Nagy tervek. Románia az országos helyreállítási terv legnagyobb részét infrastruktúra-fejlesztésre, autópálya- és vasútépítésre fordítaná
Fotó: Haáz Vince
Reformokkal és hiteltörlesztéssel „fizet meg” Románia az országos helyreállítási és ellenálló-képességi terv keretében az Európai Unió által nyújtott támogatásért és kölcsönért. Florin Cîţu miniszterelnök elmondása szerint azonban Románia nem engedheti meg azt magának, hogy lemondjon a hitelről, szükség van minden eurócentre, hogy az ország be tudja hozni lemaradását.
Ellenzéki kivonulás, valamint bizalmatlansági indítvánnyal való fenyegetés mellett ratifikálta szerdán a román parlament az európai sajátforrás-rendeletet, amely a tagországi hozzájárulások növelését irányozza elő az uniós helyreállítási alap létrehozása érdekében. Az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) csak azzal a feltétellel volt hajlandó a ratifikáláshoz szükséges kétharmados többséget biztosítani, ha a jobbközép kormánykoalíció előzőleg bemutatja a parlamentben az országos helyreállítási és ellenálló-képességi tervet (PNRR).
Florin Cîţu miniszterelnök ennek eleget tett. Felszólalásában hangsúlyozta,
„A terv megvalósításához Romániának beruházókra van szüksége, elsősorban hazai cégekre. Emiatt kell pozitívan hozzáállni az egészhez, hogy a PNRR-ben szereplő teljes összeget le fogjuk hívni, fel fogjuk használni, és mindez Románia fejlődéséhez vezet” – nyomatékosította a kormányfő.
Beszélt ugyanakkor arról is, hogy a terv két komponense – a reformra és a beruházásokra vonatkozó rész – összekapcsolódik.
– mondta Cîţu.
A kormányfő kihangsúlyozta, hogy minden beruházást, amely a terv keretében történik, 2026-ra meg kell valósítani. „Ha nem valósítjuk meg őket, elveszítjük a pénzt” – figyelmeztetett. Rámutatott, hogy a PNRR-ben szereplő projektek második fontos része a „zöld komponens”, vagyis a környezetszennyezés csökkentése, valamint a digitalizáció.
Az egyes ágazatokra előirányzott keretösszegek felsorolásakor a kormányfő megerősítette:
„Ebben a kormányzati ciklusban át fogunk kelni az autópályával a Kárpátokon” – ígérte Cîţu.
A PNRR parlamenti bemutatásán a kormánypártok képviselői és szenátorai nem szólaltak fel, ami az ellenzéki szónokok szerint azt bizonyítja: a Cîțu-kabinet még őket sem avatta be abba, hogy el akarja téríteni, a politikai klientúrának akarja átjátszani a Románia rendelkezésére álló pénzt.
„Ma nem mutatták be a parlament előtt az országos helyreállítási tervet. Az egyedüli dolog, amit a PNRR-ről tudunk az, hogy nem Románia fejlődését szolgálja, hanem a megszorító intézkedések tervét vetíti előre. A romániaiak érdekében, a PSD válaszképpen június 14-én benyújtja a bizalmatlansági indítványt a kormány PNRR kapcsán vallott kudarca miatt” – szögezte le a PSD vezetője.
A PSD azt is a Cîțu-kormány szemére vetette, hogy nem juttat helyreállítási forrásokat az öntözőberendezések és a földgázhálózat fejlesztésére. Az ezekre előirányzott támogatásokat azonban valójában az Európai Bizottság utasította el környezetvédelmi szempontokra, a zöld energiaforrások előnyben részesítésére hivatkozva. Beszélt egyúttal arról is, hogy szerinte előbb-utóbb újra feltűnik a képben a Nemzetközi Valutaalap (IMF).
– hangoztatta Marcel Ciolacu.
„A nagyberuházásokról és a reformokról kell szólnia az országos helyreállítási tervnek” – szögezte le szerdán a parlamenti vitát követően a Krónika megkeresésére Miklós Zoltán RMDSZ-es képviselő, az alsóház pénzügyi és költségvetési bizottságának tagja. Emlékeztetett,
„Nagyon fontos, hogy az idő rövid: 2026-ig le kell zárni a projekteket, a kifizetéseket végre kell hajtani. Nincs idő arra, hogy most találjunk ki projekteket, most kezdjünk el megvalósíthatósági tanulmányokat készíteni. Érett állapotban levő, kész tervekre van szükség, másként nincs lehetőség arra, hogy ezeket a pénzeket határidőig lehívjuk” – húzta alá a szakpolitikus.
