Nagyszebeni kilátás. Számos szállásadónak nincs engedélye, illetve nem jelenti be minden vendégét
Fotó: Barabás Ákos
Valótlannak tartja a Romániába látogató külföldi turisták számáról közzétett hivatalos adatokat a kis- és közepes vállalkozások országos szövetségének elnöke. A lapunknak nyilatkozó szakértő megerősítette, hogy az adatok torzítanak, elsősorban az ágazatot sújtó fekete- és szürkegazdaság miatt.
2020. február 12., 07:552020. február 12., 07:55
„Csak akkor kaphatunk valós statisztikai adatokat a romániai turizmusról, ha kifehérítik az ágazatot, ezt pedig »fájdalommentesen« nem lehet megtenni” – szögezte le lapunk megkeresésére Horváth Alpár adjunktus, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem gyergyószentmiklósi kihelyezett tagozatának oktatója.
A turizmusra vonatkozó, valótlannak vélt adatokra a romániai kis- és közepes vállalkozások országos szövetségének (CNIPMMR) elnöke, Florin Jianu hívta fel a figyelmet a napokban. Jianu az Agerpres hírügynökségnek nyilatkozva kifejtette, az Országos Statisztikai Intézetnek (INS) változtatnia kellene a külföldi turistákat monitorozó rendszerén, szerinte ugyanis
(Az INS múlt héten közölt adatai szerint a külföldi turisták száma 4,1 százalékkal, 2,671 millióra csökkent tavaly a 2018-ban jegyzett 2,785 millióról, a külföldi vendégek 0,7 százalékkal kevesebb, 5,26 millió vendégéjszakát töltöttek a hazai kereskedelmi szálláshelyeken).
Többen vannak. A statisztikai adatok nem tükrözik a turisták valós számát
Fotó: Barabás Ákos
A vállalkozói szövetség elnöke szerint néhány, bárki számára elérhető adat összevetésével egyértelművé válik, hogy a statisztikai intézet által közölt adatok nem a valóságot tükrözik. Példaként említette, hogy évente több millió külföldi turista érkezik az országba az otopeni-i reptéren keresztül, ugyanakkor a törcsvári vagy a Peleș-kastélyt több mint egymillióan látogatják évente, a vendégek 60 százaléka pedig külföldi.
– magyarázta Florin Jianu. Szerinte az is elgondolkodtató, hogy a szomszédos országok sokkal nagyobb számú külföldi turistáról számolnak be jelentéseikben. „Az nem lehet, hogy Bulgáriába több mint 10 millió, Magyarországra 15–18 millió külföldi turista látogat el, hozzánk pedig ennél lényegesen kevesebb” – fogalmazott Jianu. Aki azt javasolja az INS-nek, hogy az idegenforgalmi szaktárca képviselőivel közösen változtassanak a Romániába érkező külföldi turisták számát megállapító módszertanon.
– sorolta lapunknak a jelenség okait Horváth Alpár.
„Szürketurizmus”. A szállásadók egy része nem szerepel a minisztérium adatbázisában
Fotó: Gábos Albin
Az egyetemi oktató hangsúlyozta, ki kell fehéríteni az ágazatot, ezt azonban nem lehet „fájdalommentesen” meglépni, viszont amíg ez nem történik meg, nem kapunk valós adatokat. „Ami a statisztikákban megjelenik, az a jéghegy csúcsa. Azt látjuk, hogy a hivatalos turisztikai forgalom évről évre 4-5, de esetenként 10 százalékkal is növekszik, ami optimizmusra ad okot, azonban lehetetlen eldönteni, hogy ez tényleges növekedés, vagy csak az ágazat kifehéredésének a következménye” – részletezte a turisztikai szakértő.
Rámutatott, sok panziót kiadószobás egységekké minősítettek át, ezeknek már nincs adatszolgáltatási kötelezettségük, a sok kis egység pedig például a magyarországi beutazó forgalom esetében csökkenti a hivatalos statisztikát. Ezek az egységek ugyanakkor hivatalosan működnek, de sok szállásadónak engedélye sincs.
A Peleș-kastélyt több mint egymillióan látogatják évente
Fotó: Pixabay.com
A Google-térképen navigálva számos olyan szállásadót be lehet azonosítani, akik nem szerepelnek a turisztikai minisztérium adatbázisában, az engedélyezett egységek listáján. A jelentések sem mindig fedik a valóságot, előfordul, hogy két turista helyett csak egyet jelentenek, három vendégéjszakából is csak az elsőt. Az egyetemi oktató a statisztikai adatokat torzító tényezők kapcsán arra is felhívta a figyelmet, hogy az online szállásközvetítők, valamint a szürkén és feketén működő egységek között egyfajta cinkosság érhető tetten, hiszen hiába vetették fel ezt a problémát az államigazgatás csúcsán az egymást sűrűn váltó turisztikai elöljárók, nem változott semmi, továbbra is hirdetik az engedély nélkül működő szálláshelyeket. Horváth Alpár leszögezte, ez nem csak azért jelent gondot, mert nem valósak a statisztikai adatok, hanem azért is, mert a hivatalosan működő vállalkozásoknak meg kell küzdeniük a tisztességtelen versennyel.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Lesújtó képet vázolt fel Alexandru Nazare pénzügyminiszter a román gazdaság helyzetéről.
Ismét egy aszályos nyárra kell számítani, ami nagyon megnehezíti a gazdák dolgát. Miközben a Kárpátokon túli területeken – ha lassan is, de – bővülnek az öntözhető mezőgazdasági területek, Erdély egyelőre kimaradt a román állami irrigációs beruházásokból.
Jóváhagyta pénteki ülésén a kormány a munkaügyi minisztérium rendelet-tervezetét, amely szerint a villanyáram hatósági árszabályozásának kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak.
Pénteki ülésén a kormány további három hónappal meghosszabbította az alapélelmiszerek kereskedelmi árrésének korlátozását.
A munkaügyi minisztérium társadalmi párbeszéd bizottságának pénteki ülésén a szakszervezetek képviselői a Háromoldalú Érdekegyeztető Tanács sürgős összehívását kérték a deficitcsökkentő csomag egészének megvitatására.
Az EU tagállamai közül tavaly Romániában voltak a legolcsóbbak az élelmiszerek és az alkoholmentes italok – közölte pénteken az Eurostat adataira hivatkozva az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A villanyáram hatósági árszabályozásának július elsejei kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak – derül ki egy sürgősségirendelet-tervezetből.
A 2025-ös turisztikai év eddig rosszul alakult a vendéglátósok számára, az ágazatot az életszínvonal csökkenése és az áfa 19 százalékra emelése egyaránt fenyegeti – jelentette ki a Turisztikai Ügynökségek Országos Szövetségének (ANAT) alelnöke.
Dragoș Pâslaru miniszter szerint 7,8 milliárd euróra rúg azon projektek összege, amelyek az országos helyreállítási terv (PNRR) részeként kaptak uniós finanszírozást, ám jelenleg erősen kérdéses, hogy határidőre meg lehet-e őket valósítani.
Megkezdődött az aratás Arad megyében, de a szárazság miatt nem jók a kilátások. Nagy Zsolt falugazdász szerint örvendhetnek, ha nullszaldósok lesznek a gazdák a kevés gabonatermés, és az alacsony, tíz évvel ezelőtti szintű felvásárlási ár miatt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!