Beszélgetés Kurkó János Györggyel, a székelyföldi vállalkozói szövetség elnökével

•  Fotó: Gönczi Ákos

Fotó: Gönczi Ákos

A jövő év második felétől beindulhat a gazdasági fellendülés – szögezte le a Krónikának Kurkó János György csíkszeredai vállalkozó, akivel a nemrég megalakult Székelyföldi Vállalkozók és Egyesületek Szövetségéről, a válságról, a gazdasági kilátásokról beszélgettünk.

2009. november 18., 09:052009. november 18., 09:05

– A közelmúltban a székelyföldi vállalkozók egyesületbe tömörültek. A válság tette elkerülhetetlenné ezt a lépést, vagy már korábbi elképzelés kiforrásáról beszélhetünk?
– Világszinten és országos szinten is működnek érdekvédelmi szervezetek. Mi, a székelyföldi vállalkozók is gondoltunk egy nagyot, és – segíts magadon és az Isten is megsegít alapon – szervezetbe csoportosultunk. Ez az egyesület tulajdonképpen egy ernyő, amely alá bebújva egyetlen erőt képviselhetünk. Tulajdonképpeni célunk, hogy a Székelyföldet mint régiót minél inkább bevigyük a köztudatba.

Mindezt politikamentesen, azaz csak gazdasági téren szeretnénk az egyesületünkkel kiharcolni. A régióban már léteznek kisebb vállalkozói egyesületek, mint az Udvarhelyszéki Kis- és Közepes Vállalkozások Egyesülete, a gyergyószentmiklósi ARBOR vagy a háromszéki Asimcov. Ezek a jól működő szervezetek is csatlakoztak a szövetséghez, ami pedig megkönnyítette a munkánkat. Nem szeretnénk egy túlontúl felduzzasztott, működésképtelen egyesületet létrehozni.

Ezért is kötöttük ki, hogy a szervezetünknek csak az egymillió eurósnál nagyobb üzleti forgalommal rendelkező vállalkozások és a legkevesebb 100 alkalmazottat foglalkoztató cégek lehetnek tagjai. Eddig közel húsz cég csatlakozott, azonban a legelső, informális közgyűlésen közel 70 cég jelent meg. Fontos ugyanakkor megemlíteni, hogy még csak Hargita és Kovászna megyéről beszélünk, a Maros megyei vállalkozókig még nem jutottunk el.

– Milyen fő tevékenységi körök mentén kezdett működni a szervezet?
– Nagyon nehéz dolga lenne ennek a szervezetnek, ha tanácsot akarna adni tagjainak, hisz mindig egy adott cég menedzsmentje tudja a legjobban, hogy mit kell tenni. Viszont a legtöbb tag és érdeklődő részéről az az óhaj fogalmazódott meg, hogy jöjjön létre egy egyesület, amelynek keretében a vállalkozók egyszerűen tudják tartani a kapcsolatot egymással. A kommunikációra eddig is megvolt a lehetőség, de sokan fontosnak tartják, hogy legyen ennek egy rendszere.

Másrészt fontos, hogy hallassuk hangunkat bizonyos gazdasági kérdésekben. Ilyen lényeges terület az infrastruktúra fejlesztése, ahol ugyan volt előrelépés az elmúlt években, de még mindig vannak gyengébben fejlett régiók. Azt is el szeretnénk érni, hogy a ránk is vonatkozó jogszabályok alakulásába is beleszólásunk legyen, tehát mi is úgy szeretnénk dolgozni és együttműködni az illetékes hatóságokkal, mint más érdekvédelmi szervezetek.

– A szintén nemrég bejegyeztetett Székelyföld márkanév is a térség népszerűsítését, gazdasági fellendülését célozza meg. A szövetség mennyiben vesz részt ennek gyakorlatba ültetésében, népszerűsítésében?
– Ez egy nemes gondolat, egy érték, és ugyanakkor egy lehetőség is a székelyföldi vállalkozóknak. Mi teljes mértékben támogatjuk a kezdeményezést, és abban is szerepet vállalunk, hogy a jelenleg futó két kezdeményezés (az RMDSZ-es és az SZNT-s – szerk. megj.) közös nevezőre jusson. Ezt a lehetőséget mi mindenképpen közös megegyezéssel kívánjuk érvényre juttatni.

