Tavaly 4412 lej volt a nettó átlagbér Romániában
Fotó: Haáz Vince
Tavaly 7042 lej volt a havi bruttó átlagbér Romániában, 916 lejjel, azaz 15 százalékkal nagyobb, mint egy évvel korábban; a nettó átlagbér 2022-höz képest 611 lejjel (16,1 százalékkal) 4412 lejre nőtt 2023-ban – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
2024. szeptember 25., 13:582024. szeptember 25., 13:58
2024. szeptember 25., 13:592024. szeptember 25., 13:59
Az Agerpres által idézett adatsorok szerint az országos átlagbérhez képest az információtechnológiai ágazatban 94,6 százalékkal, a pénzügyi közvetítések és biztosítások terén 63,3 százalékkal, a villamosenergia-termelés, valamint a hő-, gáz- és melegvíz-szolgáltatás ágazatában 62 százalékkal, a kitermelőiparban 42,2 százalékkal, a közigazgatásban 41,1 százalékkal volt nagyobb az átlagkereset.
vendéglátás (–41,7 százalék), egyéb szolgáltatások (-36,0 százalék), ingatlanügyletek (-25,9 százalék), adminisztratív tevékenységek (–21,2 százalék), vízellátás, csatornázás, hulladékgazdálkodás (–18,8 százalék), szórakoztató, kulturális, szabadidős tevékenység (-18,1 százalék), mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat (-15,9 százalék), nagy- és kiskereskedelem; gépjárműjavítás (–14,7 százalék), feldolgozóipar (–8,4 százalék), szállítás, raktározás (–2,8 százalék), építőipar (–1,8 százalék).
a nők átlagos bruttó havi bére 6835 lej, a férfiaké 7233 lej volt. A nettó átlagbér tekintetében 8,2 százalék, azaz havi 377 lej volt az eltérés: a nők átlagosan nettó 4216 lejt, míg a férfiak 4593 lejt kerestek tavaly havonta.
A gazdasági ágazatok többségében többet kerestek a férfiak a nőknél, a legnagyobb eltérést a férfiak és nők nettó átlagbére között a pénzügyi közvetítői ágazatban (32,8 százalékkal kerestek többet a férfiak), a feldolgozóiparban (24,2 százalék) és az információtechnológiai ágazatban (21,1 százalék) jegyezték.
Romániában még mindig igen mély a bérszakadék: a legfrissebb hivatalos adatok szerint a legmagasabb ágazati átlagbér négyszer magasabb, mint a legalacsonyabb.
A statisztikai adatok arra is rávilágítanak, hogy
A legkisebb nettó átlagkeresetet Vrancea megyében regisztrálták: ez 3344 lejt tett ki, ami 24,2 százalékkal marad el az országos átlagbértől. A további sorrend: Teleorman megye (3353 lej, 24 százalékkal kisebb), Botoşani megye (3430 lej, 22,3 százalékkal kisebb), Vâlcea megye (3435 lej, 22,1 százalékkal kisebb), Brăila és Vaslui megye (egyaránt 3446 lej, 21,9 százalékkal kisebb), Beszterce-Naszód megye (3447 lej, 21,9 százalékkal kisebb).
A legnagyobb átlagfizetést Bukarestben jegyezték, ez 6053 lej volt, 37,2 százalékkal haladta meg az országos átlagot.
Ilfov megye (4602 lej, 4,3 százalékkal nagyobb) és Iaşi megye (4568 lej, 3,5 százalékkal nagyobb).
Az átlagos havi munkaerőköltség munkavállalónként 7374 lejt tett ki 2023-ban, ami 14,8 százalékkal több az egy évvel korábbinál. Szinte valamennyi gazdasági ágazatban nőtt a havi munkaerőköltség, a legnagyobb mértékben az építőiparban (26,1 százalékkal), a szállítás és raktározás terén (21 százalékkal), a tanügyben (20 százalékkal), a villamosenergia-termelés, valamint a hő-, gáz- és melegvíz-szolgáltatás terén (19,4 százalékkal), az ingatlanügyletek ágazatában (18 százalékkal), valamint a vendéglátásban (17 százalékkal), A legkisebb mértékben – 5,7 – az egészségügyben és a szociális ellátásban nőttek a munkaerőköltségek.
