Júliusban 5242 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában
Fotó: Jakab Mónika
Bár az elmúlt években jelentősen nőtt a romániai átlagbér, a növekedés nem volt egyenletes, ugyanakkor számos olyan ágazat van, ahol az infláció „meg is ette” a különbözetet. Így az országban még mindig igen mély a bérszakadék: a legfrissebb hivatalos adatok szerint a legmagasabb ágazati átlagfizetés négyszer magasabb, mint a legalacsonyabb.
2024. szeptember 17., 16:542024. szeptember 17., 16:54
2024. szeptember 17., 16:582024. szeptember 17., 16:58
Összesen öt olyan gazdasági szektor van, ahol meghaladja a 10 000 lejt a nettó átlagbér – irányította rá a figyelmet az Economedia.ro gazdasági portál az Országos Statisztikai Intézet (INS) legfrissebb adatsorait górcső alá vevő cikkében, aláhúzva, hogy jelen pillanatban Romániában az energiaipar, az IT, a légi közlekedés és a távközlés a legjobban fizető ágazatok.
Az idei év hetedik hónapjában a második helyre szorult a hagyományosan a legnagyobb átlagbért kínáló IT-szektor
Fotó: Pixabay.com
Júliusban a legmagasabb nettó átlagbért a kokszgyártás és kőolaj feldolgozásával előállított termékek gyártása ágazatban regisztrálták, ahol a havi átlagbér elérte a 13 052 lejt. A második helyen az immár hagyományosan folyamatosan az első helyen szereplő információtechnológiai szolgáltatási tevékenység állt, 11 636 lejes átlagfizetéssel.
Ezután következik a légiközlekedés, 11 030 lejes nettó átlagfizetéssel, majd ismét az energetikai szektor, azon belül a kőolaj és földgáz kitermelése 10 402 lejes átlagjövedelemmel.
Idén júniusban májushoz képest 58 lejjel (1,1 százalékkal) 5176 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte hétfőn az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Az ellenkező póluson a ruházati cikkek gyártását találjuk mindössze 3054 lejes nettó átlagfizetéssel, majd a hagyományosan utolsó vagy utolsó előtti a HoReCa szektor – szállodák és éttermek – következik 3180 lejjel. A bőrmegmunkálás területén eközben 3478 lej, míg a bútorgyártásban 3516 lej a nettó átlagfizetés.
Mindez olyan körülmények között, hogy az Országos Statisztikai Intézet legfrissebb adatsorai szerint
A bruttó átlagbér 8580 lej volt júliusban, 100 lejjel (1,2 százalékkal) több, mint az előző hónapban.
Júliusban amúgy a gazdasági ágazatok többségében nőtt a nettó átlagfizetés az előző hónapokhoz képest, elsősorban a törvény által előírt béremeléseknek, különféle alkalmi juttatásoknak, természetbeni és pénzbeli juttatásoknak, a nettó nyereségből származó összegeknek és egyéb juttatásoknak (beleértve az utalványokat) köszönhetően. A nettó átlagbér növekedéséhez a vállalatok bevételeinek emelkedése is hozzájárult – magyarázta az adatokat a statisztikai intézet.
A szakszervezetek szerint a teljes munkaidőben foglalkoztatott alkalmazottak 60 százalékának a fizetése kisebb volt februárban az átlagbérnél
Fotó: Jakab Mónika
A legnagyobb mértékben, 25,2 százalékkal a kokszgyártásban és kőolajból előállított termékek gyártásának ágazatában, illetve a légi szállításban (18,4 százalékkal) nőttek a bérek. Ami a közszférát illeti, a szociális ellátásban és az egészségügyben 0,2 százalékos növekedést jegyeztek, míg a tanügyben 4,3 százalékkal csökkent az átlagkereset júniushoz képest.
A központi közigazgatásban a nettó átlagfizetés 7000 lej, ami csaknem 2000 lejjel több, mint az országos nettó átlagfizetés – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) adataiból. Marcel Boloș pénzügyminiszter nyugtatja a kedélyeket.
Májusban az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) elemzésében arra hívta fel a figyelmet, hogy a teljes munkaidőben foglalkoztatott romániai alkalmazottak 15 százalékát az országos bruttó minimálbérrel javadalmazzák a munkaadóik, és idén februárban a teljes munkaidőben foglalkoztatott alkalmazottak 60 százalékának a fizetése kisebb volt a bruttó átlagbérnél.
Romániában az elmúlt 10 évben csaknem megháromszorozódtak a bérek, és az átlagjövedelmek vásárlóereje is majdnem megduplázódott ebben az időszakban, de jelentős területi egyenlőtlenségek is tapasztalhatók – derül ki a BBTE elemzéséből.
A teljes munkaidőben foglalkoztatott romániai alkalmazottak 15 százalékát az országos bruttó minimálbérrel javadalmazzák a munkaadóik – mutat rá az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) kedden közzétett elemzésében.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nehezen teljesíthető adóemelés nélkül a 2025-ös évi állami költségvetésben rögzített 7 százalékos hiánycél – jelentette ki a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Jelenleg két forgatókönyv van terítéken a sokat vitatott különleges nyugdíjak reformjára, ami mérföldkőként szerepel az országos helyreállítási tervben, vagyis 231 millió euró úszhat el, ha nem sikerül rendezni a kérdést.
Az Országos Katasztrófavédelmi Alap április elsején elindított a „Nem a katasztrófa, hanem a felkészültség hiánya az igazi tragédia” elnevezésű figyelemfelkeltő kampányt, amelynek célja felhívni a figyelmet a természeti katasztrófák pusztító hatásaira.
Finn cég vásárolta fel a legnagyobb romániai egészségügyi magánszolgáltatót, a Regina Mariát – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közzétett szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatai szerint 2025 februárjában 5,6 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint januárban.
Teljesen új vasúti koncepcióval kötnék össze Európa valamennyi országát: egy dán agytröszt olyan szupergyors vonat hálózatának tervezetét dolgozta ki, mely 400 kilométer/órás sebességgel száguldó szerelvényeket képzel el.
A finn Nokian Tyres megkezdi a gumiabroncsok szállítását abból a gyárból, amelyet hivatalosan 2024 szeptemberében nyitottak meg Nagyváradon, 650 millió eurós beruházás nyomán.
Egy év alatt több mint 22 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában. Érdekesség, hogy a 2024-ben országos szinten a legnagyobb összeget felmutató dél-erdélyi megyében az átlagnyugdíj értéke nincs messze az átlagfizetéstől.
Meghaladta a 200 ezret a romániai napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek száma, akik egy évvel korábban még csak 114 ezren voltak. A prosumerré válás „motorja” az állami támogatást nyújtó Zöld ház program.
A romániai lakosság az elmúlt három évben kezdett ráérezni az aranybefektetések ízére – állapította meg Victor Dima, a nemesfémek és devizák értékesítésével foglalkozó Tavex Románia igazgatója.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!