Vasútkilátások. Ismét terítékre került a Budapest–Bukarest-gyorsvasút terve (képünk illusztráció)
Fotó: Gazda Árpád
Úgynevezett köz- és magán-együttműködés révén képzeli el a Budapest és Bukarest között tervezett nagy sebességű vasút megépítését a román közlekedési miniszter. Sorin Grindeanu szerint a két ország kormányához egy harmadik állam vasútépítője társulhatna.
2024. november 20., 18:162024. november 20., 18:16
2024. november 20., 18:222024. november 20., 18:22
A Szociáldemokrata Párt (PSD) politikusa szerdán a brassói vasútállomáson beszélt a magyar fél által régóta szorgalmazott, mostanában vezető román politikusok által is egyre sűrűbben felemlegetett gigaberuházásról, melyről az Alstom által gyártott, legújabb romániai szerelvény ünnepélyes kipróbálása alkalmából nyilatkozott.
Sorin Grindeanu a Budapest–Bukarest-gyorsvasút helyzetére vonatkozó újságírói kérdésre elmondta: erről már két alkalommal tárgyaltak „a magyarországi partnerekkel, barátokkal”, és minden bizonnyal a legközelebbi egyeztetéseken is terítékre kerül.
– jelentette ki a bukaresti kormány szállításügyi minisztere. Az általa említett köz- és magán-együttműködés (angolul public-private partnership, rövidítve PPP) közfeladatoknak a közszféra és a magántőke együttműködésében történő ellátását jelenti.
Egyébként Marcel Ciolacu kormányfő szerdán Brassóban azzal egészítette ki a mellette álló Grindeanu által elmondottakat, hogy számukra fontos lenne a Iași–Chișinău-gyorsvasút megépítése is, ugyanis a Moldovai Köztársaság még a szovjet világot idéző infrastruktúrával rendelkezik, az említett fejlesztés pedig a korszerűsítés kezdetét jelenthetné.
Amint arról beszámoltunk, a román kormány már előzetes elemzéseket is végzett, amelyek szerint
– közölte a közlekedési minisztérium egy augusztusi interpelláció nyomán. Ugyanakkor egy olyan lehetséges gyorsvasút-nyomvonallal is számolnak, amely már meglévő vagy tervezett fejlesztésekre is rákapcsolódna.
A szaktárca jelezte: a nagy sebességű vasút megvalósítását a 2021 és 2030 között tervezett nagy infrastrukturális beruházásokat összegző stratégia, az úgynevezett általános szállításügyi keretterv (master plan) is ösztönzi. Ebben megvalósíthatósági tanulmány elkészítését szorgalmazzák: a konstancai kikötő összekötését Bukaresttel, illetve Budapesttel, azon keresztül pedig a nyugat-európai vasúthálózattal.
Az egyik a Bukarest–Pitești–Curtea de Argeș–Nagyszeben–Medgyes–(Marosvásárhely)–Kolozsvár–Nagyvárad–Biharpüspöki-vonal, amely mintegy 590 kilométer hosszú lenne; egy kilométernyi vasút megépítését továbbra is körülbelül 25-30 millió euróra taksálják, tehát a munkálatok összértéke mintegy 17 milliárd euróra rúgna.
Egy másik elképzelésben egy „hibrid” gyorsvasútvonalat vázoltak fel, melynek egyes – más tervben is szereplő – szakaszain „csupán” 160 km/h-val haladnának a szerelvények, például hegyvidéken vagy már meglévő, eredetileg ekkora maximális sebességre tervezett szakaszokon. A fennmaradó vonalat pedig újonnan építenék meg úgy, hogy eleget tegyen a 200 km/h feletti sebességelvárásnak.
Mint ismeretes, a Budapest–Nagyvárad–Kolozsvár-vonalon, vagy egészen Bukarestig elképzelt nagy sebességű vasút (TGV vagy HSR) ötlete kiemelten foglalkoztatja az erdélyi magyarokat, hiszen az anyaországi kezdeményezésű tervek azzal kecsegtetnek, hogy így három és fél óra alatt el lehetne jutni a kincses városból a magyar fővárosba. Ez jelenleg több mint 11 órás út.
A román kormány előzetes elemzései szerint mintegy 17 milliárd euróba kerülhet egy új építésű gyorsvasúthálózat megvalósítása Bukaresttől Erdélyen át Budapest felé, a magyar határig.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Csak az ország északi felében az év első hat hónapjában 8,5 millió lej értékben loptak áramot és gázt – közölte a Delgaz Grid szolgáltató.
Románia nem tud befejezni a megszabott határidőig a helyreállítási tervbe (PNRR) foglalt mintegy 6,3 milliárd euró értékű projekteket – jelentette ki kedden Dragoș Pîslaru európai projektekért és beruházásokért felelős miniszter.
A fejlesztési minisztérium alárendeltségébe tartozó minden intézmény esetében felülvizsgálták a vezetők fizetését és az igazgatótanácsok tagjainak tiszteletdíját – és ahol szükséges volt, módosították azokat – tájékoztatott kedden az RMDSZ sajtóirodája.
Előbb-utóbb bevezetik a progresszív adót Romániában – vélekedik Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes.
Az új adótörvénykönyv a magánnyugdíjakra is kiveti az egészségügyi szolgáltatási járulék kifizetésének kötelezettségét, ami a haszonélvezők adóterhének megduplázódásához vezethet.
Az Alfa Kartell Szakszervezeti Szövetség hétfőn felkérte a többi szakszervezetet, hogy csatlakozzanak a parlamentnél délutánra meghirdetett felvonulásukhoz.
Az előrejelzések szerint Románia államadóssága az idei év végére eléri a GDP 60 százalékát – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter, hozzátéve, hogy az adósság elmúlt öt évben 20 százalékkal, 570 milliárdról több mint 1,1 milliárd lejre nőtt.
A nyaralások a hackerek kedvenc célpontjává váltak: rengeteg online csalás tapasztalható a foglalások terén.
Nagy nyomás nehezedik az új otthonban gondolkodókra, hiszen a deficitcsökkentés miatt augusztus elsejétől megszűnik a kedvezményes áfakulcs, és 21 százalékosra emelkedik az új építésű lakások értékesítésekor felszámolt általános forgalmi adó.
A román vízügyi igazgatóság (ANAR) átszervezése veszélyezteti a vízgazdálkodási infrastruktúrát és pusztító hatása lesz az alkalmazottakra és családjaikra – közölte egy nyílt levélben az intézmény szakszervezete (SMAR).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!