Van gyorsvasútterv. Bukarest egyelőre előzetes elemzésekre hagyatkozik
Fotó: Pixabay.com
A román kormány előzetes elemzései szerint mintegy 17 milliárd euróba kerülhet egy új építésű gyorsvasúthálózat megvalósítása Bukaresttől Erdélyen át Budapest felé, a magyar határig – közölte a közlekedési minisztérium egy interpelláció nyomán. Ugyanakkor egy olyan lehetséges gyorsvasút-nyomvonallal is számolnak, amely már meglévő vagy tervezett fejlesztésekre is rákapcsolódna. Határidőket azonban továbbra sem emlegetnek.
2024. szeptember 02., 18:232024. szeptember 02., 18:23
Részletekkel szolgált a román szállításügyi minisztérium a Budapest–Bukarest-gyorsvasút tervéről, amelyről előzetes elemzések készültek, még a megvalósíthatósági tanulmány megrendelése előtt. A szaktárca jelezte: a nagy sebességű vasút megvalósítását a 2021 és 2030 között tervezett nagy infrastrukturális beruházásokat összegző stratégia, az úgynevezett általános szállításügyi keretterv (master plan) is ösztönzi.
Szélsebes összeköttetés jöhet létre Magyarország és Románia között a gyorsvasútnak köszönhetően
Fotó: Pixabay.com
A közlekedési tárca egy kolozsvári parlamenti képviselő, a liberális (PNL) Radu Moisin interpellációja nyomán szolgált információkkal. A kormánypárti honatya a nagykoalíció másik alakulata, a Szociáldemokrata Párt (PSD) által adott román kormányfő, Marcel Ciolacu, illetve Orbán Viktor magyar miniszterelnök júliusi bukaresti találkozója után fogalmazott meg kérdéseket a gyorsvasúttervekkel kapcsolatban.
Ugyanis – amint arról beszámoltunk – a megbeszélésen ezeket is érintették. „Megállapodtunk abban is, hogy
– írta a tárgyalást követően Facebook-oldalán Marcel Ciolacu.
Orbán Viktor miniszterelnök tavalyi tárgyalásukat követően idén is megbeszélést folytatott Bukarestben Marcel Ciolacu román kormányfővel – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát irányító helyettes államtitkár pénteken.
A román kormány közlekedési minisztériuma múlt héten válaszolt Radu Moisin parlamenti képviselő kérdéseire. A Hotnews hírportál által idézett levélben emlékeztetnek: a konstancai kikötő összekötése Bukaresttel, illetve Budapesttel, azon keresztül pedig a nyugat-európai vasúthálózattal a szállításügyi keretterv része.
„A Budapest–Bukarest nagy sebességű vasút konkrét megvalósítása érdekében, a közlekedési infrastruktúra 2021-2030 közötti fejlesztését szolgáló beruházási programban javasolják egy kelet-nyugat irányú gyorsvasút megvalósíthatósági tanulmányának elkészítését, úgy, hogy minél kevésbé érintse a már meglévő vagy tervbe vett vasútfejlesztéseket” – olvasható a szaktárca tájékoztatásában.
Kiemelik: a megvalósíthatósági tanulmányt különböző földtani és környezetvédelmi kutatások alapján kell elkészíteni, figyelmet fordítva a beruházás fenntarthatóságára, az ár-érték arányra, illetve arra is, hogy a nagyszabású infrastruktúrafejlesztések kiszolgálják a legfőbb agglomerációs központokat és a fejlődő térségeket délkelet–északnyugat irányban.
A gyorsvasútépítés kilométerenként 25-30 millió euróba kerülhet
Fotó: Pixabay.com
A megvalósíthatósági tanulmány elkészülte előtt a szállításügyi minisztérium már készített bizonyos előzetes elemzéseket, amelyek – ahogyan már korábban is elhangzottak – elviekben két kivitelezési lehetősséggel, útvonallal számolnak.
Egy másik elképzelésben egy „hibrid” gyorsvasútvonalat vázoltak fel, melynek egyes – más tervben is szereplő – szakaszain „csupán” 160 km/h-val haladnának a szerelvények, például hegyvidéken vagy már meglévő, eredetileg ekkora maximális sebességre tervezett szakaszokon. A fennmaradó vonalat pedig újonnan építenék meg úgy, hogy eleget tegyen a 200 km/h feletti sebességelvárásnak.
A bukaresti közlekedési minisztérium (áfával együtt) 142 millió euróra becsüli a megvalósíthatósági tanulmány elkészítésére szánt összeget. Viszont dátumokkal továbbra sem szolgál. „Jelen pillanatban elhamarkodott lenne konkrét időponttal szolgálni a Budapest és Bukarest közötti gyorsvasút elkészültéről. Ez a finanszírozás azonosításától, megszerzésétől, a megvalósíthatósági tanulmány következtetéseitől, a közbeszerzés határidőitől, szerződéskötéstől, stb. függ” – olvasható a közlekedési minisztérium interpellációra adott válaszában.
