Vasútkilátások. Ismét terítékre került a Budapest–Bukarest-gyorsvasút terve (képünk illusztráció)
Fotó: Gazda Árpád
Úgynevezett köz- és magán-együttműködés révén képzeli el a Budapest és Bukarest között tervezett nagy sebességű vasút megépítését a román közlekedési miniszter. Sorin Grindeanu szerint a két ország kormányához egy harmadik állam vasútépítője társulhatna.
2024. november 20., 18:162024. november 20., 18:16
2024. november 20., 18:222024. november 20., 18:22
A Szociáldemokrata Párt (PSD) politikusa szerdán a brassói vasútállomáson beszélt a magyar fél által régóta szorgalmazott, mostanában vezető román politikusok által is egyre sűrűbben felemlegetett gigaberuházásról, melyről az Alstom által gyártott, legújabb romániai szerelvény ünnepélyes kipróbálása alkalmából nyilatkozott.
Sorin Grindeanu a Budapest–Bukarest-gyorsvasút helyzetére vonatkozó újságírói kérdésre elmondta: erről már két alkalommal tárgyaltak „a magyarországi partnerekkel, barátokkal”, és minden bizonnyal a legközelebbi egyeztetéseken is terítékre kerül.
– jelentette ki a bukaresti kormány szállításügyi minisztere. Az általa említett köz- és magán-együttműködés (angolul public-private partnership, rövidítve PPP) közfeladatoknak a közszféra és a magántőke együttműködésében történő ellátását jelenti.
Egyébként Marcel Ciolacu kormányfő szerdán Brassóban azzal egészítette ki a mellette álló Grindeanu által elmondottakat, hogy számukra fontos lenne a Iași–Chișinău-gyorsvasút megépítése is, ugyanis a Moldovai Köztársaság még a szovjet világot idéző infrastruktúrával rendelkezik, az említett fejlesztés pedig a korszerűsítés kezdetét jelenthetné.
Amint arról beszámoltunk, a román kormány már előzetes elemzéseket is végzett, amelyek szerint
– közölte a közlekedési minisztérium egy augusztusi interpelláció nyomán. Ugyanakkor egy olyan lehetséges gyorsvasút-nyomvonallal is számolnak, amely már meglévő vagy tervezett fejlesztésekre is rákapcsolódna.
A szaktárca jelezte: a nagy sebességű vasút megvalósítását a 2021 és 2030 között tervezett nagy infrastrukturális beruházásokat összegző stratégia, az úgynevezett általános szállításügyi keretterv (master plan) is ösztönzi. Ebben megvalósíthatósági tanulmány elkészítését szorgalmazzák: a konstancai kikötő összekötését Bukaresttel, illetve Budapesttel, azon keresztül pedig a nyugat-európai vasúthálózattal.
Az egyik a Bukarest–Pitești–Curtea de Argeș–Nagyszeben–Medgyes–(Marosvásárhely)–Kolozsvár–Nagyvárad–Biharpüspöki-vonal, amely mintegy 590 kilométer hosszú lenne; egy kilométernyi vasút megépítését továbbra is körülbelül 25-30 millió euróra taksálják, tehát a munkálatok összértéke mintegy 17 milliárd euróra rúgna.
Egy másik elképzelésben egy „hibrid” gyorsvasútvonalat vázoltak fel, melynek egyes – más tervben is szereplő – szakaszain „csupán” 160 km/h-val haladnának a szerelvények, például hegyvidéken vagy már meglévő, eredetileg ekkora maximális sebességre tervezett szakaszokon. A fennmaradó vonalat pedig újonnan építenék meg úgy, hogy eleget tegyen a 200 km/h feletti sebességelvárásnak.
Mint ismeretes, a Budapest–Nagyvárad–Kolozsvár-vonalon, vagy egészen Bukarestig elképzelt nagy sebességű vasút (TGV vagy HSR) ötlete kiemelten foglalkoztatja az erdélyi magyarokat, hiszen az anyaországi kezdeményezésű tervek azzal kecsegtetnek, hogy így három és fél óra alatt el lehetne jutni a kincses városból a magyar fővárosba. Ez jelenleg több mint 11 órás út.
A román kormány előzetes elemzései szerint mintegy 17 milliárd euróba kerülhet egy új építésű gyorsvasúthálózat megvalósítása Bukaresttől Erdélyen át Budapest felé, a magyar határig.
Mostantól havi rendszerességgel jegyezhetők az állampapírok a FIDELIS-program keretében, amelynek idei első kiadása pénteken indul – jelentette be csütörtökön Tánczos Barna pénzügyminiszter.
Várhatóan a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) asztalára kerül az E.ON Energie Románia MVM általi felvásárlása – jelentette ki csütörtöki sajtótájékoztatóján Bogdan Chirițoiu, a Versenytanács elnöke.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) péntekig Romániában tartózkodó küldöttségével találkozott csütörtökön Tánczos Barna pénzügyminiszter.
A Román Nemzeti Bank (BNR) árfolyama szerint egy gramm arany csütörtökön 441,8557 lejt ér, 1,5799 lejjel (0,35 százalékkal) többet, mint szerdán (440,2758 lej). Ezzel a nemesfém ára újabb rekordot döntött.
Optimális esetben már idén nyáron lezárulhat a tranzakció a magyar MVM és az E.ON romániai leányvállalata között – adott hangot derűlátásának Mátrai Károly, az MVM Csoport vezérigazgatója.
Újra árat emelt csütörtökön töltőállomásain a Romániában legkiterjedtebb hálózattal rendelkező Petrom – ez volt a februári hónap első drágítása, miután januárban hét áremelést és két árcsökkentést hajtott végre.
Tavaly a nyers adatok szerint 8,6 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom Romániában 2023-hoz képest – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Elfogadta a kétkamarás bukaresti parlament együttes ülése szerdán a 2025. évi állami költségvetést, amely 2,5 százalékos gazdasági növekedéssel és 7 százalékos GDP-arányos államháztartási hiánnyal számol.
Átlagosan 7 százalékkal drágultak az albérletek a tíz legnagyobb romániai városban éves szinten. A legnagyobb áremelkedést a nagyváradi garzonlakások esetében láthatjuk.
A Román Nemzeti Bank (BNR) árfolyama szerint egy gramm arany szerdán 440,2758 lejt ér, 4,4194 lejjel (1,01 százalékkal) többet, mint kedden. Ezzel a nemesfém ára újabb rekordot döntött.
szóljon hozzá!