Bő 600 lejjel magasabb volt tavaly az átlagbér, mint 2022-ben

átlagbér

Tavaly 4412 lej volt a nettó átlagbér Romániában

Fotó: Haáz Vince

Tavaly 7042 lej volt a havi bruttó átlagbér Romániában, 916 lejjel, azaz 15 százalékkal nagyobb, mint egy évvel korábban; a nettó átlagbér 2022-höz képest 611 lejjel (16,1 százalékkal) 4412 lejre nőtt 2023-ban – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Krónika

2024. szeptember 25., 13:582024. szeptember 25., 13:58

2024. szeptember 25., 13:592024. szeptember 25., 13:59

Az Agerpres által idézett adatsorok szerint az országos átlagbérhez képest az információtechnológiai ágazatban 94,6 százalékkal, a pénzügyi közvetítések és biztosítások terén 63,3 százalékkal, a villamosenergia-termelés, valamint a hő-, gáz- és melegvíz-szolgáltatás ágazatában 62 százalékkal, a kitermelőiparban 42,2 százalékkal, a közigazgatásban 41,1 százalékkal volt nagyobb az átlagkereset.

Az országos átlagnál kisebb volt az átlagbér 2023-ban a következő ágazatokban:

vendéglátás (–41,7 százalék), egyéb szolgáltatások (-36,0 százalék), ingatlanügyletek (-25,9 százalék), adminisztratív tevékenységek (–21,2 százalék), vízellátás, csatornázás, hulladékgazdálkodás (–18,8 százalék), szórakoztató, kulturális, szabadidős tevékenység (-18,1 százalék), mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat (-15,9 százalék), nagy- és kiskereskedelem; gépjárműjavítás (–14,7 százalék), feldolgozóipar (–8,4 százalék), szállítás, raktározás (–2,8 százalék), építőipar (–1,8 százalék).

Tavaly a nők átlagban 5,5 százalékkal kevesebbet kerestek, mint a férfiak:

a nők átlagos bruttó havi bére 6835 lej, a férfiaké 7233 lej volt. A nettó átlagbér tekintetében 8,2 százalék, azaz havi 377 lej volt az eltérés: a nők átlagosan nettó 4216 lejt, míg a férfiak 4593 lejt kerestek tavaly havonta.

A gazdasági ágazatok többségében többet kerestek a férfiak a nőknél, a legnagyobb eltérést a férfiak és nők nettó átlagbére között a pénzügyi közvetítői ágazatban (32,8 százalékkal kerestek többet a férfiak), a feldolgozóiparban (24,2 százalék) és az információtechnológiai ágazatban (21,1 százalék) jegyezték.

korábban írtuk

Ahol megéri dolgozni: öt ágazatban is meghaladja a 10 000 lejt az átlagbér
Ahol megéri dolgozni: öt ágazatban is meghaladja a 10 000 lejt az átlagbér

Romániában még mindig igen mély a bérszakadék: a legfrissebb hivatalos adatok szerint a legmagasabb ágazati átlagbér négyszer magasabb, mint a legalacsonyabb.

A statisztikai adatok arra is rávilágítanak, hogy

2023-ban az ország 37 megyéjében a nettó átlagbér kisebb volt az országos átlagnál.

A legkisebb nettó átlagkeresetet Vrancea megyében regisztrálták: ez 3344 lejt tett ki, ami 24,2 százalékkal marad el az országos átlagbértől. A további sorrend: Teleorman megye (3353 lej, 24 százalékkal kisebb), Botoşani megye (3430 lej, 22,3 százalékkal kisebb), Vâlcea megye (3435 lej, 22,1 százalékkal kisebb), Brăila és Vaslui megye (egyaránt 3446 lej, 21,9 százalékkal kisebb), Beszterce-Naszód megye (3447 lej, 21,9 százalékkal kisebb).

A legnagyobb átlagfizetést Bukarestben jegyezték, ez 6053 lej volt, 37,2 százalékkal haladta meg az országos átlagot.

