Fotó: Krónika
„Elégedetten jelenthetem ki, hogy sikeresek voltak a tárgyalások fontos ügyek tekintetében. Jelentõs elõrelépés történt a klímaváltozáshoz való általános hozzáállásban. A probléma megoldásához minden jelentõsebb nemzetgazdaságnak ott kell lennie az asztalnál, ami ma meg is történt” – jelentette ki tegnap George Bush amerikai elnök a Japánban megrendezett G8-csúcsértekezlet befejeztével tartott sajtótájékoztatón. Hozzátette: szintén hasznos volt a találkozó a betegségekkel szembeni küzdelem, illetve a nemzetközi kereskedelmi tárgyalások szempontjából.
Politikai zárónap
A tegnapi tárgyalásokon javarészt politikai témákat vitattak meg a Nyolcak – a hét legfejlettebb ipari állam és Oroszország vezetõi. Nyilatkozatban szólították fel a ciklon sújtotta Mianmart, hogy ne korlátozza a nemzetközi segélyek odaszállítását, tegye átláthatóbbá azok szétosztását. A májusi Nargis ciklonnak mára már 133 ezer halálos és eltûnt áldozata van Mianmarban. A nemzetközi közösség kész volt megsegíteni a túlélõ áldozatokat, de az ország katonai vezetése kezdettõl fogva akadályozta ezt, noha idõvel enyhítettek a korlátozásokon.
A G8-ak továbbá kifejezték „mélységes aggodalmukat a szudáni emberjogi, humanitárius és közbiztonsági helyzet romlása miatt. Az afrikai ország háború sújtotta Dárfúr tartományával kapcsolatban béketárgyalásokra szólították föl a harcokban érintett összes felet. Felszólították Szudánt és a vele szomszédos Csádot, hogy tartsák tiszteletben már megkötött békemegállapodásaikat. Kiváltképp Washington vádolja kitartóan Iránt azzal, hogy beleavatkozik Irak és Afganisztán, két olyan ország belügyeibe, amelyek helyzete nagyon ingatag, s amelyekben az Egyesült Államok katonailag igen megterhelõ szerepet vállal. A nyugatiak azzal is rendszeresen vádolják Iránt, hogy támogatja az izraeli– palesztin megbékélést ellenzõ radikális iszlamista mozgalmakat.
A G8-ak nyilatkozatukban ugyanakkor felszólították Teheránt, hogy függessze fel urándúsító tevékenységét. „Kifejezzük mély aggodalmunkat amiatt, hogy Irán nem tesz eleget azoknak a kötelezettségeinek, amelyeket az ENSZ Biztonsági Tanácsának több határozata is elõírt számára, s amelyek szerint garantálnia kell, hogy nukleáris programjának nincs katonai célja” – olvasható a szövegben. Washington a csúcson elítélte Iránt amiatt, hogy teheráni bejelentés szerint rakétakísérletet hajtott végre szerdán. A Fehér Ház szerint Irán megsérti az ENSZ-határozatokat azzal, hogy ballisztikus rakétákat gyárt.
A Nyolcak felszólították Izraelt és a palesztinokat is, kérve, hogy ne tegyenek semmi olyat, „ami alááshatja a tárgyalásokat az év végéig” megkötendõ békeszerzõdés érdekében. A nyilatkozat kéri „minden telepesítési tevékenység befagyasztását, valamint minden erõszakcselekmény, terrortevékenység és erõszakra ösztönzés beszüntetését”.
