HIRDETÉS
Egy és hat év közötti szabadságvesztéssel sújtható egy vállalkozó, aki elmulasztja visszatartani az alkalmazott fizetéséből a különböző adókat és illetékeket, vagy visszatartja ugyan az összegeket, ám nem fizeti azokat be az államkasszába – áll az Eugen Teodorovici pénzügyminiszter által a szenátus elé beterjesztett törvénytervezetben. Mint a jogszabályjavaslat mellékletéből megtudhatjuk, az osztalék, a fizetés, a nyugdíj, a haszonbér, a szabadúszók által kifejtett munka fizetsége utáni jövedelemadóról és az egészségbiztosítási hozzájárulásról van konkrétan szó.
A tárcavezető pénteken nyújtotta be a 2005/241-es számú, az adócsalás megelőzését és az ellene való küzdelmet szabályozó törvény módosítására irányuló jogszabályjavaslatot, ami rögtön heves reakciókat váltott ki az érintettek körében.
Eugen Teodorovici Facebook-bejegyzésben reagált a kritikákra, megjegyezve, sok esetben a javaslat nem megfelelő ismerete szült olyan bírálatokat, amelyek alaptalanok, ugyanakkor rossz szándékkal vádolta meg a szembeszegülőket.
„Az én tervezetem korrekt, és becsületes hozzáállást vár el a munkáltatótól a munkavállalóval fenntartott kapcsolatban, célja megelőzni mindenfajta visszaélést, és semmiképp sem azok a dolgok, amelyeket a bírálók megfogalmaztak” – érvelt a maga igaza mellett a miniszter. Meglátása szerint a javaslata kiszámíthatóságot hozna az adók és illetékek befizetésének rendszerében, és nemcsak a „költségvetést védelmezné, hanem az alkalmazottakat is”, hiszen a jövőben ezeknek az összegeknek a visszatartásán és befizetésén múlhat a nyugdíjuk vagy az orvosi ellátásuk.
Óriási veszélyt rejt magában a tervezet, hiszen erős fegyvert adna az ellenőrző hatóságok kezébe azzal, hogy még egy mulasztás esetén is börtönbe vethetik a vállalkozókat – jelentette ki hétfőn a Krónika megkeresésére Tánczos Barna. Az RMDSZ Hargita megyei szenátora rámutatott, ez
lehetőséget teremt azok számára, akik meg akarnak hurcolni vállalkozókat, egy diktatórikus rendszer kezdetét jelentheti.
„Az RMDSZ nem támogatja, ezt a tervezetet minden további vita nélkül vissza kell utasítani, nem lehet ilyen veszélynek kitenni a vállalkozókat” – szögezte le a politikus, aki különben támogatja, hogy szigorításokat vezessenek be a bizonyíthatóan rosszindulattal elkövetett adócsalások esetében.
Tánczos Barna felidézte, a módosító javaslatot a kormány küldte a szenátusba, azt pénteken iktatták, mindössze öt cikkelyből áll, és szó szerint kimondja, hogy
az a vállalkozó, aki visszatartja a társadalombiztosítási járulékot és az adót az alkalmazottól, ám nem fizeti be az államkasszába, vagy ha nem tartja vissza, és ezt 30 napon belül nem korrigálja, akkor egytől hat évig terjedő börtönnel büntethető.
Ha az ellenőrző hatóság rosszindulatot tud bizonyítani, és ezt a bíróság elfogadja, vagyis a vállalkozó áfa-visszaigényléseket, kompenzációkat is igénybe vett, a büntetés már 2–7 év. Mindezt tetézi, hogy ha az okozott kár meghaladja a 100 ezer eurót, a büntetés mértékét harmadával, ha meghaladja az 500 ezer eurót, akkor felével növelik. Másrészről, ha az ellenőrzés, eljárás alatt a gyanúsított a mulasztást beismeri, a kárt megtéríti, akár meg is úszhatja pénzbírsággal, de ez a bírótól függ. Ha a kár értéke tízezer euró alatt van, és azt kifizeti a vállalkozó, akkor nem szabnak ki börtönbüntetést, részletezte a szenátor a módosítás lényegét.