A további sorrend: Kolozs megye (5344 lej, 21,1 százalékkal nagyobb az átlagnál), Temes megye (4910 lej, 11,3 százalékkal nagyobb),

Ilfov megye (4602 lej, 4,3 százalékkal nagyobb) és Iaşi megye (4568 lej, 3,5 százalékkal nagyobb).

Az átlagos havi munkaerőköltség munkavállalónként 7374 lejt tett ki 2023-ban, ami 14,8 százalékkal több az egy évvel korábbinál. Szinte valamennyi gazdasági ágazatban nőtt a havi munkaerőköltség, a legnagyobb mértékben az építőiparban (26,1 százalékkal), a szállítás és raktározás terén (21 százalékkal), a tanügyben (20 százalékkal), a villamosenergia-termelés, valamint a hő-, gáz- és melegvíz-szolgáltatás terén (19,4 százalékkal), az ingatlanügyletek ágazatában (18 százalékkal), valamint a vendéglátásban (17 százalékkal), A legkisebb mértékben – 5,7 – az egészségügyben és a szociális ellátásban nőttek a munkaerőköltségek.

korábban írtuk

2000 lejjel magasabb az átlagbér a központi közigazgatásban, mint az országos átlag – Boloș magyarázza a megmagyarázhatatlant
2000 lejjel magasabb az átlagbér a központi közigazgatásban, mint az országos átlag – Boloș magyarázza a megmagyarázhatatlant

A központi közigazgatásban a nettó átlagfizetés 7000 lej, ami csaknem 2000 lejjel több, mint az országos nettó átlagfizetés – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) adataiból. Marcel Boloș pénzügyminiszter nyugtatja a kedélyeket.

A statisztikai intézet adatai szerint 2023-ban átlagban 5.364.900 munkavállalót tartottak számon Romániában, 155 400-zal többet, mint egy évvel korábban. Közülük 2 790 300-an (52 százalék) férfiak voltak. A férfi munkavállalók átlagos létszáma 78 900-zal, a nőké 76 500-zal nőtt tavaly az előző évhez képest.

A munkavállalók 64,1 százaléka a szolgáltatási szektorban, 33,5 százalék az iparban és építkezési ágazatban, 2,4 százaléka pedig a mezőgazdasági, erdészeti és halászati ágazatban dolgozott.

Az előző évhez képest az építőiparban dolgozók száma nőtt a legnagyobb mértékben tavaly, 28 400 fővel.

Ezt a feldolgozóipar (20.100 fő), illetve a vendéglátás (15 600 fő) követi. Enyhén csökkent a foglalkoztatottak száma a közigazgatásban (800 fővel), a kitermelőiparban (600 fővel), valamint a villamosenergia-termelés, valamint a hő-, gáz- és melegvíz-szolgáltatás terén (100 fővel).

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. június 05., csütörtök

Bírósági villám csapott a grandiózus erdélyi energetikai beruházásba

A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek.

Bírósági villám csapott a grandiózus erdélyi energetikai beruházásba
2025. június 05., csütörtök

Megrázó új villanyszámla: nem tud mindenkit fogadni a legolcsóbb szolgáltató

Románia legnagyobb villamosenergia-termelő társasága messze a legolcsóbb áramot kínálja a lakosságnak a villanyszámla-ársapka júliusi eltörlése után, viszont hiába irányít mindenkit a Hidroelectricához még az energiaügyi miniszter is.

Megrázó új villanyszámla: nem tud mindenkit fogadni a legolcsóbb szolgáltató
2025. június 04., szerda

Brüsszel megintette Romániát a túlzott deficit miatt, veszélyben az uniós források folyósítása

Az Európai Bizottság szerdán közzétett országspecifikus ajánlásában arra kérte az Európai Unió Tanácsát, állapítsa meg, hogy Románia nem tett hatékony intézkedéseket a költségvetési hiány csökkentésére.

