Vasútkilátások. Ismét terítékre került a Budapest–Bukarest-gyorsvasút terve (képünk illusztráció)
Fotó: Gazda Árpád
Úgynevezett köz- és magán-együttműködés révén képzeli el a Budapest és Bukarest között tervezett nagy sebességű vasút megépítését a román közlekedési miniszter. Sorin Grindeanu szerint a két ország kormányához egy harmadik állam vasútépítője társulhatna.
2024. november 20., 18:162024. november 20., 18:16
2024. november 20., 18:222024. november 20., 18:22
A Szociáldemokrata Párt (PSD) politikusa szerdán a brassói vasútállomáson beszélt a magyar fél által régóta szorgalmazott, mostanában vezető román politikusok által is egyre sűrűbben felemlegetett gigaberuházásról, melyről az Alstom által gyártott, legújabb romániai szerelvény ünnepélyes kipróbálása alkalmából nyilatkozott.
Sorin Grindeanu a Budapest–Bukarest-gyorsvasút helyzetére vonatkozó újságírói kérdésre elmondta: erről már két alkalommal tárgyaltak „a magyarországi partnerekkel, barátokkal”, és minden bizonnyal a legközelebbi egyeztetéseken is terítékre kerül.
– jelentette ki a bukaresti kormány szállításügyi minisztere. Az általa említett köz- és magán-együttműködés (angolul public-private partnership, rövidítve PPP) közfeladatoknak a közszféra és a magántőke együttműködésében történő ellátását jelenti.
Egyébként Marcel Ciolacu kormányfő szerdán Brassóban azzal egészítette ki a mellette álló Grindeanu által elmondottakat, hogy számukra fontos lenne a Iași–Chișinău-gyorsvasút megépítése is, ugyanis a Moldovai Köztársaság még a szovjet világot idéző infrastruktúrával rendelkezik, az említett fejlesztés pedig a korszerűsítés kezdetét jelenthetné.
Amint arról beszámoltunk, a román kormány már előzetes elemzéseket is végzett, amelyek szerint
– közölte a közlekedési minisztérium egy augusztusi interpelláció nyomán. Ugyanakkor egy olyan lehetséges gyorsvasút-nyomvonallal is számolnak, amely már meglévő vagy tervezett fejlesztésekre is rákapcsolódna.
A szaktárca jelezte: a nagy sebességű vasút megvalósítását a 2021 és 2030 között tervezett nagy infrastrukturális beruházásokat összegző stratégia, az úgynevezett általános szállításügyi keretterv (master plan) is ösztönzi. Ebben megvalósíthatósági tanulmány elkészítését szorgalmazzák: a konstancai kikötő összekötését Bukaresttel, illetve Budapesttel, azon keresztül pedig a nyugat-európai vasúthálózattal.
Az egyik a Bukarest–Pitești–Curtea de Argeș–Nagyszeben–Medgyes–(Marosvásárhely)–Kolozsvár–Nagyvárad–Biharpüspöki-vonal, amely mintegy 590 kilométer hosszú lenne; egy kilométernyi vasút megépítését továbbra is körülbelül 25-30 millió euróra taksálják, tehát a munkálatok összértéke mintegy 17 milliárd euróra rúgna.
Egy másik elképzelésben egy „hibrid” gyorsvasútvonalat vázoltak fel, melynek egyes – más tervben is szereplő – szakaszain „csupán” 160 km/h-val haladnának a szerelvények, például hegyvidéken vagy már meglévő, eredetileg ekkora maximális sebességre tervezett szakaszokon. A fennmaradó vonalat pedig újonnan építenék meg úgy, hogy eleget tegyen a 200 km/h feletti sebességelvárásnak.
Mint ismeretes, a Budapest–Nagyvárad–Kolozsvár-vonalon, vagy egészen Bukarestig elképzelt nagy sebességű vasút (TGV vagy HSR) ötlete kiemelten foglalkoztatja az erdélyi magyarokat, hiszen az anyaországi kezdeményezésű tervek azzal kecsegtetnek, hogy így három és fél óra alatt el lehetne jutni a kincses városból a magyar fővárosba. Ez jelenleg több mint 11 órás út.
A román kormány előzetes elemzései szerint mintegy 17 milliárd euróba kerülhet egy új építésű gyorsvasúthálózat megvalósítása Bukaresttől Erdélyen át Budapest felé, a magyar határig.
Közel 25 millió lejes veszteséget könyvelt el 2024 első hat hónapjában a Romaero, a polgári és katonai utasszállító és teherszállító repülőgépek gyártására, szolgáltatásaira, valamint kutatás-fejlesztésére szakosodott román állami tulajdonú vállalat.
Bár 2010. július 15-e óta valamennyi romániai lakásnak kötelező biztosítással kellene rendelkeznie, még mindig nem érte el a 25 százalékot a bebiztosított otthonok aránya. Úgy tűnik viszont, hogy tavaly megnőtt és rekordot döntött a lakásbiztosítási kedv.
A tavalyi évhez hasonlóan 2025-re is 100 000, a romániai munkaerőpiacra újonnan belépő külföldi munkavállalóból álló kvótát állapít meg a bukaresti munkaügyi minisztérium honlapján elérhető határozattervezet.
Észszerű költekezésre, a kiadások csökkentésére, takarékoskodásra intik a romániai lakosságot elemzők, vállalkozók, akik szerint a második Ciolacu-kormány által foganatosított megszorítások sem lesznek elegendőek az államháztartási hiány pótlására.
Komolyabb fagyokra, tartós hidegre lenne szükség a kórokozók, kártevők számának csökkenéséhez – közölte agrometeorológiai elemzésében a HungaroMet. A következő 8-10 napban nincs kilátás tartós lehűlésre, így a kártevők túlélik az enyhe időjárást.
Szerda óta nem érkezik több orosz gáz Ukrajnán keresztül Európába. Ez egyelőre nem okoz problémát, azonban a jövő még bizonytalan, a legnagyobb bizonytalansági tényezőt pedig az árak jelentik – mutat rá elemzésében az olasz Avvenire című lap.
Jelentős mértékben megdrágult az üzemanyag az új év beköszöntével, Románia valamennyi töltőállomásánál megemelték a gázolaj és a benzin árát. Az üzemanyag-drágulás megannyi termék árának emelkedését vonja maga után.
Drágul a bukaresti metró, a jövedéki adó emelése miatt nő az üzemanyagok ára, illetve bizonyos adók is módosulnak idén január elsejétől – írja az Agerpres.
Az energiaügyi minisztérium még egy évvel, 2025. december 31-ig meghosszabbítja az egyéni radiátoros hőmennyiségmérő órák felszerelésének betartására vonatkozó határidőt.
Görcsös erőlködésnek tartja a Krónikának nyilatkozó energetikai szakértő a magyarországi MVM-nek az E.ON romániai kereskedelmi érdekeltsége felvásárlásával kapcsolatos bukaresti kormányzati megnyilatkozásokat és sajtóanyagokat.
szóljon hozzá!