„Merénylet a gazdaság ellen”. Elemzői szkepticizmus, szakszervezeti és munkáltatói elégedetlenség övezi a büdzséfoltozást

A rendőrök szakszervezete a munkaügyi minisztérium előtt tüntetett, többek között követelve a 2017 óta hatályos bértörvény által előírt, rendre elnapolt béremelések folyósítását •  Fotó: Europol/Facebook

A rendőrök szakszervezete a munkaügyi minisztérium előtt tüntetett, többek között követelve a 2017 óta hatályos bértörvény által előírt, rendre elnapolt béremelések folyósítását

Fotó: Europol/Facebook

Amint az várható volt, a szakszervezetekhez hasonlóan a munkáltatók sem fogadták pozitívan a költségvetési hiány visszaszorítását célzó, jelenleg közvitán levő intézkedéscsomagot. Elemzők is szkeptikusak a jogszabályjavaslat kapcsán, amelyet parlamenti felelősségvállalással készül elfogadni a Ciolacu-kabinet. Akad, aki máris úgy látja, hogy például a mikrovállalkozásokat megcélzó intézkedések „merényletet jelentenek a gazdaság egészsége ellen”. Csütörtökön a bukaresti pénzügyminisztérium előtt tüntettek a köztisztviselőket, börtönőröket, kulturális intézmények alkalmazottait tömörítő Publisind szakszervezet képviselői, tiltakozva a költségvetési hiány csökkentését célzó intézkedések ellen.

Bálint Eszter

2023. szeptember 21., 19:052023. szeptember 21., 19:05

2023. szeptember 21., 19:382023. szeptember 21., 19:38

Hosszú hónapokon át bizonytalanság övezte a bukaresti kormány által az egyre nagyobb költségvetési hiány foldozását célzó intézkedéscsomagot, számos verzió kiszivárgott, amíg végre a héten a Marcel Ciolacu vezette kabinet közvitára bocsátotta az Európai Bizottságnak már korábban bemutatott jogszabályjavaslatot. Amely – az alkalmazottakhoz hasonlóan – a munkáltatók tetszését sem nyerte el, a napokban több bíráló nyilatkozat is napvilágot látott. Hogy ezeket mennyire fogja figyelembe venni a kormány a törvénytervezet végső változatában, amelyért felelősséget készül vállalni a parlament előtt, nehéz lenne megjósolni. Mindössze annyi biztos, hogy Marcel Ciolacu miniszterelnök és Klaus Iohannis államfő friss nyilatkozatai egyaránt arra engednek következtetni, hogy még semmi nincs kőbe vésve.

Nagy változtatásokra viszont hiú ábránd lenne számítani, hiszen a helyzet súlyos,

és amennyiben nem sikerül kordában tartani a költségvetési hiányt, úgy Románia összesen 75 milliárd euró uniós forrást veszíthet el, 46 milliárdot a kohéziós alapokból és 29,3 milliárdot a helyreállítási alapból.

És azt Marcel Boloș pénzügyminiszter is elismeri, hogy jogosak a román államháztartási hiánnyal kapcsolatos brüsszeli aggályok, a költségvetési törvényben ugyanis 4,4 százalékos GDP-arányos hiánnyal számoltak, de a deficit már májusban 2,33 százalékos volt, augusztus végére pedig elérte a GDP 2,66 százalékát. Szerdán úgy nyilatkozott, az augusztus végéig felgyűlt hiány közel 10 milliárd lejjel haladja meg a tavalyi nyolchavi deficitet. 2022 augusztusának végén a költségvetés kiadásai 32,98 milliárd lejjel haladták meg a bevételeket, GDP-arányosan pedig 2,40 százalékos volt a deficit.

Az Európai Bizottság (EB) számításai szerint költségcsökkentő és bevételnövelő intézkedések hiányában a román államháztartási hiány a tervezett hiánycél másfélszeresét, a GDP 6,84 százalékát is elérheti.

korábban írtuk

Módosuló adóügyek: közzétette a kormány a „büdzséfoltozó” intézkedéseket
Módosuló adóügyek: közzétette a kormány a „büdzséfoltozó” intézkedéseket

Hosszas előkészületek után közzétette kedden honlapján a pénzügyminisztérium a Románia hosszú távú pénzügyi fenntarthatóságát szolgáló intézkedések törvénytervezetét, amelyért a kormány felelősséget készül vállalni a parlament előtt.