Brüsszel megintette Romániát a túlzott deficit miatt, veszélyben az uniós források folyósítása
2025. június 04., szerda

Első nőként képviseli Magyarországot a világ egyik legrangosabb üzleti elismerésének nemzetközi döntőjében a Gránit-vezér

Hegedüs Éva, a Gránit Bank társalapítója és elnök-vezérigazgatója, az „EY Az év üzletembere” díj 2024 évi magyarországi győztese első nőként képviseli Magyarországot a világ egyik legrangosabb üzleti elismerésének nemzetközi döntőjén.

Első nőként képviseli Magyarországot a világ egyik legrangosabb üzleti elismerésének nemzetközi döntőjében a Gránit-vezér
2025. június 04., szerda

Nem kívánnak „cinkostársak” lenni: távol maradnak a deficitcsökkentésről szóló tárgyalásoktól a szakszervezetek

A Frăția országos szakszervezeti szövetség szerdán közölte, hogy nem vesz részt a deficitcsökkentő intézkedésekről szóló tárgyalásokon, mert „nem kíván cinkostárs lenni a jelenlegi hatalom társadalomellenes intézkedéseiben”.

Nem kívánnak „cinkostársak” lenni: távol maradnak a deficitcsökkentésről szóló tárgyalásoktól a szakszervezetek
2025. június 04., szerda

Nicușor Dan a deficitről: évek óta közepes pizzáért fizetünk, de nagy pizzát eszünk, és a különbséget valakinek állnia kell

Egyelőre csak a kormányprogramról, a lehetséges deficitcsökkentő intézkedésekről tárgyalnak a nyugatbarát politikai alakulatok, nincs szó nevekről – jelentette ki szerdán Nicușor Dan államfő.

Nicușor Dan a deficitről: évek óta közepes pizzáért fizetünk, de nagy pizzát eszünk, és a különbséget valakinek állnia kell
2025. június 04., szerda

Adóemelések, új adók, privatizáció? Egyelőre nincs konszenzus a pártok között a hiánycsökkentő intézkedésekről

Egyelőre nincs konszenzus a potenciális koalíciós partnerek, a nyugatbarátként emlegetett politikai erők között az óriásira dagadt költségvetési hiány lefaragására irányuló intézkedésekről.

Adóemelések, új adók, privatizáció? Egyelőre nincs konszenzus a pártok között a hiánycsökkentő intézkedésekről
2025. június 03., kedd

Célkeresztben a nyugdíjak: újra felmerült, hogy fizessenek egészségbiztosítást azok, akik „nagyon nagy” összegeket kapnak

Ilie Bolojan, Nicușor Dan miniszterelnök-jelöltje felvetette, hogy a „nagyon nagy” nyugdíjjal rendelkezők fizessenek egészségbiztosítási hozzájárulást. Tánczos Barna pénzügyminiszter is elismerte, hogy egy ilyen intézkedésről is tárgyalnak.

Célkeresztben a nyugdíjak: újra felmerült, hogy fizessenek egészségbiztosítást azok, akik „nagyon nagy” összegeket kapnak
2025. június 03., kedd

Tiltakozásokhoz és a nyugdíjpénztárak tevékenységének teljes leállásához vezethetnek a költségvetési korrekciók

A tervezett, közalkalmazottakat érintő intézkedésekkel kapcsolatos aggodalmait fejezte ki kedden a területi nyugdíjpénztárak munkatársait tömörítő szakszervezeti szövetség.

Tiltakozásokhoz és a nyugdíjpénztárak tevékenységének teljes leállásához vezethetnek a költségvetési korrekciók
2025. június 03., kedd

Burduja: alacsonyabb áfakulccsal lehetne csökkenteni az energiaszámlák értékét

Az energiaügyi minisztérium az energiaszámlák csökkentésére törekedik. Az egyik megoldás az alacsonyabb áfakulcs lehet, de a végső szó a kormányé és a pénzügyminisztériumé – jelentette ki kedden egy brüsszeli sajtóeseményen Sebastian Burduja.

Burduja: alacsonyabb áfakulccsal lehetne csökkenteni az energiaszámlák értékét