2012. május 17., 08:482012. május 17., 08:48
A görög lakosságnak – hangsúlyozta az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény vezetője – az alternatívákat és a várható következményeket illetően a teljes ténybeli tájékozottság birtokában kell majd döntenie az újabb választásokon az ország jövőjéről. Barroso szerint Athénban olyan kormányra van szükség, amely képes újra bizalmat ébreszteni.
„Azt akarjuk, hogy Görögország a család tagja maradjon. (...) A végső választ azonban arra, hogy az euróövezetben marad-e, magának Görögországnak kell megadnia” – hangsúlyozta Barroso, és hozzátette: „természetesen teljes mértékben tiszteletben fogjuk tartani a görög nép döntését”. Az előírt takarékossági intézkedésekhez – szögezte le Barroso – a majdan felálló új görög kormánynak is tartania kell magát, hiszen nem csupán Görögország, hanem egész Európa szavahihetőségéről van szó.
Hasonlóképpen Görögország euróövezeti tagsága mellett állt ki, és hitet tett a német–francia kapcsolatok erősítése mellett Angela Merkel német kancellár és Francois Hollande francia elnök kedden Berlinben, első találkozójukon. Hollande aznap vette át az elnöki hivatalt, és beiktatása után alig néhány órával Berlinbe utazott bemutatkozó látogatásra. A sajtótájékoztatón mindketten hangsúlyozták: pontosan tudják, hogy a két ország közti kapcsolatnak különleges jelentősége van az európai egységfolyamat előrehaladásában, és ennek megfelelően végzik munkájukat.
A konzervatív kancellár kiemelte: a kettejük közti különbségek csekélyebbek annál, mint ahogy ez a sajtóban lecsapódik. Merkel és Hollande egyaránt aláhúzta, hogy Görögország euróövezeti tagságának megtartását szeretnék. Merkel hozzátette: maguk a görögök is azt szeretnék, hogy hazájuk a közös európai fizetőeszközt használó uniós tagállamok között maradjon. Berlin és Párizs hajlandó támogatást nyújtani ehhez, akár „pótlólagos gazdaságösztönző” lépésekkel is, ha Athén ezt igényeli. Ugyanakkor a görög félnek be kell tartania a nemzetközi pénzügyi támogatáshoz kapcsolódó megállapodást – szögezte le.
Már „hiteles forgatókönyv” Görögország távozása az euróövezetből, és az is valószínű, hogy ennek bekövetkezte esetén a valutaunió felbomlási folyamata nem állna meg itt – vélekedtek eközben tegnapi helyzetértékeléseikben londoni pénzügyi elemzők, akik szerint e folyamat kiteljesedése 2-3 százalékponttal is ronthatja az euróövezeti fejleményekre legérzékenyebb közép-kelet-európai országok gazdasági növekedését.
A Commerzbank szerint a piacon forgó „horrorforgatókönyv” jelenleg az, hogy az „ultrabalos” Sziriza párt megnyeri az újabb görög választásokat, az új kormány elveti a további megszorító intézkedéseket, az Európai Bizottság, az eurójegybank (EKB) és az IMF alkotta trojka erre leállítja a segélyprogram folyósításait, és Görögország végül elhagyja az eurót. A Commerzbank elemzői szerint „a rossz hír az, hogy ez egy hiteles forgatókönyv”.
A ház szerint ugyanakkor ez az „ördögi kör” megtörhető, ha a görög választók várakozásaiban összekapcsolódik a Sziriza győzelme és a görög EU-tagság megszűnése, ebben az esetben ugyanis sok választó átgondolhatja, hogy kire is adja voksát. Az egyik legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi elemzőcég, a Capital Economics közgazdászai eközben szintén tegnap azt közölték, hogy az euróövezet a következő két évben „korlátozott mértékű” felbomláson megy át. A cég ezen az időtávon belül azzal számol, hogy Görögország már az idén elhagyja a valutauniót, 2013-ban pedig Portugália – és esetleg Írország is – követi.
Kitolta a magyar MVM energetikai cég a német E.ON egyes romániai érdekeltségének átvételére vonatkozó becsléseket annak nyomán, hogy a román hatóságok aggályokat fogalmaztak meg az ügylettel kapcsolatban.
Az A3-as jelzésű észak-erdélyi autópálya problémás szakaszán megépítendő viaduktok műszaki engedélye elbírálásra vár az országos közútkezelő vállalat (CNAIR) műszaki és gazdasági bizottságában, az építkezés így csak később kezdődhet.
Az európai uniós csatlakozás óta látványosan nőtt a romániai lakosság jövedelme, az egyenlőtlenségek azonban nem tűntek el – húzza alá a Romanian Economic Monitor kutatócsoport friss elemzése.
Csalásnak bizonyulhatnak az ellenállhatatlannak tűnő nyaralási ajánlatok, és résen kell lenniük a vakációzásra vágyóknak, hiszen számos „digitális” csapda leselkedhet rájuk – hívta fel a figyelmet az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC).
Az ING Bank Románia makrogazdasági szakértőinek várakozásai szerint az ország nominális GDP-je 2034-ben meghaladhatja a 700 milliárd eurót, 2035-ben pedig megközelítheti a 800 milliárd eurót.
Románia gazdasága erős és ellenálló – szögezte le Tánczos Barna pénzügyminiszter szerdán a Facebook-oldalán közzétett posztban.
Márciusban 16 százalékkal, közel 10,5 milliárd euróra nőttek a költségvetés bevételei – jelentette be Marcel Ciolacu miniszterelnök a szerdai kormányülés elején.
Az idei első negyedévben 21.006 vállalkozást töröltek a romániai cégjegyzékből, 16,95 százalékkal kevesebbet, mint 2024 első három hónapjában – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) szerdán közölt adataiból.
Az Alstomnak 50 millió eurós kötbért kell fizetnie a Vasúti Reformhatóságnak (ARF), mert nem tartotta be 37 új vasúti szerelvény szállítási ütemtervét – közölte az ARF.
A fenntarthatatlan ikerdeficit miatt a román gazdaság számára a legfőbb rövid távú kockázatot az jelenti, hogy leminősítik a bóvli (angolul junk, vagyis szemét) kategóriába – kongatta meg a vészharangot Adrian Codirlașu, a CFA Románia elnöke.