– Mennyiben érintette a gazdasági világválság a székelyföldi vállalkozókat? Ön szerint hol tart most a krízis?
– Nagyjából a válság felénél tartunk, de a választások után tisztábban fogunk látni. A válság pedig mindenkit érintett. Több vállalkozóval is beszélgettem, akik megerősítettek ebben. Nem élünk elszigetelve a nagyvilágtól. Sajnos, amíg nem volt válság, addig sem jártunk az élen, most sem járunk elöl. Véleményem szerint azonban időnként kell egy-egy válság. Igaz, nem ennyire mély, súlyos és hosszan tartó. Viszont én a rosszban is a jót nézem.

– A jelenlegi válságban mi minősülhet jónak?
– Az, hogy elkezdtünk gondolkodni. Az elmúlt években ugyanis kissé elengedtük magunkat. Például az én vállalkozásaimnál is olyan költségtételeket fedeztünk fel, majd faragtunk le, amelyeken 2007-ben és 2008-ban egyszerűen átléptünk. Időnként meg kell állnunk ahhoz, hogy tudjunk gondolkodni és pihenni. Mert a vállalkozónak is kell a pihenés. Nálam az elmúlt 15 év olyan ritmust diktált, hogy ez a pihenés most kifejezetten jólesik.

– Ön szerint mikor kezdődhet el Románia gazdasági fellendülése?
– Jövő év második felétől. Remélhetőleg.

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. május 15., csütörtök

Befékezett a román gazdaság: elmarad a várttól a GDP növekedésének üteme

Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.

Befékezett a román gazdaság: elmarad a várttól a GDP növekedésének üteme
2025. május 15., csütörtök

Több mint 300 lejjel nőtt márciusban a nettó átlagbér

Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Több mint 300 lejjel nőtt márciusban a nettó átlagbér
2025. május 14., szerda

33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben

Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).

33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben
2025. május 14., szerda

Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról a lej gyengülése miatt

Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.

Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról a lej gyengülése miatt
2025. május 14., szerda

Nem akar csökkenni a deficit, gyors cselekvésre kényszerül az új kormány elemzők szerint

Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.

Nem akar csökkenni a deficit, gyors cselekvésre kényszerül az új kormány elemzők szerint
2025. május 14., szerda

Tojásból lesz a csoda – Németh Csaba élelmiszermérnök a magyar élelmiszeripar sikertörténetéről (VIDEÓ)

Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.

Tojásból lesz a csoda – Németh Csaba élelmiszermérnök a magyar élelmiszeripar sikertörténetéről (VIDEÓ)
2025. május 13., kedd

Alapélelmiszerek: jót tett az árréskorlátozás a miniszter szerint

Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.

Alapélelmiszerek: jót tett az árréskorlátozás a miniszter szerint
2025. május 13., kedd

A múlt heti sokkhatás után tovább erősödött a lej az euróhoz mérten, csökkent a ROBOR is

Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.

A múlt heti sokkhatás után tovább erősödött a lej az euróhoz mérten, csökkent a ROBOR is
2025. május 13., kedd

Tánczos: június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból

Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.

Tánczos: június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból
2025. május 13., kedd

Adóemeléshez vezethet a költségvetési válság Ilie Bolojan szerint

Költségvetési válság van Romániában Ilie Bolojan ügyvivő elnök szerint, mert a mindenkori kormány évek óta többet költ, mint amennyit megengedhet magának. Olyan helyzetbe kerülhetünk, hogy adóemelésre kényszerülünk – kongatta meg egyúttal a vészharangot.

Adóemeléshez vezethet a költségvetési válság Ilie Bolojan szerint