Ára is van a Ponta-kormányzás idején elfogadott adóügyi enyhítésnek és közalkalmazotti béremeléseknek: a 2016-os állami költségvetés szombaton közzétett tervezete szerint januártól nem nő 1050 lejről 1200 lejre a minimálbér, ahogyan azt az előző kabinet tervezte.
2015. december 06., 16:582015. december 06., 16:58
2015. december 06., 17:132015. december 06., 17:13
Anca Dragu pénzügyminiszter elmondása szerint egy hasonló lépés előtt hatástanulmányt kell készíteni. „Hiába akarjunk serkenteni a gazdaságot az adóügyi csomaggal, amelynek belefoglalásáért a büdzsébe erőfeszítéseket hoztunk, ha életbe léptetünk egy olyan intézkedést, amely tönkreteszi a magánszférát” – magyarázta a halasztás okát a szaktárcavezető. Mint hangsúlyozta, a minimálbér-emelés a szürke- és a feketegazdaság térhódítását eredményezheti.
Alig 0,1 százalékkal nő eközben a kötelező magánnyugdíj-hozzájárulás értéke – az eredeti tervek szerint ennek tízszeresével, 5 százalékról 6 százalékra kellett volna emelni a befizetendő összeget.
Jó hír továbbá, hogy az elmúlt időszak híreszteléseivel ellentétben, a kormány nem számolta fel a lakásvásárlást támogató Első otthon programot – igaz, a kormány által biztosított garanciaalap 1,5 milliárd lej lesz, ami 1 milliárd lejjel kevesebb, mint az idén rendelkezésre álló keret.
Ugyanebből az összegből kevesebb hitelt lehelt majd nyújtani, azonban a várható törlesztőrészlet tovább csökken, mivel a bankok által alkalmazott kamat 0,5 százalékkal enyhül, és nem lehet több, mint a Robor plusz 2 százalék.
Európai IMF-vezérrel tárgyalt Klaus Johannis államfő
Románia gazdaságának „pozitív kilátásairól\" esett szó, valamint a gazdasági reformok folytatásának szükségességéről egyeztetett Klaus Johannis államfő pénteken Poul Mathias Thomsennel, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) Európai Igazgatóságának vezetőjével – tájékoztatott az elnöki hivatal.
Az idézett forrás szerint a találkozó kiváló alkalom volt arra is, hogy ismételten hangsúlyozzák a gazdasági szférának és a külföldi partnereknek a kormány politikáiba vetett bizalma megerősödésének fontosságát.
Pluszpénzek és drasztikus lefaragások
A pénzügyminisztérium honlapján közzétett költségvetés-tervezet egyébként nagyobb összegekkel gazdálkodik, mint az idei büdzsé, az első szakértői vélemények szerint pedig annak kidolgozására alaposan rányomta a bélyegét a jelenlegi nemzetközi helyzet – ezzel magyarázható, hogy több pénzt kapott a védelmi tárca.
Ugyanakkor a Colectiv klubban történt tragédia nyomán fellépő civilek követeléseit is számításba vették a dokumentum kidolgozásakor. A védelem és a nemzetbiztonság a jövő évi költségvetés „nyertese”: a védelmi minisztérium 10,3 milliárd lejből – idénhez képest plusz 4 milliárd lej – gazdálkodhat, míg a belügy büdzséje 2,8 milliárd lejjel 11 milliárd lejre bővül.
Az ígéretekhez híven több pénz jutott az oktatásra és az egészségügyre is. Az egészségügyi tárca így 11,6 százalékkal, vagyis 666,8 millió lejjel többől gazdálkodhat, mint idén – büdzséje így eléri a 6,39 milliárd lejt, ami a bruttó hazai termék (GDP) 0,86 százalékát jelenti az idei 0,81 százalék után. A tanügy költségvetését 662 millió lejjel, azaz 10,4 százalékkal 6,61 milliárd lejre növelték – ez a GDP 0,89 százalékát jelenti a 2015-ös 0,85 százalék után.
A közlekedési minisztérium viszont a jövő esztendőt is kevesebb pénzzel kezdi – csaknem 3 milliárd lejjel kevesebb pénz jut autópálya-építésre, vasút. és repülőtér-fejlesztésre. A környezetvédelmi tárca büdzséjét még drasztikusabban megnyirbálták: az idei 2,7 milliárd lej után alig 704 millió lejből gazdálkodhatnak.
A költségvetés-tervezet értelmében a kormány 2016-ban nagyobb bevételeket és nagyobb kiadásokat vár, azonban a bevételi oldal gyarapodásának üteme elmarad a kiadásoktól, így a költségvetési hiány közelíteni fog az Európai Unió által megengedett maximális, 3 százalékos küszöbértékhez.
