Fotó: Ilusztráció
2012. január 17., 11:282012. január 17., 11:28
A világ legnagyobb exporthitel-biztosítója szerint az idén megfeleződik a nyitott gazdaságok növekedése, s a tavalyi 4,1 százalék helyett 2012-ben 2 százalékos lesz.
A közlemény idézi Bagyura Andrást, a Coface Hungary kereskedelmi igazgatóját, aki elmondta: várható volt, hogy a többi hitelminősítőhöz hasonlóan a Coface is lefelé módosítja Magyarország minősítését, ám látni kell, hogy nem visszafordíthatatlan a folyamat. Ha az elkövetkező hónapokban kedvező irányt vesz Magyarország és a nemzetközi szervezetek együttműködése, akkor az ország megítélése javulni fog, és középtávon javulhat a besorolása is. Ehhez az is kell, hogy rövidtávon javuljanak a makrogazdasági mutatók, s kedvezőbb képet mutassanak a közép- és hosszú-távú kilátások.
Hozzátette: az ország leminősítése középtávon megjelenhet a vállalatok minősítésében, hiszen a cégek megítélésekor tekintettel kell lenni a gazdálkodási környezetre is. Ha egy évnél hosszabb távon marad az ország jelenlegi besorolása, akkor az már komoly nehézségeket fog jelenteni a cégeknek is, különösen azoknak, amelyek hitelfelvételre kényszerülnek, s amelyeket hazai vagy nemzetközi hitelminősítők is megítélnek.
A Coface csoport közleménye szerint a válság epicentruma az euróövezet lett: 2012-ben az európai gazdaságot 0,1 százalékos recesszió sújtja, miközben az Amerikai Egyesült Államokban 1,6 százaléknál stabilizálódik a növekedés, Japánban pedig 1,8 százalékosra gyorsul a dinamika.
Az elemzés szerint ez elegendő lesz ahhoz, hogy a világ ne térjen vissza a 2008-2009-es válság mélypontjához, amit akkor egyidejű recesszió jellemzett a fejlett világ mind a három gazdasági régiójában.
A Coface szerint a fejlett országokban az átlagos növekedés 1,1 százalékos lesz 2012-ben. A feltörekvő országok átlagos gazdasági dinamikáját 5,1 százalékosra teszi az elemzés, ami 0,6 százalékpontos lassulás 2011-hez képest.
A romló helyzetet figyelembe véve a Coface egy osztályzattal A4-esre rontotta Olaszország és Spanyolország minősítését is. Olaszország sérülékenységét a kimagasló államadósság okozza, Spanyolországét pedig a magánszektor eladósodottsága. A Dél-Európa gazdasági motorját jelentő két ország emellett az idén megsínyli a recessziót is. A Coface adatai szerint e két országban a tavalyi év eleje óta 50 százalékkal nőtt a cégek fizetési problémáinak gyakorisága.
Az elemzés szerint a feltörekvő európai országokat érinti a leginkább az euróövezet válságának a mélyülése, ami a kereskedelmi kapcsolatoknak és a külső banki hitelezési csatornáknak tudható be.
A Coface szerint a feltörekvő országokban figyelemmel kell kísérni a politikai kockázatok visszatérését is.
A Coface elemzése alapján a vállalatok stabilitásának általános gyengülése mutatja, hogy a válság új irányt vet, s globális rendszerjelleget öltött azzal, hogy Olaszország is recesszióba süllyedt. A helyzet ma másnak tűnik, mint amilyen a 2008-as sokk idején volt, ami a kritikus tömeghatásnak tudható be, illetve annak, hogy nőtt a pénzügyi egymásrautaltság, s az uniós és az unión kívüli bankok európai államadósság-kitettsége.
A Coface úgy véli, 2012-ben az európai növekedési dinamika jelentős lassulása és a hitelforrások kiapadása együttesen komoly hatással lesznek a vállalatok hitelkockázatára.
Románia nem csak hazai használatra, hanem exportra is gyárthat katonai drónokat a termelés felfutása után – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter Brassóban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.