós polgárok megfelelő nyugdíjjövedelméhez hozzájáruló kiegészítő nyugdíjak kifejlesztését.
Románia nem küldte meg az Európai Bizottságnak (EB) a költségvetési hiány csökkentéséről szóló éves előrehaladási jelentést, amelyet április 30-ig kellett volna megküldenie a hétéves költségvetési terv végrehajtásának részeként.
Donald Trump amerikai elnök pénteken közölte, hogy javasolni fogja kabinetjének: június 1-jétől 50 százalékos vámot vezessenek be az Európai Unióból származó árukra, mert az uniós blokk „nehézkes” volt a kereskedelmi tárgyalások során.
A Környezetvédelmi Alap (AFM) a nap folyamán több száz pályázatot hagyta jóvá a villanypásztorprogramban, amelyet még 2023-ban hirdettek meg Tánczos Barna akkori környezetvédelmi miniszter kezdeményezésére – tájékoztatott csütörtökön az RMDSZ.
Szóba sem jöhet a kedvezményes áfakulcsok kivezetése a következő időszakban – jelentette ki pénteken Nicușor Dan megválasztott államfő.
Megvalósíthatónak tartja az európai beruházások és projektek minisztere Nicușor Dan megválasztott elnöknek azt a javaslatát, hogy az állami kiadásokat az áfa (TVA) emelése nélkül csökkentse a kormány.
Mintegy 463 000 nyugdíjas már hónapok óta várja nyugdíjának újraszámítását, amely a bónuszok és a nem állandó jövedelmek figyelembevételével magasabb jövedelmet hozna számukra.
Kedvezményes gazdahitelt hirdet meg a bukaresti mezőgazdasági minisztérium, egy agrárvállalkozás legfeljebb 50 000 eurónak megfelelő lej kölcsönt igényelhet. Az állam a 3 hónapos ROBOR-ral egyenértékű kamatrészt vállalja át a gazdahitelből.
Bár tavaly nagy garral jelentették be, hogy a helyi Sinteza gyár az amerikai Lockheed Martinnal közösen egy fenntartható és stabil energia előállítását támogató, szén-dioxid-kibocsátásmentes akkumulátorgyárat épít Nagyváradon, a terv végül meghiúsult.
Négy repülőtér – köztük három erdélyi – felújítási munkálatára biztosítanak a tartalékalapból 484 millió lejt – döntött csütörtökön a kormány.