Akár visszafelé is elsülhetnek az intézkedések

Nem fűz azonban nagy reményeket a közvitán levő intézkedések hatékonyságához Alin Negrescu, a KPMG adószakértője, aki szerint a csomagban javasolt intézkedések nem fogják elérni a kormány által kitűzött célt, a költségvetési bevételek növelését. Ehelyett úgy véli, hogy a gazdaságra gyakorolt negatív hatások azonnal láthatóvá válnak.

Idézet
Nagy a bizonytalanság azzal kapcsolatban, hogy ezek az adóügyi intézkedések mennyire hatékonyak az adóbevételek növelésére irányuló célkitűzés elérésében.

Ráadásul a gazdaságra gyakorolt hatások azonnal érezhetőek lesznek, és ez a beruházások drasztikus csökkenését, a magasabb fogyasztói árak következtében az inflációs jelenségek növekedését és egy általános bizonytalanságérzetet eredményez” – nyilatkozta a Zf.ro gazdasági és pénzügyi portálnak Alin Negrescu.

•  Fotó: Europol/Facebook Galéria

Fotó: Europol/Facebook

„A kormány által tervezett adóintézkedések most 20 milliárd lejes bevételt hoznak, de a jövőben többet veszíthetünk, és a versenyszférának nem kellene végig csinálnia ezt a kísérletet, amelynek már számos változata volt számos intézkedéssel” – adott hangot hasonlóképpen kételyeinek Mihaela Mitroi adótanácsadó az Economedia Flash Fiscal című műsorában.

A szakértő már most úgy látja, hogy például a mikrovállalkozásokra vonatkozó intézkedések „merényletet jelentenek a gazdaság egészsége ellen”,

mert „mi magunk vezetjük be a plafonokat, és korlátozzuk a kisvállalkozások fejlődését”. „A 60 000 eurós felső határ teljesen szánalmas. Ez a 60 000 eurós önkényes plafon csak bátorítja a mikrovállalkozásokat, hogy ne tegyenek semmit, elkerüljék a foglalkoztatás formáját” – fejtette ki Mihaela Mitroi.

Ráadásul meglátása szerint az állam újabb és újabb bevallásokkal és határidőkkel erősíti a bürokráciát.

„Ugyanakkor – bár egyes intézkedések szükségesek, mint például az egészségbiztosítási járulékok alóli mentességek megszüntetése – a szabályok menet közbeni megváltoztatása soha nem egészséges, és az adótörvénykönyv évközbeni módosítása sérti a jogszabály alapelveit” – szögezte le Mihaela Mitroi. Az adótanácsadó ugyanakkor úgy véli, az IT-szektor adókedvezményének a megszüntetése meg fogja terhelni az ágazatban tevékenykedőket, és valószínűleg emelniük kell majd a fizetéseket. „És nem tudom, mennyire lesznek versenyképesek” – tette hozzá a szakember.

Az építőiparban, az élelmiszeriparban és a mezőgazdaságban jelenleg érvényes adókedvezmények eltörlése kapcsán úgy gondolja, „az csak természetes, hogy ők is fizetnek járulékot”. „De a szabályok megváltoztatása a játék közepén nem egészséges” – húzta alá egyúttal.

korábban írtuk

Iohannis a „büdzséfoltozásról”: előrelépés, de nem fogja megoldani a 30 év alatt felgyűlt rendszerszintű problémákat
Iohannis a „büdzséfoltozásról”: előrelépés, de nem fogja megoldani a 30 év alatt felgyűlt rendszerszintű problémákat

Előrelépést jelentenek a kormány által kidolgozott deficitcsökkentő intézkedések, mivel Romániában rendszerszintű problémák vannak ezen a téren – jelentette ki szerdán New Yorkban Klaus Iohannis államfő.

Munkáltatói elégedetlenség

Elégedetlenséget szült ugyanakkor az intézkedéscsomag a versenyszférában is. Radu Burnete, az egyik legnagyobb romániai munkaadói szövetség, a Concordia igazgatója elsőként azt rótta fel, hogy

bár a kormány azt mondta, az intézkedések fele lesz adóügyi, fele pedig a költségvetési kiadások csökkentését szolgálja majd, most kiderült, hogy a teher 85 százalékát a vállalkozások fogják viselni.

„A kormány 2028-ig 100 milliárdos pluszbevételt akar beszedni, de ugyanebben az időszakban csak 16 milliárdot akar megtakarítani. Ha kezdetben egyenlő mértékű erőfeszítésről volt szó, most a teher 85 százalékban a magánszektorra, 15 százalékban pedig a közszférára hárul. A kiadási oldalon a javasolt intézkedések nem meggyőzőek” – idézte a ZF a munkáltatók képviselőjét.

