Az üdülési csekkek megszüntetése „katasztrofális következményekkel” járna a turisztikai ágazatban érdekeltek szerint
Fotó: Edenred.ro
Tiltakoznak a turisztikai ágazat munkáltatói és szakszervezetei a közalkalmazottaknak nyújtott üdülési csekkek esetleges megszüntetése ellen; szerintük egy ilyen intézkedésnek „katasztrofális következményei” lehetnek erre a szektorra és más kapcsolódó iparágakra.
2024. december 20., 13:312024. december 20., 13:31
A Romániai Turisztikai Ügynökségek Országos Szövetsége (ANAT) pénteki közleményében hangsúlyozta, hogy a költségvetést „toldozó-foldozó” kormány a vízió és a gazdasági mechanizmusok megértésének teljes hiányáról tesz tanúbizonyságot, amikor olyan intézkedéseket akar visszavonni, amelyeket törvény garantál és bevételt hoznak az államkasszának. Az üdülési csekkek esetleges megszüntetése a turisztikai infrastruktúrát érintő beruházások befagyasztását, a négy- és ötcsillagos szállodák építésének vagy felújításának leállítását vonná maga után, ugyanakkor semmissé válhatnak a feketegazdaság elleni küzdelem terén az elmúlt években elért eredmények – figyelmeztettek.
A szakág képviselőinek becslései szerint 30–40 százalékkal csökkenhetnek a turisztikai ágazat bevételei, és emberek ezreit – elsősorban a szerényebb jövedelműeket – fosztanák meg az üdüléstől, a rehabilitációs kezelésektől vagy a pihenéstől. A közalkalmazottak csaknem 16 százaléka ezeknek az utalványoknak köszönhetően engedhette meg magának a nyaralást – emlékeztettek.
Emellett a szállítási, a közélelmezési, a kulturális ágazat és a szórakoztatóipar is megérezné az intézkedés hatásait.
„Ne nyúljanak az üdülési csekkekhez! Csökkentsék a pazarlást, de ne öljék meg az aranytojást tojó tyúkot. Ne öljék meg a gazdaságot és a turizmust!” – szögezi le az Agerpres hírügynökség által idézett közlemény.
Az üdülési csekkeknek idén is jelentős pozitív hatása volt a belföldi turizmusra, különösen a főszezonon kívüli időszakokban – vont mérleget a nyári idény lezárultával az Utazási Irodák Országos Szövetsége (ANAT) csütörtöki közleményében.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Teljesen új vasúti koncepcióval kötnék össze Európa valamennyi országát: egy dán agytröszt olyan szupergyors vonat hálózatának tervezetét dolgozta ki, mely 400 kilométer/órás sebességgel száguldó szerelvényeket képzel el.
A finn Nokian Tyres megkezdi a gumiabroncsok szállítását abból a gyárból, amelyet hivatalosan 2024 szeptemberében nyitottak meg Nagyváradon, 650 millió eurós beruházás nyomán.
Egy év alatt több mint 22 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában. Érdekesség, hogy a 2024-ben országos szinten a legnagyobb összeget felmutató dél-erdélyi megyében az átlagnyugdíj értéke nincs messze az átlagfizetéstől.
Meghaladta a 200 ezret a romániai napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek száma, akik egy évvel korábban még csak 114 ezren voltak. A prosumerré válás „motorja” az állami támogatást nyújtó Zöld ház program.
A romániai lakosság az elmúlt három évben kezdett ráérezni az aranybefektetések ízére – állapította meg Victor Dima, a nemesfémek és devizák értékesítésével foglalkozó Tavex Románia igazgatója.
A romániai sörértékesítés kilencven százaléka a hipermarketekben, szupermarketekben és kisboltokban zajlik, míg a vendéglátóhelyek – éttermek, bárok és kávézók – csupán tíz százalékos részesedéssel bírnak.
Az Egyesült Államok a jelenleg tervezettnél „jóval nagyobb” mértékű vámokat vethet ki az Európai Unióra és Kanadára, ha közösen próbálnak fellépni az amerikai vámok ellen – közölte Donald Trump amerikai elnök a saját közösségi oldalán csütörtökön.
Beruházási és Fejlesztési Bank (Banca de Investiții si Dezvoltare – BID) néven megkezdte működését az új román állami bank.
Év eleje óta több mint 670 millió italcsomagolást váltottak vissza a fogyasztók Romániában a betétdíjas visszaváltási rendszeren keresztül, a rendszert működtető RetuRO vállalat pedig 50 000 tonna csomagolást már átadott az újrahasznosító állomásoknak.
Az elhúzódó választási ciklus valószínűleg legalább 2025 második feléig késleltetni fogja a további költségvetési konszolidációs intézkedéseket, és további intézkedések nélkül a 2025-re a GDP 7,5 százalékára várt hiánycélt kockázatok terhelik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!