A kormány, a munkavállalók és a szakszervezetek képviselőit tömörítő háromoldalú érdekegyeztető tanács szerdán ülésezett a Victoria-palotában
Fotó: Gov.ro
A kormány által kedden bejelentett intézkedéscsomaggal nem érhetők el az adóreform célkitűzései, és a gazdaság egyes ágazataiban nem sikerül felszámolni az adóelkerülést és a csalást az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) elnöke szerint.
2023. szeptember 20., 21:052023. szeptember 20., 21:05
2023. szeptember 20., 22:102023. szeptember 20., 22:10
Dumitru Costin a kormány, a munkavállalók és a szakszervezetek képviselőit tömörítő háromoldalú érdekegyeztető tanács szerda esti üléséről számolt be a sajtónak, amelynek fő napirendi pontja a deficitcsökkentő intézkedésekről szóló törvénytervezet volt. Tájékoztatása szerint a tanácskozáson felhívta a figyelmet arra, hogy „semmi hír” a közbeszerzési törvény módosításáról, amire szerinte azért lenne szükség, mert a jogszabály előírásai kedveznek azoknak az ügyeskedőknek, akik alvállalkozókkal végeztetnek el munkálatokat.
Ezt azzal illusztrálta, hogy miközben az állami építőipari vállalatoknál az átlagfizetés meghaladja a 7000 lejt, a magáncégeknél ennek összege alig 4300 lej. Ez szerinte azt jelenti, hogy az utóbbi vállalkozások sok esetben feketén fizetik az alkalmazottaikat.
„Tehát a mi álláspontunk az, hogy az adóreform célkitűzéseit így nem lehet elérni, legfeljebb bizonyos jelenségeket lehet némileg visszaszorítani. Ezért én több társammal együtt feltettem a kérdést: uraim, mikor akarnak alaposan nekilátni azoknak az adóreformoknak, amelyekre Romániának valóban szüksége van?” – számolt be a szakszervezeti vezető. Costin beszélt annak a veszélyeiről is, hogy az étkezési utalványokat ezentúl készpénzzel helyettesítse a kormány. Szerinte ehelyett inkább az utalványokat kibocsátó cégek jutalékát kellene csökkenteni.
Marcel Ciolacu emlékeztetett, hogy a jogszabályjavaslatnak négy területre terjed ki: az állami kiadások csökkentése, az adóbehajtás növelése és az adócsalás visszaszorítása, a luxus, a káros szenvedélyek és az extraprofit megadóztatása, valamint az adófizetők közötti egyenlőség biztosítása. A miniszterelnök elmondta, hogy a törvénytervezet kidolgozásakor az állami kiadások lefaragása volt a kormány kiindulópontja. Ezért jelentősen csökkentik a közszférában a vezetői posztok számát, megszüntetik a betöltetlen állásokat, összevonnak és decentralizálnak intézményeket, korlátozzák a bérpótlékokat és a különböző juttatásokat. „Egy 8000 lejes fizetésű közalkalmazott nem kérhet üdülési és étkezési utalványt is” – jegyezte meg.
Ciolacu kifejtette, hogy a törvénytervezet egy másik fontos fejezete az adócsalás és az adóelkerülés visszaszorítását célzó intézkedésekről szól. Ezeknek megfelelően jelentősen növelik a törvénysértésért járó bírságokat és lehetővé teszik az adócsalásból származó javak széleskörű elkobzását. A miniszterelnök kiemelte azt az előírást is, hogy a magánszemélyek 70 százalékos adót fognak fizetni az igazolatlan eredetű jövedelmük után.
Emellett a bankokra extraprofitadót vetnek ki, és az 50 millió eurót meghaladó árbevételű vállalatok az üzleti forgalmuk 1 százalékának megfelelő adót fizetnek, ha a 16 százalékos profitadó ennél az összegnél alacsonyabb. Ciolacu megemlítette azt is, hogy a törvénytervezet előírja bizonyos adókedvezmények fokozatos kifizetését, amivel a kormány biztosítja az adófizetők közötti egyenlőséget. Közlése szerint ezek a kedvezmények évi 75 milliárd lejtől fosztják meg az államkasszát.
A kormányfő végezetül bejelentette, hogy október elsejétől a bruttó országos minimálbér 10 százalékkal 3300 lejre nő, az építőiparban pedig 12,5 százalékkal 4500 lejre emelkedik a minimálbér összege.
Hosszas előkészületek után közzétette kedden honlapján a pénzügyminisztérium a Románia hosszú távú pénzügyi fenntarthatóságát szolgáló intézkedések törvénytervezetét, amelyért a kormány felelősséget készül vállalni a parlament előtt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jelenleg 900 ezer romániai munkavállaló él a nyugdíjrendszer harmadik pillére, a fakultatív magánnyugdíjalap adta megtakarítási lehetőséggel, míg további mintegy 96 ezren már megkapták az itt felgyűlt pénzüket az első 18 év után.
Drágul a hitelfelvétel az év második felében – figyelmeztetnek szakemberek.
Bár az alapélelmiszerek ára egyelőre nem nő – legalábbis nem az árrés megemelése miatt –, számos területen hozott drágulásokat az év második fele. A legnagyobb áremelkedés a villamosenergia esetében lesz.
A fejlesztési és közigazgatási minisztérium ma közvitára bocsátott egy jogszabálytervezetet, amely szerint szigorú, teljesítményalapú feltételekhez kötik az európai uniós forrásokból finanszírozott beruházásokon dolgozó közalkalmazottak bérpótlékát.
Lesújtó képet vázolt fel Alexandru Nazare pénzügyminiszter a román gazdaság helyzetéről.
Ismét egy aszályos nyárra kell számítani, ami nagyon megnehezíti a gazdák dolgát. Miközben a Kárpátokon túli területeken – ha lassan is, de – bővülnek az öntözhető mezőgazdasági területek, Erdély egyelőre kimaradt a román állami irrigációs beruházásokból.
Jóváhagyta pénteki ülésén a kormány a munkaügyi minisztérium rendelet-tervezetét, amely szerint a villanyáram hatósági árszabályozásának kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak.
Pénteki ülésén a kormány további három hónappal meghosszabbította az alapélelmiszerek kereskedelmi árrésének korlátozását.
A munkaügyi minisztérium társadalmi párbeszéd bizottságának pénteki ülésén a szakszervezetek képviselői a Háromoldalú Érdekegyeztető Tanács sürgős összehívását kérték a deficitcsökkentő csomag egészének megvitatására.
Az EU tagállamai közül tavaly Romániában voltak a legolcsóbbak az élelmiszerek és az alkoholmentes italok – közölte pénteken az Eurostat adataira hivatkozva az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!