2013. január 24., 08:012013. január 24., 08:01
A Bihar megyei RMDSZ-es szenátor azt kifogásolja, hogy az adótörvénykönyv egyik fejezetében megváltoztatják a mikrovállalkozás meghatározását, lejjebb hozva azt a plafont, amely eddig az ilyen egységek éves bevételének felső határát jelentette, ugyanakkor az adózási feltételeket is módosították, igencsak kedvezőtlenül.
A 2003-ban hozott adótörvénykönyv eredeti meghatározása szerint ugyanis mikrovállalkozásnak minősül az, amelyik kilenc alkalmazottnál többet nem foglalkoztat, és éves bevétele nem haladja meg a százezer eurót. A törvénykönyv kormányrendelettel történt, február elsejétől életbe lépő módosítása ugyanakkor az alkalmazottak számát előíró kitételt teljesen kihagyja, az éves bevétel plafonját pedig 65 ezer euróra csökkenti, ami Biró Rozália szerint túlságosan leszűkíti ezeknek a vállalkozásoknak a körét és lehetőségeit.
Ennél is súlyosabb azonban, hogy míg mostanáig a mikrovállalkozások megválaszthatták, hogyan adóznak, ezután erre nem lesz lehetőségük: ahelyett, hogy opcionálisan évi 3 százalékot fizethetnének a bevételük után, ezután csak az éves profitra számolt, 16 százalékos adókulcs vonatkozhat rájuk.
A szenátor számításai szerint ez egy négyszemélyes családi vállalkozás esetében akár kétszeresére is emelheti az évente befizetett adók összegét. Ígérete szerint a rendelet szenátusi vitájánál kezdeményezni fogja, hogy a mikrovállalkozásokra vonatkozó kitételek maradjanak a régiben. Biró Rozália ugyanakkor a módosító rendelettel kapcsolatban azt is felrója a kormánynak, hogy a hétfőn nyilvánosságra került tervezetet az ígért tíz nap vitaidőszak helyett már másnap elfogadta, ugyanakkor február elsejétől életbe is lépteti a változtatásokat, holott a vonatkozó törvényeknek megfelelően az adózásra vonatkozó szabályozások Hivatalos Közlönyben történő publikálása, illetve hatálybalépése között hat hónapnak kellene eltelnie.
A világ eddig kitermelt aranykészlete több ezer tonna, de elosztva csupán néhány gramm fejenként.
Jelentős összegű támogatást hirdetett meg a kormány erdőtelepítésre. Egy hektár tölgyfaerdő telepítése esetén az elérhető teljes támogatás közel húszezer euró, a programban résztvevők húsz éven át évi 640 euró támogatásban részesülnek.
A megismételt romániai elnökválasztás első fordulójának eredménye sokkolta a pénzpiacot, az egyre fokozódó aggodalmak erős érzelmi reakciókat váltottak ki a befektetők és a megtakarításokkal rendelkező lakosság körében is.
Úgy tűnik, péntekre valamelyest mérséklődött az elnökválasztás vasárnapi első fordulójának eredménye, majd az abból eredő kormányválság által okozott sokkhatás.
Az energiaügyi minisztérium ragaszkodik az országos helyreállítási terv újratárgyalásához és a széntüzelésű hőerőművek bezárásának elhalasztásához, mert a létesítmények leállása még nagyobb nyomást gyakorolna az energiaárakra – írta Sebastian Burduja.
Megjelent az ENSZ idei jelentése az emberi fejlettségi szintről, mely a hagyományos statisztikai mutatóknál komplexebb, pontosabb módon hivatott számszerűsíteni az emberi jólét mértékét egy index segítségével.
Az Európai Parlament csütörtökön elfogadta az új autók és kishaszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátási teljesítményszabványaira vonatkozó célzott módosítást.
Marcel Boloș európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter úgy véli, szóba se jöhet egy hitelmegállapodás a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), ami szerinte az országos helyreállítási tervben foglaltaknál „fájdalmasabb” reformokat vonna maga után.
Az év első három hónapjában 2,496 millió vendéget fogadtak a romániai kereskedelmi szálláshelyeken (beleértve a kiadó apartmanokat és szobákat is), alig 1 százalékkal többet a 2024 januárja és márciusa között jegyzettnél.
Csütörtökön is folytatta lejtmenetét a román fizetőeszköz: a Román Nemzeti Bank (BNR) által 13 órakor kiközölt referencia-árfolyam 5,12 lej/euró volt a szerdai 5,0991 után, ami 0,0231 százalékos növekedést jelent.