Nem tetszik az oroszoknak
„Moszkvát nagyon lehangolja az amerikai–cseh radarszerzõdés megkötése, de nem veszíti el önuralmát, inkább azon gondolkodik, milyen ellenintézkedéseket hozzon” – jelentette ki Dmitrij Medvegyev orosz elnök a háromnapos eseményt záró sajtótájékoztatón. Hozzátette: Oroszország mindazonáltal nem zárkózik el a további tárgyalások elõl, hajlandó folytatni azokat az Egyesült Államokkal és szövetségeseivel. Medvegyev kijelentésére reagálva, a tegnap Szófiában tartózkodó Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter csalódottságát és sajnálkozását fejezte ki. Rámutatott, hogy elõre megjósolható volt a negatív moszkvai reagálás, pedig õ és Robert Gates védelmi miniszter is lépéseket tett Moszkva megnyugtatására a bizalomerõsítés céljából. Rice kifejtette: Washington reméli, hogy Moszkva reálisan értékeli az iráni fenyegetést. Utalt arra, hogy tegnapi bejelentés szerint Irán közepes és nagy hatótávolságú rakétákkal hajtott végre kísérleteket, ami azt bizonyítja, hogy az ázsiai ország részérõl megnyilvánuló veszély nem a képzelet szüleménye. „Ennek fényében Oroszországnak meg kell értenie, hogy az amerikai rakétaelhárító rakétarendszer nem ellene irányul” – szögezte le.
B. E.
ENSZ-bírálat a Nyolcak klímaváltozást érintõ döntésére
Élesen bírálta a Nyolcak tojakói csúcstalálkozóján született, a klímaváltozás káros hatásainak csökkentését célzó határozatot tegnap az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) igazgatója. Achim Steiner egyszerûen kijózanítónak nevezte a csúcs környezetvédelmi mérlegét. A tekintélyes német szakember hiányolta, hogy a konferencián semmifajta konkrét célkitûzést nem határoztak meg azzal kapcsolatban, milyen mértékben csökkentsék 2020-ig az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását. Az igazgató utalt arra is, hogy a legújabb tudományos ismeretek szerint a klímaváltozás legkárosabb következményeinek kiküszöbölése érdekében már nem elegendõ az az elhatározás sem, miszerint a G8-as csoport országai 2050-ig legalább 50 százalékkal mérséklik az üvegházhatású gázok kibocsátását. Steiner szerint az önmagában pozitív tényként értékelhetõ, hogy a célkitûzéshez az Egyesült Államok is csatlakozott, egyetértett ugyanakkor a különbözõ környezetvédelmi szervezeteknek azzal a bírálatával, hogy nem kielégítõ kompromisszumról van szó.
Egybehangzó bukaresti sajtóértesülések szerint pénzügyi tranzakciós illeték is szerepel a költségvetési hiány csökkentését célzó, a közös kormányzásra készülő pártok által figyelembe vett intézkedések között.
Az év első négy hónapjában 17 253 vállalkozás szűnt meg Romániában, 6,81 százalékkal több, mint 2024 ugyanezen időszakában – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) vasárnap közzétett adataiból.
Magyarország hamarosan visszanyerheti a ragadós száj- és körömfájással kapcsolatos mentességi státuszát az Európai Unión belül – jelentette be Nagy István agrárminiszter.
A gépjárműpark villamosítása terén elért uniós eredmények interaktív bemutatását célozza az Európai Autógyártók Szövetségének új internetes platformja, mely többek között azt is összesíti, mennyibe kerül a villanyautók töltése egy-egy tagállamban.
A pénzügyminisztérium adatai szerint tavaly 12,4 milliárd lej, azaz 2,4 milliárd eurónak megfelelő összegű pótlékot fizettek ki a közszférában – irányította rá a figyelmet pénteken a Hotnews.ro hírportál.
Az idei első negyedévben az euróövezetben 0,2 százalékkal nőtt, az EU-ben pedig stagnált a foglalkoztatási ráta, negyedéves összevetésben pedig a tagállamok közül Romániában csökkent a legnagyobb mértékben ez a mutató.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) olyan adóreform-csomagot javasol Románia számára, amely az adóterheket a munka adóztatásáról (beleértve a társadalombiztosítási járulékokat is) a fogyasztásra és kisebb mértékben a tőkére kivetett adókra helyezi át.
A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek.
Románia legnagyobb villamosenergia-termelő társasága messze a legolcsóbb áramot kínálja a lakosságnak a villanyszámla-ársapka júliusi eltörlése után, viszont hiába irányít mindenkit a Hidroelectricához még az energiaügyi miniszter is.
Az Európai Bizottság szerdán közzétett országspecifikus ajánlásában arra kérte az Európai Unió Tanácsát, állapítsa meg, hogy Románia nem tett hatékony intézkedéseket a költségvetési hiány csökkentésére.