•  Fotó: Videófelvétel Galéria

Fotó: Videófelvétel

Dragoș Damian, a kolozsvári Terapia gyógyszergyártó vezérigazgatója rövid kommentárt küldött a gazdasági és pénzügyi portál megkeresésére az adóemelésekkel kapcsolatban. „ A sürgősségi kormányrendelet megjelenése után csak az adók és a mentességek eltörlése lesz alkalmazható, de a fő intézkedést, amely már 2023-ban pénzt hozott volna, az áfaemelést nem alkalmazták. Nyilvánvalóan ezek esetében még nem tudni a hatálybalépés időpontját, lehet, hogy szintén 2024. január 1-je lesz.

Idézet
Összefoglalva, idén némi pénzt csak a mentességek eltörléséből lehet beszedni, ami a deficites begyűjtéshez képest elenyésző. De az Európai Bizottság által jóváhagyott új hiányt valószínűleg már figyelembe vették”

– fogalmazott az üzletember, aki rendszeresen kommentálja a kormányzati intézkedéseket.

A Ziarul Financiar megszólaltatott egy kisebb vállalkozót is, akinek egy mindössze négy alkalmazottat foglalkoztató cége van. „A béreink valahol az átlagbér körül vannak, azaz 5000 lej körüli bruttó fizetést adunk, ami után minden kapcsolódó adót haladéktalanul befizetünk. Ha olyan fizetéseket adnánk, mint a közszférában, akkor a profit nulla lenne. Képzeljék el, hogy nulla profit mellett 60 ezer lejt kellene otthonról hoznunk a mikrovállalkozásokat sújtó adóra” – mutatott rá a helyzet visszásságára Ioan Gall mérnök.

korábban írtuk

„Uraim, mikor lesz igazi reform?” Bírálják a szakszervezetek az adóügyi intézkedéseket
„Uraim, mikor lesz igazi reform?” Bírálják a szakszervezetek az adóügyi intézkedéseket

A kormány által kedden bejelentett intézkedéscsomaggal nem érhetők el az adóreform célkitűzései, és a gazdaság egyes ágazataiban nem sikerül felszámolni az adóelkerülést és a csalást az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) elnöke szerint.

Csütörtökön a bukaresti pénzügyminisztérium előtt tüntettek a köztisztviselőket, börtönőröket, kulturális intézmények alkalmazottait tömörítő Publisind szakszervezet képviselői, tiltakozva a költségvetési hiány csökkentését célzó intézkedések ellen. Az ország minden tájáról a fővárosba érkezett több mint ezer szakszervezeti képviselő egyebek mellett azt kifogásolta, hogy a kormány korlátozná a pótlékokra, étkezési és üdülési utalványokra jogosultak körét, megvonná a hétvégi munkáért járó túlórapénzt, a krónikus létszámhiány ellenére felszámolná a betöltetlen állami posztokat, összevonná a kisebb intézményeket.

A rendőrök szakszervezete a munkaügyi minisztérium előtt tüntetett, a 2017 óta hatályos bértörvény által előírt, rendre elnapolt béremelések folyósítását, a fegyveres testületek szolgálati nyugdíjának megőrzését, az étkezési és veszélyességi pótlékok emelését követelve.

A rendőrök a jogállásukat szabályozó törvény módosítását és – az utóbbi időben elszaporodott erőszakos cselekményekre hivatkozva – a garázdaság miatt kiszabható büntetési tételek drasztikus szigorítását sürgették. A bukaresti kormány megszorító intézkedései ellen más ágazatok – köztük a hiányzó adóbevételek hatékonyabb behajtására hivatott revizorok – is lázonganak, és további tüntetéseket helyeztek kilátásba.

korábban írtuk

Még nincs kőbe vésve? Első olvasatban tárgyalja a kormány a „büdzséfoltozó” intézkedéseket, folytatódnak az egyeztetések
Még nincs kőbe vésve? Első olvasatban tárgyalja a kormány a „büdzséfoltozó” intézkedéseket, folytatódnak az egyeztetések

Szerda délutáni ülésén első olvasatban tárgyalja a kormány a gazdasági intézkedésekről szóló törvénytervezetet, amelyért felelősséget készül vállalni a parlament előtt – nyilatkozta szerdai sajtótájékoztatóján Marcel Ciolacu miniszterelnök.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 10., csütörtök

Damoklész kardjaként lebeg a leminősítés kockázata Románia feje felett

A Moody's szerint a kormány első deficitcsökkentő csomagja fontos lépés a költségvetési egyensúly megteremtéshez, ám a felvállalt céloktól való bármilyen eltérés Románia leminősítéséhez vezethet.