– hívta fel a figyelmet a politikus. Rámutatott, nem zavarná, ha szigorítanák a büntetést, vagy akár a börtönbüntetést is kilátásba helyeznék tudatos adócsalás esetén, például ha a vállalkozó szándékosan adózás alá eső összegeket rejt el, kettős könyvelést vezet, elrejti vagy elégeti a könyvelési dokumentumokat, hogy ne lehessen tetten érni. „Támogatnék minden olyan szigorítást, amely kiszűrné azokat, akik tisztességtelen versenyzők a piacon, például úgy tudják megtartani az áraikat, hogy nem fizetik be az adót, és ezzel előnyt szereznek a tisztességesen adózó versenytársaikkal szemben” – részletezte Tánczos Barna. Hozzátette, ez a tervezet azonban olyan fenyegetést és igát jelent a vállalkozók részére, ami elfogadhatatlan, az RMDSZ nem fogja támogatni.
Táncos Barna emlékeztetett, hogy a 2005/241-es törvény 6. cikkelyének módosítását az Alkotmánybíróság 2015-ben alkotmányellenesnek minősítette arra hivatkozva, hogy nem határozták meg pontosan, mit jelent a visszatartott illeték, adó. Ezt időközben a kormány különböző rendeletekkel korrigálta, de gyakorlatilag
2016 óta nincs érvényben börtönbüntetés azok esetében, akik visszatartják, és nem fizetik be az adókat-illetékeket.
„Valószínű, hogy a pénzügyminisztérium azt látja, azóta megugrott az adó be nem fizetésének mértéke, előfordul, hogy visszatartják az illetéket, a nettót kifizetik az alkalmazottaknak, de a visszatartott pénzt nem utalják az államkasszába. A kormány nem tudja jelenleg kézben tartani a rendszert. Valami szigorításra szükség van, de jobban oda kell figyelni, hogy megkülönböztessék a szándékosságot és azt, amikor a cég önhibáján kívül került nehéz pénzügyi helyzetbe, vagy éppen csak késve fizet, mert kiszámolja, hogy így olcsóbb, mint bankhitelt felvenni” – fogalmazta meg a szenátor.
A 17. századot idéző, rossz megközelítés börtönnel fenyegetni az adóbefizetést elmulasztó vállalkozókat – vallja eközben Édler András, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Mint kérdésünkre kifejtette,
az adófizetés gazdasági folyamat, elmulasztása nem jelent valós veszélyt a társadalomra, tehát nem kellene bűncselekményként kezelni.
„Az állam képviselőinek, a kormány tagjainak le kellene szállniuk a magas lóról, és partnerként kellene tekinteniük a vállalkozókra. Szülőként sem az a helyes magatartás, ha pofonnal fenyegetjük a gyereket ahelyett, hogy elmagyaráznánk neki, mi a helyes, és segítenénk őt abban, hogy megfelelő döntéseket hozzon” – vallja a kamara elnöke.
Meglátása szerint ez a tervezet is annak a példája, hogy a szociáldemokrata kormány kapkod a pénz után, mert valószínűleg nem jók a költségvetési mutatók. „A pénz és az adók behajtásának nem ez a megfelelő módja, az apparátust, az adóhatóság és a különböző intézmények – pénzügyőrség, vámhivatal – tisztségviselőit kellene hatékonyabban dolgoztatni, eljutni oda, hogy minél több hivatalnok álljon közvetlen kapcsolatban a vállalkozókkal, folyamatosan kövesse a tevékenységüket, ilyen módon időben elejét lehetne venni, hogy nagy adótartozásokat halmozzanak fel, megkárosítva az államkasszát” – hangsúlyozta Édler András, aki szerint a cégek többsége nem azért nem fizet adót, mert nem akar, hanem mert olyan helyzetbe jutott, hogy nem tudja előteremteni a szükséges összeget.
„Rengeteg gazdasági oka lehet annak, hogy a cég nem tud adózni, ez egy gazdasági folyamat, és nem bűncselekmény, nem lehet így kezelni. Kivételekre sem szabad szabályokat alkotni. A 21. században az adóhatóság rendelkezésére állnak olyan műszaki eszközök, melyekkel hatékonyan tudják követni a cégeket. Párbeszédre lenne szükség az állam és a vállalkozói szféra között, ám ez jelenleg inkább csak a fenyegetésekre szorítkozik a hatóságok részéről” – szögezte le a kereskedelmi kamara elnöke.
