Fotó: Mediafax
2009. május 05., 10:192009. május 05., 10:19
Mint fogalmaznak, az euróövezet gazdaságát megviselte a világszerte jelentkező visszaesés. Az Erste elemzői azzal számolnak, hogy a GDP az euróövezetben 3,6 százalékkal esik vissza 2009-ben, az ennél hosszabb ideig tartó gazdasági recesszió vélhetően az ipari gáz- és áramfogyasztás mértékére is komolyabb kihatással lesz.
A világ többi részéhez hasonlóan Közép-Kelet-Európa is a recesszió folyamatát éli át. A visszaesés mértéke és kiváltó okai azonban nagyban különböznek a régió egyes országaiban. A magas exporthányaddal rendelkező gazdaságok jobban megszenvedik ezt az időszakot, hiszen az áruk iránt az egész világon meredeken csökkent a kereslet. Közép-Kelet-Európa talpra állása mindenképpen erősen függ az euróövezet gazdasági fejleményeitől.
Az idei második félév előtt az elemzők nem számítanak gazdasági stabilizációra, de a 2010-ben bekövetkező talpra állás a közép-kelet-európai régióban gyorsabban zajlik le, mint az euróövezetben, mivel a termelési előnyök kiaknázására vonatkozó óriási potenciál nagyobb lökést ad – állítják az Erste elemzői.
Az elemzés szerint a befektetők figyelme most egyre inkább a defenzív, tehát a trendeket nem követő részvények felé fordul. A rugalmatlan kereslet miatt a közműszolgáltatók működése stabil. A szektor likviditási profilja stabil, sőt a legtöbb társaság jelentős hitellehetőségekkel rendelkezik. Kelet-Közép-Európában, valamint a kontinens déli részén (Franciaországban és Spanyolországban) az állam jelentős tulajdonosként jelenik meg a közműtársaságoknál, emellett általában garanciát vállal a cégek hosszú távú hiteleire. Jóllehet a vállalatoknak igazodniuk kell az ipari felhasználók oldaláról jelentkező fluktuációhoz, a magánfelhasználás általában nem rugalmas.
A szektor hosszú távú hitelbesorolása egyébként jelenleg A2, a középkategória felső részében lévő osztályzat, amely jobb a legtöbb ágazat besorolásához képest. A tőkepiacokon eluralkodott nehéz helyzet miatt a közműtársaságok elemi érdeke, hogy a lehető legjobb hitelbesorolást kapják, hogy könnyebben juthassanak hitelhez. Az új kötvények kibocsátását a viszonylag rövid lejáratú adósságállomány lejárati szerkezetének optimalizálására használták fel – olvasható az Erste elemzésében.
A szektorban a gáz- és az áramüzletág integrációja, valamint a földrajzi diverzifikáció az összefonódások legjelentősebb mozgatórugója. Napjainkban az iparág vonzóan árazott piaci szereplői csábító felvásárlási célpontokká válhatnak. Az Erste Group elemzői hosszú távon magasabb olaj- és gázárakkal számolnak az energiaszektorban elhalasztott beruházások miatt. „Úgy számolunk, hogy a kínálati oldal fogja a további trendeket meghatározni az elsődleges energiahordozók, és ennél fogva az áram árának terén” – fogalmaznak a bankcsoport szakértői a közműszektort elemezve.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
Költségvetési válság van Romániában Ilie Bolojan ügyvivő elnök szerint, mert a mindenkori kormány évek óta többet költ, mint amennyit megengedhet magának. Olyan helyzetbe kerülhetünk, hogy adóemelésre kényszerülünk – kongatta meg egyúttal a vészharangot.
Látogatottsági adatok