2011. november 29., 09:052011. november 29., 09:05
Mint részletezte, ez év novemberéig a megyéből 417 pályázatot nyújtottak be különböző célokra, amelyek közül 177 bizonyult nyertesnek. Az EU-s csatlakozás utáni támogatások közül 47-et a megyei tanács, 69-et a megyei jogú városok, 37-et pedig a városok önkormányzatai nyújtottak be, a községi önkormányzatok pedig összesen 152-t. A megyénél 14, a megyei jogú városoknál 23, a városoknál 13, a községeknél pedig 49 projektre már a finanszírozási szerződést is aláírták.
Ez összesen 296 millió eurót jelent a megyének – de a pénzek csak akkor maradhatnak a nyertes pályázónál, ha a munkálatok valóban el is készülnek. Ellenkező esetben ugyanis a támogatást vissza kell fizetni. Bihar megyei szinten jelenleg hat pályázatnál áll fenn komoly esélye annak, hogy a pénz elvész. Ennek oka legtöbbször a pénzhiány: az önkormányzatok képtelenek a projekthez szükséges önrészt állni, illetve arra sincs pénzük, hogy elindítsák a projektet, amire egyébként később visszafizetné a pénzt az Európai Unió.
A kisebb önkormányzatoknak arra is kevés esélyük van, hogy kedvező banki hitelt szerezzenek az önrész fedezésére. A Szalárd–Paptamási–Kismarja román–magyar határon átnyúló út megtervezése például épp amiatt ütközött akadályba, mert a támogatás csak utólag érkezik. Most e három önkormányzat a Bihar Megyei Tanácstól várja a segítséget.
Két projekttel eközben az a gond, hogy a gazdasági válság előtt indultak, így összegüket jócskán felülértékelték a mai árakhoz képest. A prefektus azt mondja, kénytelen megkongatni a vészharangot tizennégy önkormányzat esetében, amelyek nem mutatják jelét annak, hogy egyáltalán érdeklődnének az EU-s alapok iránt. Ezek között van például Kisjenő, Hegyközpályi és Váradszentmárton is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia nem csak hazai használatra, hanem exportra is gyárthat katonai drónokat a termelés felfutása után – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter Brassóban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
Látogatottsági adatok