Nőtt a GDP
A bruttó hazai termék (GDP) harmadik negyedévre becsült értéke nyers adatként 195,77 milliárd lej, ami 3,6 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. Az első kilenc hónapban 3,7 százalékos növekedéssel a GDP elérte a 498,5 milliárd lejt – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Szezonalitással kiigazítva a július-szeptember közötti időszak becsült folyó áras GDP-je 178,43 milliárd lej volt, 1,4 százalékkal több, mint az előző negyedévi adat, és 3,6 százalékkal több, mint az előző év azonos periódusában regisztrált érték. Az idei év első kilenc hónapjában a GDP folyó áras értéke 527,59 milliárd lej volt, ami 3,7 százalékos növekedést jelent. A harmadik negyedévi GDP növekedéséhez a gazdaság valamennyi ágazata hozzájárult, kivételt mindössze a mezőgazdaság, az erdészet és a halászat jelent.
Bírálatözön a szakértői büdzsétervezetre
Alig jelent meg a 2016-os büdzsé tervezete a szaktárca honlapján, máris bírálatok lavinája indult el – még azok a szakterületek is negatívan véleményezték a kiutalásokat, amelyek idénhez képest több pénzt kaptak. „Az előirányzott összegek növelése nem jelenti automatikusan azt, hogy az iskolák és a kórházak jobban fognak működni” – nyilatkozták a Digi 24 hírtelevíziónak a szakszervezetek képviselői.
Mint Marius Nistor, a tanügyben dolgozókat tömörítő Spiru Haret szakszervezeti szövetség elnöke fogalmazott, ez még távol áll a GDP 4,5 százalékától, ilyen körülmények között pedig az iskolai oktatás nem lesz jobb, mint eddig, ugyanazokkal a gondokal kell ezentúl is megküzdeniük, mint mostanáig.
„Fináncokba ütközünk, akik nem fontos stratégiai ágazatként tekintenek az oktatásra ” – fogalmazott Nistor. Az egészségügyi szakszervezetek képviselői eközben arról beszélnek, hogy a rendelkezésre álló összegek növelésénél jóval fontosabb a rendelkezésre álló alapok kezelése.
„Az a tény, hogy nagyobb a büdzsé, örvendetes, azonban fontos, hogyan költik el a pénzeket. (…) Ne legyenek többé olyan helyzetek, amikor tehetetlenek vagyunk, és nem tudunk minőségi szolgáltatásokat nyújtani” – szögezte le Marius Sepi, a Sanitas szakszervezet első alelnöke.
A Digi24-nek nyilatkozó üzletemberek sincsenek elragadtatva a költségvetés tervezetétől: mint mondják, a közigazgatás reformja nélkül nehéz biztosítani, hogy a betervezett beruházások valóra is válnak.
Össztűz zúdul a román jegybank és elemzők részéről a költségvetési hiány csökkentését célzó javaslatok között felmerült pénzügyi tranzakciós illetékre.
A pénzügyminisztérium hétfőn közzétett adatai szerint idén februárban 990,8 milliárd lejre nőtt a román államadósság az előző havi 964,382 milliárd lejről.
Egybehangzó bukaresti sajtóértesülések szerint pénzügyi tranzakciós illeték is szerepel a költségvetési hiány csökkentését célzó, a közös kormányzásra készülő pártok által figyelembe vett intézkedések között.
Az év első négy hónapjában 17 253 vállalkozás szűnt meg Romániában, 6,81 százalékkal több, mint 2024 ugyanezen időszakában – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) vasárnap közzétett adataiból.
Magyarország hamarosan visszanyerheti a ragadós száj- és körömfájással kapcsolatos mentességi státuszát az Európai Unión belül – jelentette be Nagy István agrárminiszter.
A gépjárműpark villamosítása terén elért uniós eredmények interaktív bemutatását célozza az Európai Autógyártók Szövetségének új internetes platformja, mely többek között azt is összesíti, mennyibe kerül a villanyautók töltése egy-egy tagállamban.
A pénzügyminisztérium adatai szerint tavaly 12,4 milliárd lej, azaz 2,4 milliárd eurónak megfelelő összegű pótlékot fizettek ki a közszférában – irányította rá a figyelmet pénteken a Hotnews.ro hírportál.
Az idei első negyedévben az euróövezetben 0,2 százalékkal nőtt, az EU-ben pedig stagnált a foglalkoztatási ráta, negyedéves összevetésben pedig a tagállamok közül Romániában csökkent a legnagyobb mértékben ez a mutató.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) olyan adóreform-csomagot javasol Románia számára, amely az adóterheket a munka adóztatásáról (beleértve a társadalombiztosítási járulékokat is) a fogyasztásra és kisebb mértékben a tőkére kivetett adókra helyezi át.
A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek.
szóljon hozzá!