Fotó: Gecse Noémi
Az államnak 877 képviselője van a részben vagy többségében állami tőkével működő vállalatok igazgató-, koordináló-, felügyelő- vagy döntéshozó testületeiben, havi fizetésük vagy juttatásuk pedig bruttó 1500 és 137 585 lej között alakul.
2016. július 01., 16:022016. július 01., 16:02
2016. július 01., 17:422016. július 01., 17:42
A kormány által összeállított, csütörtökön nyilvánosságra hozott lista értelmében a legjobban Traian Sorin Halalai keres, aki a pénzügyminisztérium képviselőjeként az Eximbank igazgatótanácsában havi bruttó 137 585 lejt visz haza. Az Eximbanknál az államnak még van egy képviselője, aki 72 598 lejt kap havonta, további három képviselőjének pedig havi 22 650 lejes juttatás jár.
A CEC-nél Radu Gheţea igazgató 121 424 lejt keres havonta, az állam képviselői közül egy személy havi 83 823 lejt, egy másik 62 075 lejt keres, három állami alkalmazottnak pedig havi 24 285 lej jár. A Román Viszontbiztosítási Alapnál a felügyelőtestület elnöke, Ioan Hidecuti havi 15 000 lejes juttatásban részesül, a testület tagjai pedig havi 10 000 lejt kapnak. Ennyi jár egyébként a Kis- és Közepes Vállalkozás Garancialapjánál is az igazgatótanácsi tagoknak.
Havi 4000 lej körüli juttatást kapnak az állam képviselői többek között az Országos Autópálya- és Közútkezelő Társaságnál (CNADNR), a Transgaznál, a Transelectricánál, a ROMATSA-nál, a Román Vasúttársaságnál (CFR), a Bukaresti Repülőtér-társaságnál, a Konstancai Kikötővállalatnál, a Romgaznál és az Electrocentrale Grupnál. A legtöbb havi juttatás eközben havi 1500 és 3000 lej között alakul, ekkora összeg jár az állam képviselőinek a Romarmnál, a Romfilateliánál, a Nuclearelectricánál, az Oil Terminalnál, a Termoelectricánál, a Román Vízügynél vagy a Plafarnál. Egy nappal korábban a miniszterelnök ellenőrző testülete azt közölte, hogy az állami vállalatoknak az állami költségvetés számára kell bevételi forrássá válniuk, ellenkező esetben meg kell szüntetni, vagy közintézménnyé alakítani őket.
„Az állami vállalatoknak – amelyek még mindig nagy számban léteznek és a nemzetgazdaság kulcspozícióit foglalják el, gyakran akár monopolhelyzetben – az állami költségvetés számára kell bevételi forrássá válniuk, nemcsak az alkalmazottaknak, vagy az állami vállalatokkal dolgozó magáncégeknek. Amennyiben egy állami vállalat egyebet nem tesz, csak az államkasszából kapott pénzeket kezeli, ám bevételt nem hoz a költségvetésnek, meg kell azt szüntetni, vagy közintézménnyé alakítani” – fogalmaztak az intézmény Facebook-oldalán közzétett bejegyzésben. Leszögezték egyúttal, hogy ezeket a célokat követi a miniszterelnök ellenőrző testülete, amikor az állami vállalatokat ellenőrzi, például az Országos Befektetési Társaság (CNI) vagy a CNADNR, amelyeknél jelenleg is folyik a vizsgálat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia nem csak hazai használatra, hanem exportra is gyárthat katonai drónokat a termelés felfutása után – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter Brassóban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!