A meglévő fejlesztéseket is kihasználhatják a gyorsvasútépítés során
Fotó: Facebook/CFR Infrastructura
Az elmúlt években a magyar kormány képviselői többször is beszéltek a magyar fővárostól Kolozsvárig vagy akár a román fővárosig építendő új nagy sebességű vasútról.
Közben azonban az európai uniós előírások, forráslehívási feltételek is „gyorsításra” kényszerítették a román hatóságokat, így szivárogni kezdtek a különböző elképzelések a transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) Romániát érintő szakaszainak megfeleltetéséről, illetve a nyugati gyorsvasúthálózatra kapcsolódásról.
Idén tavasszal Adina Vălean, az Európai Bizottság román közlekedésügyi biztosa kész tényként kezelte, hogy a jövőben gyorsvasút fogja összekötni Budapestet és Bukarestet: ennek érdekében például már projektváltoztatást is eszközöltek egy Brassó melletti szakaszon. Elmondása szerint a megvalósítás időpontja csak „a felektől függ”.
Kész tényként kezeli Adina Vălean, az Európai Bizottság román közlekedésügyi biztosa, hogy a jövőben gyorsvasút fogja összekötni Budapestet és Bukarestet. Közben továbbra sem tiszta, hol „találkozhatnak” a magyar és a román elképzelések.
A Budapest–Nagyvárad–Kolozsvár-vonalon, vagy egészen Bukarestig elképzelt gyorsvasút ötlete kiemelten foglalkoztatja az erdélyi magyarokat, hiszen az anyaországi kezdeményezésű tervek azzal kecsegtetnek, hogy
Új idők köszönthetnek a kolozsvári vasútállomásra is a gyorsvasútnak köszönhetően
Fotó: Rostás Szabolcs
A 450 kilométer hosszúságú Budapest–Kolozsvár-gyorsvasút kiépítésére a magyar kormány tett javaslatot évekkel ezelőtt.
Időközben a romániai oldalon konkrét fejlesztések is elkezdődtek, a gyorsvasút tervével párhuzamosan, attól függetlenül: idén januárban nekifogtak a 166,2 kilométeres Kolozsvár–Nagyvárad–Biharpüspöki-vasútvonal korszerűsítésének, villamosításának, a 9,36 milliárd lejes összeget az Európai Unió helyreállítási alapjából biztosítják. A lezárt szakaszok miatt a közlekedést évekig felborító, a nemzetközi járatok elterelését maga után vonó fejlesztések lezártával a személyszállító szerelvények 160 km/h-s sebességgel közlekedhetnek majd.
A vonatozás lehet kellemes élmény még Erdélyben is – a Nagyvárad és Kolozsvár közötti szakasz felújítása miatti kényszerű kerülő nyomán azonban ma egyáltalán nem az.
Az UniCredit megvásárolta az Alpha Bank Románia többségi részvénycsomagját – írja az Economedia.ro az olasz pénzügyi csoport bankfelvásárlást rögzítő közleménye alapján.
November 4-étől, hétfőtől ismét jegyezhetők a Tezaur program keretében kibocsátott lakossági állampapírok – tájékoztatott a pénzügyminisztérium.
A japán Itochu Corporation építené meg a tárnicai vízerőművet az Erdélyi-Szigethegységben – írja az Economedia.ro a bukaresti energiaügyi minisztérium közleménye alapján.
Romániában 12,8 százalékkal nőtt a külföldi turisták száma 2023 első kilenc hónapjában az előző év azonos időszakához képest – közölte hétfőn az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Az ország újraiparosítása, valamint a kis- és középvállalkozások támogatása a két fő pillére a román gazdaság egészséges fejlődésének – jelentette ki Marcel Ciolacu miniszterelnök szombaton Aradon, miután helyi üzletemberekkel találkozott.
Az európai gazdasági válság Romániában is érezteti a hatását, de nem fog recesszióba lépni az ország – jelentette ki szombaton Marcel Ciolacu miniszterelnök. Elemzők nemrég arra figyelmeztettek, hogy jövőre nem zárható ki a recesszió.
Magasabb fizetéseket ígért a négy évvel ezelőtti választási kampányban a két leghosszabb ideig kormányzó politikai alakulat, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) is. Vajon a politikusok betartották a szavukat?
Az idei év első kilenc hónapjában 5119 cég és egyéni vállalkozó (PFA) jelentett fizetésképtelenséget, 11,82 százalékkal több, mint 2023 azonos időszakában, amikor 4578 esetet regisztráltak.
Kolozs megyében 40–45 százalékkal magasabbak a fizetések az északnyugati régió többi megyéjéhez képest – derül ki a Beszterce-Naszód megyei regionális statisztikai igazgatóság pénteken közzétett elemzéséből.
Hosszas huzavonát követően végre épülhet Románia eddigi legdrágább autópálya-szakasza. Két török cégnek ítélték oda az észak-erdélyi autópálya utolsó két szakaszának megépítését.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!