Véleménye szerint a helyreállítási tervben fokozottan kell figyelni a környezetvédelemre és a digitalizációra, az összeg több mint felét erre kell szánni, tehát a projektek többségének kell hogy legyen zöld és digitalizációt előremozdító eleme. Rámutatott, a szerdai beszámolón az körvonalazódott, hogy vízgazdálkodásra 2 milliárd eurót, erdőgazdálkodásra több mint 1 milliárd eurót, hulladékgazdálkodásra 1 milliárdot, közlekedési infrastruktúrára 7, 6 milliárd eurót, kórházakra 2,4 milliárd eurót, oktatási intézményekre 3,6 milliárd eurót szán a kormány.
Felvetésünkre, hogy miközben számos európai uniós tagállam – köztük Magyarország – máris jelezte, hogy nem kíván élni a program keretében elérhető hitellel, Románia „hozzányúl” ezekhez a pénzekhez is, Miklós Zoltán a kormányfőhöz hasonlóan leszögezte, szükség van a teljes összegre, mind a 29,2 milliárd euróra ahhoz, hogy Románia behozza a lemaradást a többi tagországhoz képest elsősorban az infrastruktúra terén korszerűsítenie kell az úthálózatot, a kórházakat, az iskolákat. A másik érv a közgazdász szerint, ami a hitel mellett szól, hogy
Meglátása szerint Romániának amúgy is kölcsönt kellene felvennie, hogy felzárkózzon, ezért érdemes kihasználnia a kedvezőbb hitelfeltételeket.
A pénzügyi források felhasználásával lehetőség lesz olyan reformokat megvalósítani, amelyekre nagy szükség van, viszont eddig nem volt erre lehetőség. A miniszterelnök a parlament előtt megnevezte, hogy három területen tervez a kormány reformokat: az állami vállalatok, a közigazgatás és a nyugdíjrendszer terén. Az országos helyreállítási tervet jövő héten iktatja a kormány.
Mennyit fizet be Románia a közös kasszába?
Miután szerdán a román parlament ratifikálta az európai sajátforrás-rendeletet, az Európai Bizottság újraszámítja a hozzájárulás értékét. Románia 2021-es hozzájárulásának mértéke az EU 2021-es költségvetésének ratifikációs levele szerint 2,357 milliárd euró. A következő öt évre a becsült átlagos román hozzájárulás 2,659 milliárd euró, a 2021–2027 közötti költségvetési ciklus teljes időszakára vonatkozó átlag pedig körülbelül 2,702 milliárd euró – áll a parlamenti költségvetési-pénzügyi bizottságok jelentésében.
Szubjektív alapon történt a nyári aszály okozta károk felmérése, így egyes gazdák joggal érezhetik úgy, hogy nem egyformán részesülnek a kártérítésből – jelentette ki Nagy Zsolt falugazdász, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének alelnöke.
Az Európai Unióban (EU) az adó- és járulékbevételek átlagban a bruttó hazai termék (GDP) 40 százalékát tették ki tavaly, míg egy évvel korábban a GDP 40,7 százalékára rúgtak.
A szezonálisan kiigazított adatok szerint 2024 szeptemberében az augusztusi szinten, 5,5 százalékon maradt a munkanélküliségi ráta Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A mezőgazdasági minisztérium úgy döntött, hogy elhalasztja azt a vitatott rendelettervezetet, amely több tízezer Romániában feldolgozott élelmiszertermék esetében legfeljebb 20 százalékban korlátozta volna a kereskedelmi haszonkulcsot.
A román állami légitársaság által felhalmozott adósságok miatt egy ideig megakadályozta a Tarom Amszterdam és Bukarest között közlekedő járatának felszállását egy holland adóbehajtó cég.
A jelzáloghitelt igénylők vagy felvevők mintegy 63 százaléka 2010 után elkészült vagy még épülő lakásokat választ, 40 százalékuk multinacionális vállalatnál dolgozik – derül ki egy friss elemzésből.
A kormány szerdai ülésén kiegészíti 100 millió lejjel a gazdasági minisztérium költségvetését; az összeget a Start-up Nation programra fordítják.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) október 16–29. között 546 172 gazdának utalta át a mezőgazdasági támogatások előlegét.
A Dante International céget az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) összesen 439 500 lejes bírsággal sújtotta 2024. január 1. és szeptember 1. között, a fogyasztók által benyújtott panaszok, illetve az intézmény ellenőrzései nyomán.
Bár előre sejteni lehetett, hogy az idei választási szuperévben minden eddiginél nagyobb összegeket emészt fel a folyamatos kampányadakozás, a becsültnél is több pénzt költött el a kormány – vallja Bálint Csaba, a BNR igazgatótanácsának régi-új tagja.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás