Felére csökkent az elmúlt nyolc évben a 300 leggazdagabb romániai állampolgárnak a vagyona, a listavezetőknek azonban ennek ellenére nincs okuk panaszra. A Capital gazdasági hírportál éves összeállítása szerint a 2008-as pénzügyi válság előtt a háromszáz leggazdagabb romániai vagyona összesen 40 milliárd euróra rúgott, idén azonban „mindössze” 20 milliárd eurót tudtak „felmutatni”.
2015. november 02., 16:072015. november 02., 16:07
A Capital szakértői rámutattak: a minden évben elkészített statisztikából nemcsak az derül ki, hogy a sokak által irigyelt listavezetőknek van mit aprítaniuk a tejbe, hanem az ország gazdasági helyzetéről és a beruházásra alkalmas ágazatokról is átfogó képet kaphatunk. Az összeállítás szerint ugyan a válság után a tavalyi volt az első év, amikor növekedett a leggazdagabbak összvagyona, idén azonban 7,5 százalékkal visszaesett az összeg annak ellenére, hogy a bruttó hazai termék (GDP) 2,8 százalékkal bővült.
A szakértők úgy vélik: a visszaesés több tényezőnek is betudható, például több nagyvagyonos nem került fel a listára, mivel az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) vagy az adóhatóság (ANAF) eljárást indított ellenük, a lefoglalt javakat pedig nem foglalják bele az összeállításba.
A Capital első alkalommal 2002-ben készítette el az adatbázist, akkor a leggazdagabb romániaiak vagyona a GDP 17 százalékát tette ki. Az arány a következő években fokozatosan emelkedett, 2011-ben az összvagyon a bruttó hazai terméknek már 25 százalékát alkotta, idén azonban visszaesett 13,86 százalékra.
Nehezebb bekerülni az összeállításba
Ahhoz képest, hogy ebben az évben csökkent az összvagyon, emelkedett az összeg, amellyel be lehetett kerülni az összeállításba. Míg 2014-ben az alsó határ 14–15 millió euró volt, most 16–18 millió euróval lehetett felkerülni a listára.
Egy átlagbért – havi nettó 1813 lejt – kereső román állampolgárnak 3455 évet kellene dolgoznia ahhoz, hogy esélye legyen bekerülni a leggazdagabb háromszáz közé – ehhez pedig teljes fizetését félre kellene tennie. Sőt a legtöbbet kereső lakosnak is komoly kihívást jelentene a feladat, ugyanis havi nettó 31 ezer eurós bérét 45 évig kellene megspórolnia ahhoz, hogy esélye legyen bekerülni az összeállításba. A legtekintélyesebb vagyonok kiszámításakor egyébként figyelembe veszik azokat a cégeket, ahol az illető részvényes, a tulajdonában lévő ingatlanokat, a bankszámláin lévő összeget, valamint ékszereit és művészeti értéktárgyait is.
Még mindig Ion Ţiriac a leggazdagabb
A leggazdagabb román állampolgár, Ion Ţiriac üzletember immár évek óta stabilan vezeti a listát. Vagyonát idén 1,5 milliárd euróra becsülik, a tekintélyes összeg nemrég annak nyomán emelkedett, hogy az üzletember eladta az UniCredit Ţiriac banknál birtokolt részvényeit – a pénzintézet ennek nyomán UniCredit néven működik tovább.
A leggazdagabb román egyébként nemrég a Capitalnak adott interjúban úgy fogalmazott: akkor fog kiderülni, hogy pontosan mennyi pénze van, amikor ő lesz a leggazdagabb ember a temetőben. A lista második helyén egy Bákó megyei testvérpár, Dragoş és Adrian Pavăl áll, akik az egyre sikeresebb Dedeman barkácsáruházlánc létrehozói és tulajdonosai. Kettejük vagyona eléri a 850–900 millió eurót.
Közel 800 millió euróra becsülik a harmadik pozíciót elfoglaló Ioan Niculae üzletember vagyonát. Az InterAgro mezőgazdasági nagyvállalat tulajdonosa egy ideig nem élvezheti ki teljes mértékben vagyonát, idén áprilistól ugyanis két és fél éves börtönbüntetését tölti, amiért törvénytelenül támogatta Mircea Geoană 2009-es kampányát.
