Fotó: Gov.ro
Nem készül adóemelésre a román kormány – szögezte le Florin Cîțu miniszterelnök. Kijelentésével az ellenzéki szociáldemokraták (PSD) híresztelésére reagált, amely szerint Európai Bizottság kérné ezt Bukaresttől.
2021. május 28., 08:242021. május 28., 08:24
„Megint hallottunk egy ostobaságot, hogy valaki azt kérné, emeljük az adókat. Semmi olyat nem mondtunk ott (Brüsszelben – szerk. megj.), ami eltérne a kormányprogramtól. Épp ellenkezőleg, én első perctől – 2019-ben és most is – megmondtam, nem emelünk adót.
– szögezte le a miniszterelnök a B1 Tv csütörtök esti műsorában.
Reformokkal és hiteltörlesztéssel „fizet meg” Románia az országos helyreállítási és ellenálló-képességi terv keretében az Európai Unió által nyújtott támogatásért és kölcsönért. Florin Cîţu miniszterelnök elmondása szerint azonban Románia nem engedheti meg azt magának, hogy lemondjon a hitelről,
Hozzátette: nem tudja, honnan indult az adóemelésekről szóló híresztelés, és arra kérte a lakosságot, „kövessék, hogy mi történik”.
„Megjelent olyan jogszabály, amely erre utalna? Nem. Nézzük a tényeket” – húzta alá a kormányfő.
Ezeket az intézkedéseket a lakossággal konzultálva fogjuk meghozni” – jelezte egyúttal Florin Cîțu.
Cáfolta Florin Cîţu pénzügyminiszter, hogy a nemzeti liberális párti (PNL) kormány adóemelésre készülne, és kizártnak nevezte azt is, hogy megállapodást készülnének kötni a Nemzetközi Valutaalappal (IMF).
Megjelent az ENSZ idei jelentése az emberi fejlettségi szintről, mely a hagyományos statisztikai mutatóknál komplexebb, pontosabb módon hivatott számszerűsíteni az emberi jólét mértékét egy index segítségével.
Az Európai Parlament csütörtökön elfogadta az új autók és kishaszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátási teljesítményszabványaira vonatkozó célzott módosítást.
Marcel Boloș európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter úgy véli, szóba se jöhet egy hitelmegállapodás a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), ami szerinte az országos helyreállítási tervben foglaltaknál „fájdalmasabb” reformokat vonna maga után.
Az év első három hónapjában 2,496 millió vendéget fogadtak a romániai kereskedelmi szálláshelyeken (beleértve a kiadó apartmanokat és szobákat is), alig 1 százalékkal többet a 2024 januárja és márciusa között jegyzettnél.
Csütörtökön is folytatta lejtmenetét a román fizetőeszköz: a Román Nemzeti Bank (BNR) által 13 órakor kiközölt referencia-árfolyam 5,12 lej/euró volt a szerdai 5,0991 után, ami 0,0231 százalékos növekedést jelent.
Nincs pozitív szcenárió, gazdasági szempontból az idei egy sötét év lesz – vetítette elő derűlátásra nem túl sok okot adóan a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Magyarországon és Horvátországban terjeszkedik a román fogászati vállalat, a Dental Holding – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Indoklással ellátott véleményt küldött az Európai Bizottság (EB) Romániának, amiért korlátozza a gáztermelők szabadságát a földgáz nagykereskedelmi árának megállapításában.
Miután kétévnyi viszonylagos stabilitás után az elmúlt 5 évben tapasztalt legnagyobb, 2,5 százalékos ugrással kedden az árfolyam átlépte az 5 lej/eurós lélektani határt, szerdán is tovább gyengült a román deviza az európai fizetőeszközzel szemben.
Bár Románia továbbra is az Európai Unió alacsonyabb átlagbéreket kínáló országai közé tartozik, a vásárlóerő-paritás (PPS) alapján már nem szerepel a sereghajtók között – derül ki az Euronews elemzéséből.
szóljon hozzá!