Az elmúlt évtized leggyengébb évének bizonyult 2016 az infrastruktúrafejlesztés szempontjából Romániában, ahol tavaly egyetlen kilométer új autópálya-szakaszt sem adtak át a forgalomnak. Sőt a korábbi évhez hasonlóan visszalépés történt a sztrádaépítés terén, mivel a román állam újabb szakaszon volt kénytelen felbontani a szerződést a kivitelezővel.
2017. január 05., 12:342017. január 05., 12:34
Nincsenek sikertörténetek
Jelenleg 753 kilométer hosszú az autópálya-hálózat az országban, amely e téren sereghajtónak számít az Európai Unió tagállamai között. (Megjegyzendő, hogy több mint tízezer kilométernyi megyei és községi szakasz még mindig aszfaltozatlan földút.) Miközben 1997 és 2008 között 262 kilométernyi sztrádaszakaszt adtak át a forgalomnak, az azóta eltelt nyolc év sem bizonyult sikertörténetnek, sőt ez az időszak rendkívül hektikusnak bizonyult. 2010-ben például mindössze 27, 2015-ben 24 kilométer új autópálya épült, és kiemelkedőnek számít a 2012-es év 127, valamint a 2013-as 108 kilométer új szakasz átadásával.
Pedig ígéretekben és látványos tervekben egyetlen bukaresti kormány sem szűkölködött. A két évvel ezelőtt elfogadott általános közlekedési fejlesztési terv például még azt vetítette előre, hogy 2020-ig 1800 kilométer sztrádával bővül a Romániát átszelő hálózat, aztán a módosított változat már csak 600 kilométer autópályát és 2200 kilométer gyorsforgalmi utat ígért 2030-ig. A most leköszönő szakértői kormány mesterterve már „csak\" arra szorítkozik, hogy az országnak 2018-ban 1000 kilométernyi autópályája lesz, viszont az elmúlt évek ütemének ismeretében ez a vállalás is irreálisnak tűnik.
Csonka sztrádák
A páneurópai folyosók hazai szakaszai közül jelenleg mindössze a Bukarestet Konstancával összekötő A2-es jelzésű, 211 kilométeres rész nevezhető teljesnek. Ha valaki a 2015-ben átadott Nagylak–Csanádpalota autópálya-határátkelőn lép be Romániába, megállás nélkül Lugosig utazhat az A1-es jelzésű dél-erdélyi sztrádán. A bánsági várost Dévával összekötő, száz kilométeres szakaszból 17 kilométer 2016 végére elkészült ugyan, ám a romániai közútkezelő társaság bürokratikus akadályok miatt nem engedélyezte az átadását. A dél-erdélyi sztrádán a Déva és Nagyszeben közötti 115 kilométeres részen folytatható az út, innen azonban a Déli-Kárpátokat már nem szeli át sztráda, ennek a terve ugyanis még el sem készült. Egyébként 2016-ban sikerült kijavítani azt a 22 kilométeres, Szászváros és Nagyszeben közötti szakaszt, amely előző évben a csapnivaló kivitelezés és a talajvíz miatt megsüllyedt, és emiatt újjáépítésre szorult.
Nem sokkal fényesebb a helyzet az eredetileg 415 kilométeresre tervezett, Nagyváradot Brassóval összekötő észak-erdélyi sztrádán, amelyből eddig mindössze 50 kilométer járható Kolozs megyében. A magyar–román határt Berettyószéplakkal összekötő, még az amerikai Bechtel által megkezdett 60 kilométeres szakasz megépítése ismét függőben maradt, miután a spanyol–román konzorcium kérésére novemberben felbontották a kivitelezői szerződést. Új építő hiányában roppant kétséges, hogy ez a szakasz elkészül 2018-ra, amikorra az augusztusban született kétoldalú megegyezés alapján újabb autópálya-összeköttetésnek kellene létrejönnie Magyarország és Románia között az M4-es és az észak-erdélyi autópályák összekötésével. Viszont ha ez sikerül is, az említett rész csupán csonk marad, Berettyószéplak és Kolozsvár között ugyanis áll a munka, míg a Marosvásárhely és Torda közötti pálya leghamarabb három év múlva készül el.
Különben az új kormány programja mintegy 15 milliárd eurót szán a következő évben autópálya-építésre. Ebből befejeznék az észak- és dél-erdélyi sztrádát egyaránt, ugyanakkor megépítenék a Marosvásárhelyt Jászvásárral összekötő, részben Székelyföldön áthaladó, valamint a moldvai városból Bukarestig vezető autópályát. Az eddigi építkezési iram ismeretében azonban ezt szinte lehetetlenség lesz megvalósítani 2020-ig.
Fiaskó árnyékolta be már az üzembe állítása utáni második napján a román állam által vásárolt vadonatúj Alstom vonat útját: nem tudott elindulni.
Az amerikai Lockheed Martin és a nagyváradi Sinteza vállalat szándéknyilatkozatot írt alá egy fenntartható és stabil energia előállítását támogató, szén-dioxid-kibocsátásmentes GridStar Flow akkumulátorgyár nagyváradi megépítéséről.
Az adósságot maguk előtt görgető romániai lakosok csaknem fele a kormányt okolja a felhalmozott adósságaiért, legyen szó banki tartozásokról vagy ki nem fizetett számlákról – derül ki a 2024-es adósságbarométerből.
A kontinensen fertőz a madárinfluenza vírusa, Kelet-Európában Magyarország a legfertőzöttebb ország. A Krónika által megkérdezett szakember szerint Romániában egy Brăila és egy Konstanca megyei háztáji gazdaságban észlelték eddig a betegséget.
Úgynevezett köz- és magán-együttműködés révén képzeli el a Budapest és Bukarest között tervezett nagy sebességű vasút megépítését a román közlekedési miniszter.
A milánói Via Montenapoleone lett idén a világ legdrágább bevásárlóutcája, megelőzve a New York-i Fifth Avenue-t – áll a chicagói székhelyű Cushman & Wakefield globális kereskedelmi ingatlanszolgáltató szerdán közzétett éves jelentésében.
A Román Posta fokozatosan megkezdi a hatalmas veszteséget okozó postahivatalok bezárását, csökkentik az ott zajló tevékenységet – jelentette ki a hét elején Valentin Ștefan, a vállalat vezérigazgatója.
Az Európai Unió tagállamai idén július elseje és november 17. között összesen 8,79 millió tonna búzát exportáltak, 31 százalékkal kevesebbet, mint a múlt év azonos időszakában – közölte részleges adatok alapján kedden az Európai Bizottság.
Az energiapiac újbóli liberalizációja után akár 40 százalékkal is csökkenhet a 300 kilowattóránál (kWh) nagyobb energiafogyasztású háztartások számlája – közölte kedden Sebastian Burduja.
A szeptemberi 2,1 százalékról októberben 2,3 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban; a tagállamok közül ezúttal is Romániában volt a legmagasabb az inflációs ráta – derül ki az Eurostat kedden közzétett adataiból.
Látogatottsági adatok