A negyedik helyre fért fel a leggazdagabb romániai magyar, Teszári Zoltán, aki az általa indított RDS & RCS távközlési szolgáltatónak köszönheti 480–500 millió euróra becsült vagyonát. Úgy tűnik, Romániában is kifizetődő a bevásárlóközpontok működtetése, a Iulius Mall plázahálózat tulajdonosa, Iulian Dascălu vagyona ugyanis 430–450 millió euró között mozog.
A kőolajiparban is megéri beruházni, a főként tengeri próbafúrásokkal foglalkozó GSP vezetője, Gabriel Comănescu 350–380 millió eurós vagyonának köszönhetően a hatodik leggazdagabb romániai polgár. A sorban ismét egy testvérpár következik: Marius és Emil Cristescu, az ipari tevékenységet folytató temesvári Bega-csoport tulajdonosai 330–350 millió eurót halmoztak már fel. Ugyanekkora vagyonnal rendelkezik becslések szerint Gabriel Popoviciu is, a sorban őt követő – 270–300 millió euróval rendelkező – Liviu Tudor üzletemberhez hasonlóan az ingatlanpiacból gazdagodott meg.
Nehéz a cégalapítás
A Capital arra is kitért, hogy Romániában még mindig nagyon nehéz helyzetben vannak a kezdő üzletemberek, ugyanis még mindig nagyon kevés kis- és közepes vállalkozás működik belföldön: az ország az európai átlagnak mindössze felét tudja felmutatni. A cégalapítás elméletben gyorsan megy, aki azonban nem ismeri a bürokratikus eljárás minden lépését, könnyen meggyűlhet a baja a papírhalmazokkal. Egy másik probléma, hogy rendkívül nehéz finanszírozást szerezni, a pályakezdők pedig emellett a hiányos törvényekre és az adópolitika átláthatatlanságára is panaszkodnak.
Össztűz zúdul a román jegybank és elemzők részéről a költségvetési hiány csökkentését célzó javaslatok között felmerült pénzügyi tranzakciós illetékre.
A pénzügyminisztérium hétfőn közzétett adatai szerint idén februárban 990,8 milliárd lejre nőtt a román államadósság az előző havi 964,382 milliárd lejről.
Egybehangzó bukaresti sajtóértesülések szerint pénzügyi tranzakciós illeték is szerepel a költségvetési hiány csökkentését célzó, a közös kormányzásra készülő pártok által figyelembe vett intézkedések között.
Az év első négy hónapjában 17 253 vállalkozás szűnt meg Romániában, 6,81 százalékkal több, mint 2024 ugyanezen időszakában – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) vasárnap közzétett adataiból.
Magyarország hamarosan visszanyerheti a ragadós száj- és körömfájással kapcsolatos mentességi státuszát az Európai Unión belül – jelentette be Nagy István agrárminiszter.
A gépjárműpark villamosítása terén elért uniós eredmények interaktív bemutatását célozza az Európai Autógyártók Szövetségének új internetes platformja, mely többek között azt is összesíti, mennyibe kerül a villanyautók töltése egy-egy tagállamban.
A pénzügyminisztérium adatai szerint tavaly 12,4 milliárd lej, azaz 2,4 milliárd eurónak megfelelő összegű pótlékot fizettek ki a közszférában – irányította rá a figyelmet pénteken a Hotnews.ro hírportál.
Az idei első negyedévben az euróövezetben 0,2 százalékkal nőtt, az EU-ben pedig stagnált a foglalkoztatási ráta, negyedéves összevetésben pedig a tagállamok közül Romániában csökkent a legnagyobb mértékben ez a mutató.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) olyan adóreform-csomagot javasol Románia számára, amely az adóterheket a munka adóztatásáról (beleértve a társadalombiztosítási járulékokat is) a fogyasztásra és kisebb mértékben a tőkére kivetett adókra helyezi át.
A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek.
szóljon hozzá!