A központi közigazgatásban a nettó átlagfizetés 7000 lej, ami csaknem 2000 lejjel több, mint az országos nettó átlagfizetés – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) adataiból. Marcel Boloș pénzügyminiszter nyugtatja a kedélyeket.
A statisztikai intézet adatai szerint 2023-ban átlagban 5.364.900 munkavállalót tartottak számon Romániában, 155 400-zal többet, mint egy évvel korábban. Közülük 2 790 300-an (52 százalék) férfiak voltak. A férfi munkavállalók átlagos létszáma 78 900-zal, a nőké 76 500-zal nőtt tavaly az előző évhez képest.
A munkavállalók 64,1 százaléka a szolgáltatási szektorban, 33,5 százalék az iparban és építkezési ágazatban, 2,4 százaléka pedig a mezőgazdasági, erdészeti és halászati ágazatban dolgozott.
Ezt a feldolgozóipar (20.100 fő), illetve a vendéglátás (15 600 fő) követi. Enyhén csökkent a foglalkoztatottak száma a közigazgatásban (800 fővel), a kitermelőiparban (600 fővel), valamint a villamosenergia-termelés, valamint a hő-, gáz- és melegvíz-szolgáltatás terén (100 fővel).
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Bizottság szerdán közzétett országspecifikus ajánlásában arra kérte az Európai Unió Tanácsát, állapítsa meg, hogy Románia nem tett hatékony intézkedéseket a költségvetési hiány csökkentésére.
Hegedüs Éva, a Gránit Bank társalapítója és elnök-vezérigazgatója, az „EY Az év üzletembere” díj 2024 évi magyarországi győztese első nőként képviseli Magyarországot a világ egyik legrangosabb üzleti elismerésének nemzetközi döntőjén.
A Frăția országos szakszervezeti szövetség szerdán közölte, hogy nem vesz részt a deficitcsökkentő intézkedésekről szóló tárgyalásokon, mert „nem kíván cinkostárs lenni a jelenlegi hatalom társadalomellenes intézkedéseiben”.
Egyelőre csak a kormányprogramról, a lehetséges deficitcsökkentő intézkedésekről tárgyalnak a nyugatbarát politikai alakulatok, nincs szó nevekről – jelentette ki szerdán Nicușor Dan államfő.
Egyelőre nincs konszenzus a potenciális koalíciós partnerek, a nyugatbarátként emlegetett politikai erők között az óriásira dagadt költségvetési hiány lefaragására irányuló intézkedésekről.
Ilie Bolojan, Nicușor Dan miniszterelnök-jelöltje felvetette, hogy a „nagyon nagy” nyugdíjjal rendelkezők fizessenek egészségbiztosítási hozzájárulást. Tánczos Barna pénzügyminiszter is elismerte, hogy egy ilyen intézkedésről is tárgyalnak.
A tervezett, közalkalmazottakat érintő intézkedésekkel kapcsolatos aggodalmait fejezte ki kedden a területi nyugdíjpénztárak munkatársait tömörítő szakszervezeti szövetség.
Az energiaügyi minisztérium az energiaszámlák csökkentésére törekedik. Az egyik megoldás az alacsonyabb áfakulcs lehet, de a végső szó a kormányé és a pénzügyminisztériumé – jelentette ki kedden egy brüsszeli sajtóeseményen Sebastian Burduja.
A romániai lakosok többsége bűntudatot érez, amikor ételt dob a szemétbe, ennek ellenére havonta több mint 200 lej értékű élelmiszert pazarolnak el – derül ki az UP Romania által a Reveal Marketing Research céggel közösen készített közvélemény-kutatásból.
Az uniós turisztikai szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák becsült száma az év első negyedévében 0,2 százalékkal visszaesett az előző év azonos három hónapjában mérthez képest – közölte az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat hétfőn.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!