Damoklész kardjaként lebeg a leminősítés kockázata Románia feje felett
2025. július 10., csütörtök

Gazdasági miniszter: számos állami cég vezetőinek nőttek a juttatásai az elmúlt hónapokban

Akár ötszörösére is megemelték egyes állami cégek vezetőinek a juttatásait az elmúlt hónapokban, miközben a kormány a takarékossági intézkedéseken dolgozott – közölte Radu Miruță gazdasági miniszter.

Gazdasági miniszter: számos állami cég vezetőinek nőttek a juttatásai az elmúlt hónapokban
2025. július 10., csütörtök

Nem túl biztatóak a román GDP-adatok

A bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévben az előző negyedévhez képest stagnált, 2024 első negyedévéhez képest pedig 0,3 százalékkal nőtt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett előzetes adataiból.

Nem túl biztatóak a román GDP-adatok
Nem túl biztatóak a román GDP-adatok
2025. július 10., csütörtök

Nem túl biztatóak a román GDP-adatok

2025. július 09., szerda

Mennyire lesz luxus autót vezetni? Összefoglaló a sofőröket többszörösen sújtó intézkedésekről

Anyagilag egyre megerőltetőbb lesz gépkocsit fenntartani, vezetni, hiszen akár havi több száz lejes pluszköltséget generálhatnak az autótulajdonosoknak a kormány megszorító intézkedései, melyek egyéb drágulásokkal karöltve érkeznek.

Mennyire lesz luxus autót vezetni? Összefoglaló a sofőröket többszörösen sújtó intézkedésekről
2025. július 09., szerda

A külföldi utazások ritkítását várja Bolojan, aki maga hagyna jóvá minden kiszállást

Ilie Bolojan miniszterelnök takarékossági okokból arra utasította a minisztériumokat és a közintézményeket, hogy ritkítsák az alkalmazottak külföldi útjait.

A külföldi utazások ritkítását várja Bolojan, aki maga hagyna jóvá minden kiszállást
2025. július 09., szerda

Roncsautóprogram: homályba vész a folytatás

A második deficitcsökkentő csomag a Környezetvédelmi Alap (AFM) programjairól is rendelkezni fog, beleértve a roncsautóprogramot is – nyilatkozta szerdán Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter.

Roncsautóprogram: homályba vész a folytatás
2025. július 09., szerda

Pénzügyminiszter: mérséklődött az ország leminősítésének kockázata

Románia nagyon jó jelzést kapott az Európai Bizottságtól, miután a kormány felelősséget vállalt az első deficitcsökkentő intézkedéscsomagért, és ezzel mérséklődött az ország leminősítésének kockázata – véli Alexandru Nazare pénzügyminiszter.

Pénzügyminiszter: mérséklődött az ország leminősítésének kockázata
2025. július 09., szerda

Folytatják a tiltakozást, „a megszorítások fekete doboza” elnevezéssel online kampányt indítanak a szakszervezetek

Újabb, menetrendszerű tiltakozó akciókat hirdetett kedden az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) a kormány deficitcsökkentő intézkedései ellen.

Folytatják a tiltakozást, „a megszorítások fekete doboza” elnevezéssel online kampányt indítanak a szakszervezetek
2025. július 09., szerda

A kormány célkeresztjében a különnyugdíjak, illetve a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatára

Ilie Bolojan miniszterelnök kedd este azt nyilatkozta, ügyvivő államfőként meglepetéssel értesült arról, hogy a bírák és ügyészek átlagosan 48 éves korban vonulnak nyugdíjba és az átlagnyugdíjuk 5000 euró.

A kormány célkeresztjében a különnyugdíjak, illetve a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatára
2025. július 08., kedd

Pénzügyminiszter: el kell kerülni az uniós források befagyasztását, Románia leminősítését

A költségvetési hiány korrekciója prioritás Románia számára – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter kedden, az uniós pénzügyminiszterek tanácsának (Ecofin) ülésén.

Pénzügyminiszter: el kell kerülni az uniós források befagyasztását, Románia leminősítését