2011. december 05., 09:022011. december 05., 09:02
A 86 esztendős Jacques Delors (képünkön), aki 1985–1995 között, a közös valuta alapelveinek formálódása idején állt a brüsszeli bizottság élén, a konzervatív The Daily Telegraph által szombaton közölt interjúban kijelentette: az euró létrehozása során elkövetett hibák gyakorlatilag elkerülhetetlenné tették a jelenlegi adósságválság kialakulását. A volt bizottsági elnök szerint az akkori vezetők szemet hunytak a tagországok gazdaságainak egyensúlyhiányai és alapvető gyengeségei felett. „A pénzügyminiszterek nem akartak meglátni semmiféle olyan kellemetlenséget, amivel foglalkozniuk kellett volna” – fogalmazott Delors, aki nem kívánt felelősöket megnevezni.
Az egykori EU-vezető ugyanakkor utalást tett Németország „szigorú ragaszkodására” ahhoz, hogy az euróövezeti jegybank az inflációs veszély miatt ne támogathassa közvetlenül az eladósodott eurótagállamokat. Delors szerint az euró bajai „a pénzügypolitikai kontroll makacs germán ideájából”, a többi tagország részéről pedig „a tiszta látásmód hiányából” együttesen erednek.
A brüsszeli bizottság volt elnöke szerint az euró megmentéséhez két dolog szükséges: először „a tűzoltóknak el kell oltaniuk a tüzet”, majd új építményt kell felhúzni. Ha csak az egyik valósul meg a másik nélkül, az nem fogja meggyőzni a piacokat. A volt politikus hozzátette, hogy szerinte két választási lehetőség van: a tagországok vagy átruházzák szuverenitásuk egy még nagyobb szeletét az EU-ra, vagy önszántukból alávetik magukat a közösen fenntartandó fegyelemnek.
Nagy londoni befektetési és elemzőházak véleménye szerint a megoldást az jelentené, ha legalábbis a költségvetési fegyelem ügyében az unió gyakorolna jelentős mértékű fennhatóságot a tagállamok felett.
Az egyik legnagyobb citybeli befektetési bankcsoport, a Barclays Capital pénzügyi elemzői nemrégiben összeállított értékelésükben közölték: véleményük szerint az euróövezetnek „határozott lépéseket kell tennie” a költségvetési Unió megteremtése felé. A Barclays Capital szerint ennek építőkövei közé kell tartoznia a közös euróövezeti kötvénykibocsátási rendszernek, a felső kiadási korlátok meghonosításának, a több évre szóló költségvetéseknek, automatikus költségvetési szankciók bevezetésének a feltételeket nem teljesítő tagállamok megrendszabályozására, valamint olyan független költségvetési ellenőrző testületek létrehozásának, amelyek minden egyes tagállamban jelen lennének, de tevékenységüket központilag hangolnák össze.
Más nagy londoni elemzőcégek szerint azonban jelentős annak a kockázata, hogy az euró megmentésére irányuló erőfeszítések már elkéstek. A Moody’s Investors Service hitelminősítő minap Londonban összeállított helyzetértékelése szerint már „nem elhanyagolható” annak a valószínűsége, hogy Görögország mellett több más euróövezeti gazdaság is törlesztésképtelenné válik, és ez jelentősen növelné annak az esélyeit, hogy „egy vagy több” tagország elhagyja a valutauniót.
A Moody’s szerint az euróövezet „útkereszteződéshez” közeledik: egyaránt elindulhat a szorosabb integráció vagy a „szétforgácsolódás” felé.
Románia nem csak hazai használatra, hanem exportra is gyárthat katonai drónokat a termelés felfutása után – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter Brassóban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.